Az újabb Nyáry-könyv
Fotó: Facebook/Nyáry Krisztián
Petőfi Sándor otthon felejtette a Nemzeti dalt, melyet a közhiedelemmel ellentétben soha nem szavalt el a Nemzeti Múzeumnál és Táncsics Mihálynak kiszabadítása után esze ágában sem volt megjelenni a színházi díszelőadáson, hiába akarta látni a nép.
2018. március 13., 19:482018. március 13., 19:48
2018. március 14., 12:582018. március 14., 12:58
Ilyen és ehhez hasonló kulisszatitkokat tudhattak meg az 1848-as forradalomról azok, akik részt vettek kedden délután Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, legújabb, Fölébredett a föld című könyvének bemutatóján.
A kolozsvári magyar színház nagytermében tartott eseményen a szervezők részéről Horváth Anna, az RMDSZ kincses városi szervezetének elnöke, volt alpolgármester köszöntötte a vendéget. Úgy vélte, míg napjainkban nehéz megőrizni az egymás és a közös ügyek iránti jóhiszeműséget, az 1848-as forradalom hősei a legnagyobb viták közepette is tisztelni tudták egymást.
mutatott rá Horváth Anna, aki szerint ezt a munkát végzi el kellő tisztelettel könyveiben Nyáry Krisztián.
A köztudatba az ismert magyar költők, írók szerelmeiről írt történeteivel „berobbant” író elmondta,
Mik voltak a félelmeik, mire gondoltak azokban a napokban, hiszen a levelekből az aggodalmak, kétségek is kiderülnek, még Kossuth Lajos kapcsán is.
Nyáry Krisztián
A könyvből sok emberi sors rajzolódik ki az aradi vértanúktól a hétköznapi emberekig, mondta a szerző, aki Kántor Melinda és Vindis Andrea kolozsvári színművészek közreműködésével Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnökének a két Zichy-nővérrel, Antóniával és Karolinával való szerelmi viszonyának nem mindennapi történetét ismertette a termet alig félig megtöltő közönséggel.
A könyv előkészítése során mintegy négyezer levelet olvasott el a vizsgált korból, mesélte Nyáry Krisztián, akinek bevallása szerint mindig fontos volt ez a korszak, így sokat foglalkozott vele. Az egyébként korábban már publikált levelek zöme kevésbé ismert, a szerző szerint
„Nem is nagyon lehet teljes képet adni, ez egy kivonat” - szögezte le a szerző, aki elmondása szerint a könyv írása során döbbent rá, hogy idén az 1848-as forradalom kerek, 170. évfordulóját ünnepeljük.
„Ez az az időszak, amikor a modern értelembe vett magyar nemzet megszületik” - hívta fel a figyelmet az általa vizsgált kor fontosságára Nyáry Krisztián. Ugyanis
„Mindenkinek meg kellett hozni ezt a döntést” - mondta többek között az aradi vértanúkra utalva az író, aki szerint a választás sokszor a véletlenen múlott.
Mivel ez az időszak nagyon fontos része a magyar történelmi emlékezetnek, nagyon kultikusan közelítünk hozzá, jelentette ki Nyáry Krisztián, rövid ismertetőjében több, a közhiedelemben élő pontatlanságról rántva le a leplet. Ha megismerjük ezt a kort, rájövünk: hús-vér emberek alakították a történelmi eseményeket, akik korántsem voltak „erkölcsi héroszok”, de tudtak döntéseket hozni, együtt dolgozni, mondta a tőle megszokott hősei iránti empátiával a szerző.
Laborfalvi Róza és Jókai Mór
Fotó: Facebook/Nyáry Krisztián
A márciusi ifjak és az ellenzéki politikusok közötti kapcsolatra vonatkozó kérdésre kifejtette: az 1848-as forradalom korántsem egy napnak, március 15-ének a története. Ennek az előkészítése az 1847-es választásokkal kezdődött, amely előtt nem volt annyira „mocskos kampány”, ugyanis a hatalom meg akarta hiúsítani az ellenzéki jelöltek indulását. Ezek mégis bejutottak a pozsonyi országgyűlésbe és
magyarázta Nyáry, akik szerinte jó kommunikációs szakembereknek bizonyultak és az ellenzéki programot „lefordították” közérthető nyelvre. Hiszen korántsem forradalmi, inkább alkotmányos követelésekről van szó, egyedül a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése nem minősíthető annak, melyet utólag tettek bele. Szám szerint két ilyen fogoly raboskodott Pesten, Táncsics Mihály és egy sajtóvétségért bebörtönzött román ügyvéd.
- kezdett bele a közönség körében sokszor derültséget okozó tények ismertetésébe Nyáry Krisztián.
Nem szokványos, „botcsinálta forradalomról” beszélhetünk, mondta, mely inkább az utca ünnepe, egy nagy változás kezdete, euforikus pillanata volt a József-napi vásárra benépesült városban.
a 12 pont kinyomtatásakor például a nyomdatulajdonos, az őket ismerő Landerer Lajos javasolta, hogy céljuk eléréséhez foglalják el a nyomdagépet.
Petőfi Sándor azonban otthon felejtette a Nemzeti dal szövegét, így azt fejből kellett bediktálnia a szedőnek, ami nem kevés időbe került, miközben mintegy ötezer ember várakozott kint az esőben. Ezért a márciusi ifjak ebédszünetet hirdettek és délután három órára tűzték ki az újabb találkozót a Nemzeti Múzeum elé. Ahova betévedt egy vásárra hozott tehéncsorda, melyet alig sikerült kihajtani. És a közhiedelem ellenére Petőfi itt nem szavalta el a Nemzeti dalt. (Ez a hiedelem azért alakulhatott ki, mivel a forradalmár költő azon év májusában valóban beszédet mondott a múzeumnál, ott azonban a márciusi ifjak által túl lassúnak ítélt Batthyány-kormány lemondását kérte. Igaz, a zömében főúri származású politikusok sem voltak túl jó véleménnyel az írók-költők alkotta társaságról, hőbörgőknek tartották őket.)
Végül a kor kedvelt színésznőjeként Laborfalvi Róza mentette meg a beszédébe belegabalyodó Jókai Mórt és az estét, aki kokárdát tűzött az író mellére és meg is csókolta. Így teljesedett ki a szabadság-szerelem kettős eszméje – összegezte a kordokumentumokból kiderülő valóságot az olykor hahotázó közönségének a szerző.
Hangsúlyozta, 1848 márciusának idusa az utca ünnepe volt, amikor a politikusok közben tették a dolgukat. „Muszáj szeretni” - összegzett az író, volt kommunikációs szakember, aki szerint nem véletlen, hogy a közvélemény-kutatásokban rendszerint ez bizonyul a legnépszerűbb nemzeti ünnepnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!