
Ingyenessé tenné a tömegközlekedést az aradi polgármester. Archív felvétel
Fotó: Aradi Polgármesteri Hivatal
Călin Bibarț aradi polgármester ingyenessé tenné a tömegközlekedést a helyi lakosok számára, egyrészt ezzel kompenzálva a helyi adók és illetékek drasztikus emelését, másrészt a felújított tömegközlekedési géppark használatára ösztönözné az aradiakat, hogy az utazás környezetkímélő módját vegyék igénybe a saját gépjárművek helyett. Mihai Pașca prefektus „nem díjazza” a polgármester szándékát, szerinte az ingyenes tömegközlekedésnek meglesz az ára, az indítvány pedig csak a polgármester újabb imázsépítő ötlete.
2026. január 20., 13:592026. január 20., 13:59
Arad lehet Romániában az első olyan város, amelyben a tömegközlekedés teljesen ingyenessé válik – jelentette be Călin Bibarț polgármester hétfői sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az ötlet jelenleg az elemzés és az egyeztetés szakaszában van, vizsgálják azokat a jogszabályokat, amelyeket be kell tartani egy ilyen irányú határozattervezet kidolgozásához, és utánajárnak, milyen jóváhagyások szükségesek az intézkedés bevezetéséhez.
Amennyiben a projektet elfogadja majd a helyi képviselő-testület, Arad lesz az első romániai település, amelyben ingyenesé válik a tömegközlekedés, egyúttal felsorakozik azon kevés európai városok közé, amelyek hasónlóképpen járnak el, mint Luxemburg, Dunkirk és Tallinn. (Kolozsváron néhány éve működő gyakorlat alapján péntekenként nem kell fizetniük az utasoknak a troli- és autóbuszokon, villamosokon).
Mint azt megírtuk, az önkormányzat a kormány törvénymódosításával magyarázza a 70-80 százalékos (a lakóépületek esetében több mint százszázalékos) adóemelést, holott a jogszabály nem kötelezi erre a helyi hatóságokat, csupán lehetőséget ad a drágításra. Az is igaz, hogy az Ilie Bolojan miniszterelnök vezette – nagyobb állami bevételeket akaró – kormány azt is előre jelezte, hogy azok a települések, amelyek nem emelnek adót, nem számíthatnak támogatásra a központi költségvetésből.

A Maros-parti város önkormányzata szerint a kormány által végzett törvénymódosítás, az adóalap 80 százalékkal történő megemelése okozta a drágulást, ami nyomán egy-egy tömbházlakás éves adója több mint duplájára nőtt.
„A családi büdzsékre egyre nagyobb nyomás nehezedik a helyi adók és illetékek emelése, illetve a korábbi drágulások miatt. Ezért könnyítésképpen szeretnénk ingyenessé tenni a tömegközlekedést” – fogalmazott a polgármester. Ugyanakkor a város az elmúlt évek jelentős beruházásait is szeretné jobban kihasználni, amelyek a helyi közösségi közlekedés modernizálását és vonzóbbá tételét szolgálták. A tervezett intézkedés célja a közösségi közlekedés használatának ösztönzése, ezáltal a lég- és zajszennyezés csökkentése, valamint a közúti forgalom tehermentesítése a személyautók használatának visszaszorításával.
Arad kiterjedt tömegközlekedési hálózattal rendelkezik, elővárosi villamos- és autóbuszjáratokat is üzemeltet, a villamoshálózat például 15 vonalat foglal magába, teljes hossza pedig meghaladja a 335 kilométert.
Mihai Pașca, Arad megye prefektusa a közösségi oldalán reagált a polgármester bejelentésére, fenntartásokkal fogadva a tömegközlekedés ingyenessé tételét. Mint fogalmazott, ez egy „nagylelkű és modern, egy 21. századi városban megfontolásra érdemes elképzelés”, éppen ezért nem kell eleve elutasítani, de „nézzük azonban meg, hogyan áll a helyzet a valóságban.”
„Nem csupán szociális, populista felhangú intézkedésként, hanem a légszennyezés csökkentése, a forgalom enyhítése és a hatékonyság növelése érdekében. Ehhez azonban olyan lépésekre is szükség van, amelyek visszaszorítják azt a mentalitást, miszerint »autóval kell menni a bejáratig«”. Cserébe pedig gyors, kulturált, pontos és kiszámítható közösségi közlekedést kell biztosítani. A járatok sűrűségét is úgy kell kialakítani, hogy valóban versenyképes alternatívát jelentsenek az autóhasználattal szemben. Ha ugyanis fél órát kell várni a villamosra – ahogy ez ma még előfordul –, akkor hiába új a jármű, nem működik a rendszer” – vélte Mihai Pașca.
Tény és való, amióta 4 lejbe kerül egy vonaljegy a helyi tömegközlekedési vállalat (CTP) járatain, sok aradi inkább saját autóval közlekedik a városban, és nemcsak anyagilag kifizetődőbb egy család számára ez, mintha busszal vagy villamossal mennének, hanem kiszámíthatóbb a célba érés,
„Másfelől a CTP valóságos költségvetési fekete lyuk. Büdzséje több mint 80 százalékát a közpénzből származó támogatások teszik ki, míg a saját bevételek, vagyis a jegyeladások alig 10 százalékot jelentenek. A polgármesteri hivatal által biztosított támogatás már meghaladta a távhőszolgáltatásra fordított összeget, és évi közel 70 millió lejre rúg. Ezek mind az aradiak pénzéből származó források. Mindezt úgy, hogy a vállalat teljes költségvetésének nagy része a mintegy 500 alkalmazott bérére megy el. Itt felmerül a hatékonyság kérdése, valamint az is, hogy a CTP sem mentes a kapcsolati alapon történő alkalmazásoktól. Nemrég a sajtóból derült ki, hogy büntetőeljárás indult papíron történt alkalmazások miatt, amikor is bizonyos személyek fizetést kaptak, de valójában nem jártak be dolgozni” – írta bejegyzésében a prefektus. (Ilie Cheșa volt szociáldemokrata párti alpolgármester ellen a korrupcióellenes ügyészség, a DNA indított vizsgálatot ez ügyben – szerk. megj.)
Mihai Pașca szerint a tömegközlekedés ingyenessé tételével:
A prefektus egyúttal sürgette a tömegközlekedési vállalat átszervezését, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételét, és felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy hozza nyilvánosságra a CTP költségvetési tervét, és azt is, hogy milyen forrásból kívánja fedezni az ingyenesség biztosítását, ugyanis a tervezett többlettel az összeg évi közel 80 millió lejre emelkedik. A kormány területi képviselője szerint ugyanakkor a szociálisan hátrányos helyzetben lévők, továbbá a nyugdíjasok, illetve az egyetemi hallgatók és a közoktatásban részesülők számára továbbra is ingyenes kell maradjon a tömegközlekedés.
Nem ez az első eset, hogy Mihai Pașca prefektus rövid időn belül nyilvánosan kritizálja Călin Bibarț polgármestert, aminek az az érdekessége, hogy mindketten a városi és a megyei önkormányzatban „nyeregben lévő” Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagjai. Legutóbb decemberben állította pellengérre a megyeszékhely vezetőjét, miután szenteste napján „titokban” megnyitották a forgalom előtt a hírhedt ferdekábeles hidat, aminek az átadása hónapokig húzódott, mert szemmel láthatóan deformálódott, alighogy elkészült.

A közel 166 millió lejbe kerülő ferdekábeles híd a nyári határidőre elkészült, de a megrendelő polgármesteri hivatal nem vette át a munkálatot, mert szemmel láthatóan deformálódott az építmény.
Mivel a városvezetés félt, hogy elúszik az építésre megítélt európai uniós támogatás, év vége előtt ráengedték a gépjárműveket a függőhídra, bár az építkezési felügyelőséget erről nem értesítették előzetesen.
vagyis nem terhelte vele a költségvetést, a sebtében megtartott hídavatót pedig azzal magyarázta, hogy „karácsonyi ajándéknak szánta az aradiaknak”. Mihai Pașca prefektus szerint ez felelőtlenség volt, s egy polgármesternek jó példát kellene mutatnia a törvények és szabályok betartásából, s ne azok megkerülésének módját népszerűsítse.
Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
szóljon hozzá!