Zsigmond István nőgyógyász szerint mindent mgtesznek azért, hogy a páciens elégedetten távozzon a klinikáról
Fotó: Orbán Orsolya
Egészségünkre! című orvosi sorozatunk újabb állomásaként a kolozsvári Gynia szülészeti és nőgyógyászati magánklinika főorvosának, dr. Zsigmond István szülész-nőgyógyásznak a rendelőjébe látogattunk el. Videós riportunkban elsősorban a szakorvosválasztásról, a magánklinikákon teret nyerő szülésről, valamint a női betegségek lehetséges megelőzéséről és a szűrővizsgálatok fontosságáról beszélgettünk.
2025. augusztus 13., 07:592025. augusztus 13., 07:59
Dr. Zsigmond István Kolozsvár ismert nőgyógyásza, akinek édesanyja, Zsigmond Anna több évtizede szintén a kincses város közkedvelt nőgyógyászai közé tartozik. 2007-ben Kolozsváron alapították meg a Gynia nőgyógyászati magánklinikát, amely a szülészeti osztályon kívül az utóbbi években számos szakrendelővel és mesterséges megtermékenyítési központtal bővült.
Egészségünkre! című videós riportsorozatunk újabb állomásaként Zsigmond István nőgyógyász szakorvost a kolozsvári magánklinikán kerestük fel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a nőgyógyászatban milyen szempontok szerint választanak szakorvost a páciensek, a magánklinikák milyen szerepet töltenek be a szülészetben és a betegellátásban, illetve azt is körüljártuk, hogy a hölgyek mennyire veszik igénybe a nőgyógyászati szűrővizsgálatokat.
A nőgyógyászválasztás kapcsán Zsigmond István elmondta: a páciensek többsége ismerősének, barátnőjének vagy rokonának ajánlja azt az orvost, akivel elégedett – a nőgyógyászatban ez a legelterjedtebb módja az orvosválasztásnak.
– magyarázza a szakorvos.
A rendszerváltás után létrejött első magánegészségügyi intézmények iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés, hiszen a kommunizmusból örökölt állami ellátórendszer „tömegnyomorához” képest a magánklinikák nőgyógyászati-szülészeti osztályai újszerű, emberarcú szolgáltatásokkal várták a kismamákat. Időközben az állami szülészeteket is korszerűsítették, de a reformok címén beáldozták a korábbi szabad orvosválasztást. Ez azt jelenti, hogy ha egy várandós nő kilenc hónapon át az állami ellátórendszerben dolgozó nőgyógyászhoz jár, nem biztos, hogy vele is fog szülni – erre csak abban az esetben kerül sor, ha az orvosa a szülés időpontjában ügyeletes.
Ultrahangos vizsgálat a rendelőben
Fotó: Orbán Orsolya
Zsigmond doktor szerint ez sok kismamát elbátortalanít attól, hogy az állami kórházakban szüljenek, ezért egyre többen fordulnak a magánklinikákhoz. „Ha nálunk egy orvos végigköveti a terhességet, a szülésre bármikor bejön – éjjel-nappal, vagy hétvégén. Ritkán fordul elő, hogy szabadság miatt éppen hiányzik, de ilyen esetben idejében átadja a pácienst valamelyik kollégájának, így a kismama pontosan tudja, kihez kerül a szülőszobában” – magyarázza a kolozsvári nőgyógyász.
A baba első formái ultrahangos vizsgálaton
Fotó: Orbán Orsolya
De nemcsak ez az előnye a magánklinikán történő szülésnek. Az egészségügyi intézmény vezetősége olyan körülményeket teremtett a szülészeten, amilyennel az állami kórházakban egyelőre nem találkozhatunk. Megtekintettünk néhány szobát, amelyek inkább egy korszerű szállodára, mintsem kórteremre emlékeztetnek.
Ezt az emberközpontú szolgáltatást egészíti ki a szakszemélyzet munkája: pontosan meghatározott, milyen gyakran kell a kismamákkal foglalkozniuk.
„Van egy jelmondatunk: nemcsak gyógyultan, hanem elégedetten távozzon a páciens! Igyekszünk elérni, hogy aki nálunk szül vagy meg van műtve, ne érezze magát elhanyagoltnak, hanem valóban elégedetten távozzon” – hangsúlyozza a magánklinika orvosa.
A meddőségi szakorvosi rendelőkben gyermekáldásra váró párok országszerte abban reménykednek, hogy az orvostudomány segítségével elősegítik a baba érkezését. Most induló videós egészségügyi sorozatunkban egy kolozsvári meddőségi klinikára látogattunk el.
Ma már a szülészet csupán egy része a klinika szolgáltatásainak: sok nő különféle kezelésekért, szűrővizsgálatokért vagy műtétekért választja a magánklinikát. A szakorvos szerint kemény piaci versenyben is helyt állnak, mert a páciensek csak akkor hajlandók fizetni olyan szolgáltatásért, amelyet egyébként ingyen is megkapnának, ha azt az egészségügyi személyzet magas színvonalon és lelkiismeretesen végzi.
Szemléltető maketten a méhben fejlődő kisbaba
Fotó: Orbán Orsolya
„Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen teljesen tiszta, steril a környezet, hogy komplikációk, fertőzések adódjanak, vagy sikertelen gyógyászati eseteink legyenek, mert az plusz kiadást jelentene, és rontaná a hírnevünket” – mutat rá sikeres munkájuk titkára a szakember.
„Munkánk közelít az endokrinológia és a belgyógyászat felé, ezért előfordul, hogy szakrendelésre küldjük a beteget, ha az észlelt tünetei túlmutatnak a nőgyógyászaton” – magyarázza Zsigmond István. A szakorvoshoz forduló páciensek körében leggyakoribbak a nemi úton terjedő fertőzések, valamint a hüvely- és petefészek-gyulladások. Sok a daganatos betegség is – elsősorban jóindulatú daganatok –, amelyek feltárása és gyógyítása onkológusokkal közösen történik. Külön szakterület az infertilitás, a meddőség kezelése, ahol erre szakosodott nőgyógyász csapat foglalkozik a páciensekkel.
Nőgyógyászati szék a szakrendelőkben
Fotó: Orbán Orsolya
Tapasztalatai szerint a magánkórházakba járó pacientúra a szűréseket viszonylag rendszeresen elvégezteti, így sokszor csak rákmegelőző állapotot tárnak fel, amely hatékonyan kezelhető.
Fiatal szakorvosként az állami szülészeti klinikákon gyakran találkozott olyan nőkkel, akik soha nem vettek részt méhnyakrák-szűrésen, ezért minden kismamánál kötelezően elvégezték. Zsigmond István nem tartja szerencsésnek, hogy az országos szűrőprogramok hol felpörögnek, hol lelassulnak, és nincs bennük következetesség.
„A méhnyakrák-szűrést (Papanicolau-tesztet) évente kell elvégezni. Belefér pár hónapos késés, de semmiképpen se legyen több mint két év a vizsgálatok között. Sajnos vannak nagyon gyors lefolyású esetek is” – figyelmeztet a szakorvos.
Zsigmond doktor szerint a 40–45 év fölötti nők esetében kiemelten fontos a mellrák évenkénti ultrahangos szűrése.
A szakorvos arra is felhívja a figyelmet, hogy a 20–25 év fölötti nőknek ajánlott a mell havi rendszerességgel történő áttapintása.
„Ezzel a módszerrel nagyon sok daganatos esetet ki lehetne szűrni: ha a páciens gyanús elváltozást észlel, ultrahangvizsgálatra kell mennie, hogy szakorvos állapítsa meg, van-e probléma” – mutat rá a nőgyógyász.
A megelőzés kapcsán Zsigmond István a század betegségeként emlegetett elhízásra is felhívja a figyelmet, amely számos szövődményt okozhat. Ha a nőgyógyászok túlsúlyos páciensekkel találkoznak, a klinika dietetikusához irányítják őket, aki zsírtömeg- és izomtömeg-mérést végez, majd tudományosan megalapozott étrendet javasol. Szükség esetén endokrinológust is bevonnak a kezelésbe.
Egyre több beteg megfordul a magánklinikákon
Fotó: Orbán Orsolya
Több női betegség megelőzésében és gyógyításában alapvető a megfelelő diéta és a rendszeres testmozgás, vagyis az egészséges életmód. Fontos, hogy a beteg betartsa a szakorvos tanácsait. „Sokan szigorúan követik az orvosi előírásokat, percre pontosan beveszik a gyógyszert, részt vesznek a diétás tanácsadásokon és megfogadják az ajánlásokat, de van, aki lazábban áll hozzá. Erőszakkal senkit nem lehet meggyógyítani” – vonja le a végkövetkeztetést Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász.
Zsigmond István
Kolozsváron érettségizett 1988-ban a mai Báthory István Elméleti Líceum elődjében, a 3-as számú matematika-fizika líceumban. 1995-ben szerzett diplomát a kolozsvári orvosi egyetemen. 2001-ben tette le a nőgyógyászati szakvizsgát a kolozsvári Dominic Stanca Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Négy évet dolgozott szakorvosként a Clujana városi kórházban. Magánpraxisát édesanyja, Zsigmond Anna szakrendelőjében kezdte. 2007-re készült el az édesanyja által kezdeményezett Gynia magánkórház épülete, ahol 2008 óta főorvosi beosztásban dolgozik.
Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal beszélgetünk.
Az évente megismételt bőrgyógyászati szűrés éppoly fontos, mint más prevenciós egészségügyi vizsgálat. Ezzel elejét lehet venni az egyre szélesebb körben terjedő bőrrák megjelenésének – hangsúlyozza Száva Andrea marosvásárhelyi bőrgyógyász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!