Kustán Magyari Attila (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Kustán Magyari Attila
Nem ritkán egy tőről fakadnak a szociológiai és az összeesküvés-elméleteket elindító alapgondolatok, aztán ez utóbbihoz – egy váratlan fordulat folytán – mégis végletekig elvitt, irracionális elemek szövődnek. Kustán Magyari Attila Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába című kötetének szerdai bemutatója kapcsán nyertünk betekintést a témába.
2021. május 13., 16:202021. május 13., 16:20
2021. május 13., 17:282021. május 13., 17:28
Az online zajló 11. Szociológus Napok szerdai megnyitóját Kustán Magyari Attila nemrég megjelent, Ébredők – Bevezető az összeesküvés-elméletek világába című kötetének bemutatója követte, amely során Péter László szociológus beszélgetett a szerzővel a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete, illetve a Max Weber Szakkollégium rendezvényén.
A jelenleg szabadúszó újságíró, Kustán Magyari Attila a BBTE antropológia szakán szerezte alapfokú diplomáját, majd a finnországi Tampere Egyetem Globális és Transznacionális Szociológia szakán mesterizett. Első novellagyűjteményes kötete 2009-ben jelent meg az Ad Librum Kiadónál. A fiatal szerző már az egyetemi évek alatt is kitüntetett figyelemmel fordult a téma felé, alapfokú szakdolgozatát ugyanis a magyarországi alternatív hírforrások által terjesztett összeesküvés-elméletekről írta. A 2020 decemberében megjelent. Ébredők – Bevezetés az összeesküvés-elméletek világába című kötet – amely a konteók ( ang. conspiracy theory) társadalmi hatását és okát boncolgatja –, már egy tudományos igényességgel megírt könyv, amely arra hivatott, hogy elkalauzolja az olvasót ezen elméletek különleges természetű világába.
A két tartalmi egységből álló kötet első részében az olvasó számára a különböző meghatározások és a szerzői tipológiák mentén tisztázódnak a témával kapcsolatos fogalmak.
A megjelent kötet kapcsán a szerző megosztotta, hogy mindig is foglalkoztatták a perifériára szorult témák (korábban a maneléről is tartott tudományos előadást): innen hát a konteók iránti érdeklődés is. Azt is megtudtuk, hogy az első személyes élménye, amely az összeesküvés-elméletekhez köthető, Tupac Shakur amerikai rappénekes halálával kapcsolatos, amelyben fiatal gyerekként maga is hitt: bevallása szerint a barátaival rendíthetetlenül keresték a rapper halála után kiadott lemezeken azokat a szövegrészleteket, amelyek arra utaltak, hogy a meggyilkolt ikon mégis él.
A témaválasztást illetően az sem elhanyagolható szempont, hogy a populizmus (a dolgozó osztály megnyerését célzó politikai tendencia) és Donald Trump volt amerikai elnök hatalomra kerülése óta egyre nagyobb népszerűségnek örvend a téma. Míg 2000-ben csak 38 és 2018-ban 157, addig 2020-ra már 262 tanulmány született az összeesküvés-elméletekről. A szerző elmondta, hogy bár ezek főként továbbra is Európa és Amerika-centrikusak, az utóbbi időben kezdenek egyre globálisabb jelenséggé válni. Álhír tekintetében nem elhanyagolható Dél-Amerika, Kína vagy Oroszország sem.
A konteóhívők és a szociológusok, illetve a konteók és a szociológiai elméletek közti különbségre reflektálva Kustán Magyari Attila felvázolta, hogy
A szájról szájra terjedő hagyományhoz hasonlóan, ebben az esetben sem mindig ismert a szerző. Tapasztalata szerint egy összeesküvés-elmélet menti beszélgetésben gyakran az első pár gondolat elfogadhatónak, akár még helyénvalónak is mondható. Azonban a következő pillanatban ezeket a végletekig fokozzák, mindenféle irracionális állítást fűzve a narratívához.
„A szociológia strukturális magyarázatai kiveszik a képletből az ember cselekvési lehetőségét. Az összeesküvés-elméletek, mivel nagyon szereplő központúak, tulajdonképpen nem csinálnak mást, mint visszaadják a reményt a személytelen struktúrák útvesztőjében, amellyel az átlagember nem tud mit kezdeni” – fogalmazott.
A beszélgetés során felmerült az összeesküvés-elméletekbe vetett hit, amely gyakran szöges ellentétben áll a tapasztalat által bizonyítható tudással. A könyv szerzője mégis úgy véli, a hit és tudás kérdése ebben az esetben valamelyest árnyaltabb: számos konteóhívő képes változtatni a véleményén, míg akad olyan szociológus, aki makacsul ragaszkodik egy már régen elavult paradigmához. Meglátása szerint sokan csak érintőlegesen kapcsolódnak az összeesküvés-elméletekhez: hosszabb-rövidebb ideig fontosnak vélik, aztán megmásítják vagy teljesen elzárkóznak korábbi álláspontjuktól.
A könyvet tudományos megalapozottsággal, de a teljesség igénye nélkül írta meg, hiszen azok a már-már lerágott csontnak számító kérdések, mint az állam szerepe a különböző konteók születésében és az ellenséggyártásban, ebből a kötetből kimaradtak. Az esettanulmányok bemutatásakor inkább olyan hétköznapi konteógyártó személyekre volt kíváncsi, akik kevésbé vannak jelen a köztudatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!