Fotó: Barabás Ákos
A székely zászlón keresztül felépülő székelyföldi identitást és politikai mobilizációt bemutatni hivatott könyvet is ismertettek az online megrendezett 11. Szociológus Napok egyik csütörtöki eseményén.
2021. május 14., 12:152021. május 14., 12:15
2021. május 14., 12:272021. május 14., 12:27
A Szociológus Napok a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvénye, melyet immár tizenegyedik alkalommal szerveznek meg a kar és az intézet diákjai és oktatói. Idén a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Szociológia és Demográfia Szakbizottságával és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ) társszervezésben zajlott az előadássorozat.
Az egyik csütörtöki eseményen Toró Tibor kolozsvári politológus, szociológus beszélgetett Patakfalvi-Czirják Ágnessel a nemrég megjelent, A székely zászló a politikától a hétköznapig című kötetéről. A témában való kutatás huszonhárom, terepen készített interjúból, különböző fókuszcsoportokból és diskurzusokból állt össze.
Azt vizsgálja, hogy tizenöt év alatt azok a személyek, akik ebben a periódusban marginálisak voltak, hogyan alakították a kék és arany zászlót erősen meghatározó székely szimbólummá, amely egy felemelkedési lehetőséget nyújtott számukra. A könyvet egy elméleti rész vezeti fel, majd egy módszertani bemutatón keresztül a harmadik fejezetben arról olvashatunk, hogyan alakul a zászló szerepe a politika és a hétköznapok terén. A negyedik részt egy konklúzióval zárja a szerző.
Toró Tibor a beszélgetés alatt kiemelte azt a folyamatot, mely során a székely zászló kapcsán a politikai diskurzustól az esküvőkig jutunk el. Patakfalvi-Czirják Ágnes ezen a ponton
Emellett vizsgálja a székely identitás megalkotását, mikor még a magyar identitásnak egy alternatívájaként kezdődik, és az erősebb politikai faktorok (az RMDSZ és a magyar kormány) a szimbólumra való rákapcsolódást követően magukévá teszik vagy felújítják, ami által meghatározzák a helyét a magyar identitás konstrukciójában.
A könyv ezt különbözőféleképpen ragadja meg: tanulmányozza a politikai diskurzusokat, különböző eseményeket, illetve a székely zászlónak a lényegét, mely szerint a román nemzetépítő diskurzussal szemben hogyan határozzák meg saját magukat a székelyek, illetve a Székely Nemzeti Tanács hogyan határozza meg Székelyföldet. Olyan kérdéseket tesz fel, amelyek által vizsgálja bizonyos politikai szervezetek viszonyulását a székely zászlóhoz, hogyan segítik ennek a szimbólumnak a terjedését, a mindennapokban ez milyen módon jelenik meg, illetve milyen értelmezési keretekbe helyezik magukat Székelyföld lakosai.
„A jelenség megnyilvánulása – amely alátámasztja a zászló identitásképző erejét, viszont a politikai mobilizációs erejét nem – a román nyelvtudás kapcsán is érzékelhető, amivel a román állammal kapcsolatos marginalizációjukat is magyarázzák. A fiatalok körében is megjelenik a román állam, mint idegen hatalom” – fogalmazott a kolozsvári szociológus.
Továbbá a könyv olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a sportban, mint identitásépítő dimenzióban hogyan jelenik meg a székely zászló, illetve miként kapcsolódik és válik mindennapivá. Egy további fejezet a művészetekre is kitér: a szerző azt vizsgálja, hogyan jelenik meg benne a székely zászló, és ez mit jelent a Székelyföldön tradicionálisan jelenlevő politikai aktivista művészetben.
„Az apró hétköznapi momentumok képesek egy sokkal finomabb és sokkal törékenyebb, illetve intimebb történetet elmesélni arról, hogyan éljük meg az identitásunkat általában, a kötődéseink mennyire ellentmondásosak tudnak lenni.
Engem a székely zászlóban az érdekel, hogy milyen gyorsan és milyen eredményesen popularizálódott, illetve a terepmunka során azt is kutattam, hogy a székely zászlót milyen módokon lehet használni” – összegzett Patakfalvi-Czirják Ágnes.
Nem ritkán egy tőről fakadnak a szociológiai és az összeesküvés-elméleteket elindító alapgondolatok, aztán ez utóbbihoz – egy váratlan fordulat folytán – mégis végletekig elvitt, irracionális elemek szövődnek. Kustán Magyari Attila Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába című kötetének s
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán elütötte egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!