Megújultak a középületek – a nagy kultúrház az Arad megyei községben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban. A túlnyomó többségben magyarok lakta község lakosai rendkívül elégedettek a függetlenedéssel, többek között azért, mert most mindent anyanyelvükön intézhetnek.
2024. április 08., 18:562024. április 08., 18:56
2024. április 08., 19:082024. április 08., 19:08
Kisiratos Arad megye egyik legfiatalabb – rendszerváltás utáni – közigazgatási egysége, hiszen 2004-ben, 36 év szünet után nyerte vissza községi rangját, addig ugyanis Kürtöshöz tartozott adminisztrációs szempontból. Az önállósodás magával vonta a látványos fejlődést: a közintézmények rendbetételét, a közművesítés megkezdését, utak és járdák aszfaltozását, a kulturális és hagyományőrző rendezvények, művésztáborok felkarolását, a szociális intézmények támogatását, a határon túli kapcsolatok bővítését. Saját rendőrőrse, gyógyszertára, orvosi és fogorvosi rendelője van Kisiratosnak,
A templom tornyában új harang lakik
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Addig az anyakönyvezéstől kezdve minden hivatali ügyet Kürtösön kellett elintézni, de egy regényt lehetne mesélni arról, milyen nehéz volt eljutni oda: autóbusz nem járt rendszeresen, az út borzasztóan kátyús volt – idézte fel a gyermekkora emlékeit Gulyás Judit kisiratosi lakos a vasárnap késő délutánra meghirdetett ünnepség közben. – Ott ráadásul románul folyt minden, ami főleg az időseknek jelentett és jelent gondot. De itt mindent magyarul lehet intézni, akárki, akármilyen ügyes-bajos dologgal bemegy a községházára, biztos segítenek neki. Ráadásul azóta Kisiratos olyan lett, mint egy kincsesdoboz: saját pékségünk, éttermünk, panziónk, termálstrandunk van, gyönyörű a kultúrházunk, tájház is van a faluban, egyszóval mindenki megtalálhatja a kedvére valót.”
A település önállósodásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Almási Vince, aki 2004 után 12 évig volt Kisiratos polgármestere, ám gyógykezelés miatt nem lehetett jelen az ünnepségen. A kórházi ágyról küldött üdvözletét Andó László alpolgármester olvasta fel – a volt elöljáró üzenetében a kisiratosiaknak mondott köszönetet azért a támogatásért, amit a faluért végzett munkája során kapott a helybeliektől.
A kisiratosi citera- és néptáncoktatásnak a határon túl is híre van, az évente megtartott népzenei táborba a Kárpát-medence több településéről érkeznek résztvevők
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Almási Vince 16 évig volt a helyi általános iskola igazgatója, utána nyolc évig Kürtösön alpolgármester, és a munkáját négy kisiratosi képviselőtestületi tag segítette. De sokat nem tudtak elérni, mindig mostohagyereként kezeltek bennünket. Emlékszem, hogy küldtek három kamionnyi kavicsot az akkor még földes utak kövezésére, azt leborították a sárba, és az embereknek kellett lapáttal szétteríteniük. Azóta sokat változott a helyzet, ma már az utcák többsége aszfaltozott, de ezt úgy tudtuk elérni, hogy önállóak vagyunk. Ha kevés pénzzel is, de azzal mi gazdálkodunk, emellett pályázatokból próbáljuk pótolni a hiányosságokat. Vince felismerte, hogy ez a járható út, és ő volt a mozgatórugója a népszavazás megszervezésének, az önállósodás kiharcolásának. Nemcsak barátomnak, mentoromnak, hanem példaképnek is tartom” – sorolta a volt polgármester érdemeit Andó László. Az alpolgármester szavaiból kiderült: jelenleg is Kürtös árnyékában élnek, hiszen az azóta városi rangra emelt település ipari parkja és vámszabad övezete „elszippantja” a vállalkozásokat, márpedig nagybefektetőkből Kisiratoson is elkelne néhány.
A vasárnapi ünnepségen a kultúrotthont zsúfolásig megtöltő közönséget – köztük a szomszédos települések magyar elöljáróit – Korondi Erika polgármester üdvözölte. A köszönetnyilvánítások során Almási Vince mellett néhai dr. Almási Béla körorvosnak és Bognár Levente akkori alprefektusnak (utóbb aradi alpolgármesternek) a segítségét is kiemelte. „Az első nagy traumát Kisiratos 1920-ban élte meg, amikor a trianoni békeszerződéssel elcsatolták Magyarországtól, azt követően megfosztottak bennünket a nevünktől, és a Dorobanți nevet adta a falunak az új román hatalom, 1968-ban pedig az önállóságunkat is megszüntették. Ez a legnagyobb dolog, amit elérhettünk, hogy visszaszereztük a községi rangot” – mondta a második mandátumát töltő Korondi Erika.
Korondi Erika polgármester köszöntője
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Érdemes nap mint nap elgondolkodnunk, hogy mit is jelent számunkra az önállóság, a szabadság – magyarán a sorsunk, a jövőnk, a döntések és a felelősség is a saját kezünkben van” – fogalmazott. A jubileumi ünnepséget a helyi Rónasági citera- és Gyöngyvirág néptáncegyüttesek korosztályos csoportjai, a helybéli Szalbek Vegyeskórus és Juhász Adrienn operetténekes fellépése zárta.
Hívogató a jubileumra
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az egykori kelet-csanádi, ma nyugat-romániai település, Kisiratos első írásos emléke a 15. század első feléből való. Az itt talált régészeti leletek azonban azt bizonyítják, hogy Arad megye egyik legrégebbi lakott vidéke. A Krisztus előtti 4-3. századbeli bronzkori sírt tártak fel itt, és a honfoglalást követő, 10-12. századi lakott település nyomaira is bukkantak. A helynév eredete vitatott: egyesek az írás, íratás, mások az irtás szóból származtatják. Más vélemény szerint Iratos a tarka falú épületekről kapta a nevét.
A török hódoltság alatt Iratos fokozatosan elnéptelenedett. Újkori története 1818-ban kezdődött, amikor Aradtól 25 kilométerre északnyugatra telepítették újjá Kisiratos néven, megkülönböztetésül a néhány kilométerre délebbre fekvő Nagyiratostól. 1800 után a kamarai birtokokon egyre több dohánykertész-községet telepítettek le, így kerültek ide a mai kisiratosi lakosok ősei, elsősorban Szeged környékéről, de Nógrád megyéből is. A lakosság ma is őrzi a „szögedies” nyelvjárást.
A községháza falán emléktábla hirdeti az önállósodás jeles dátumát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
1835. október 18-án szentelték fel a település első templomát, a központban magasló jelenlegi templom 1880-ban készült el, és a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére szentelték fel 1881-ben. Búcsúünnepe szeptember 14-re esik. Nagyharangja a híres aradi ágyú- és harangöntő mester, Hönig Frigyes műhelyében készült, de tavaly megrepedt, és közadakozásból, illetve román állami támogatásból újat önttettek az innsbrucki Grassmayr harangöntő műhelyben. A négymázsás új harangot 2023. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén szentelték fel, és néhány nappal karácsony előtt szólalt meg először: december 20. óta szólítja imára a híveket reggel, délben és este.
Kisiratos lakossága a 2021-es (de 2022-ben lebonyolított) népszámlálás szerint 1509 fő, az ismert nemzetiségűek 83,5 százaléka (1213 személy) magyarnak vallotta magát a cenzuson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!