A Maros Aradnál. Még nem jeleztek túl magas sókoncentrációt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely a következő 48 órában is fennmarad, és várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter. Miközben a Kis-Küküllőben jelentős halpusztulást okozott a magas sókoncentráció, Aradon elkapkodták a haltelepítést.
2025. június 13., 12:032025. június 13., 12:03
2025. június 13., 12:482025. június 13., 12:48
Az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozó Mircea Fechet közölte: mivel a Maroson érkező magas sótartalmú víz a folyó magyar szakaszát is érinti, tájékoztatják a magyar hatóságokat a veszélyről. Hangsúlyozta: a következő 24-48 órában még nagy lesz a nyomás a környezeten a magas sótartalom miatt – írta az MTI.
Mint arról beszámoltunk, szerdán a parajdi sóbányánál a Korond-patak elterelésén dolgozó kivitelező a hatóságokkal való egyeztetés nélkül megbontotta a külföldi szakértők által javasolt vízhozamcsökkentő gátakat, és a vizet egy olyan ideiglenes mederbe terelte, ami nem volt vízzáró, így ismét nagy mennyiségű só került a patakba, onnan pedig a Kis-Küküllőbe, aminek a vize egyébként szerda estére – a korábbi sószennyezés hígulása nyomán – már állatok itatására alkalmas volt.
A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Mirce Fechet kijelentette: ebből tanulva a jövőben bármilyen kis beavatkozáshoz jóváhagyásra, és a különböző hatóságok közötti együttműködésre lesz szükség. A miniszter kérdésre közölte: véleménye szerint a parajdi bányakatasztrófát meg lehetett volna előzni, ha időben elvégzik a szükséges munkálatokat. A kialakult helyzetnek a kezelése hosszas időbe telik majd és jóval költségesebb lesz – tette hozzá. A csütörtöki történések „csak a jéghegy csúcsa”, és már jeleztek halpusztulást is, ami a víz szennyezettségét jelzi – mondta.
A Krónika is megírta, hogy több biológus is jelentős halpusztulásra hívta fel a figyelmet csütörtökön a Kis-Küküllőn. Hartel Tibor ökológus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója több felvételt is megosztott, amelyen elpusztult vagy a víz magas sótartalma miatt szenvedő halak tömege látható. A szakember szerint védett fajok is vannak közöttük.
Úgy értékelte, hogy ez nem csupán ökológiai katasztrófa, hanem egyértelmű jelzés is, hogy a román természetvédelmi intézmények nem képesek gyorsan és hatékonyan reagálni a válságokra.
A hatóságok a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígították az érintett folyók vizét, hogy megelőzzék az ökológiai katasztrófát.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
A környezetvédelmi miniszter figyelmeztetése a Maros sótartalmának megnövekedésére későn jutott el Aradra, mert az állami halgazdaság emberei a megyei rendőr-főkapitányság felügyelete mellett már csütörtök délután nekiláttak a folyó halpopulációjának növeléséhez.
A Kis-Küküllő magas sótartalmú vizének érkezésével elképzelhető, hogy a mostani telepítés kárba vész. A Maros-ártér Tájvédelmi Körzet munkatársai a Krónika érdeklődésére elmondták: egyelőre nem tapasztaltak halpusztulást a Maroson, de kétségtelen, hogy megnő majd a folyó vizének sótartalma. A vízügyi igazgatóságot is kerestük, hogy megkérdezzük, tapasztalták-e már a szennyezés jeleit, de senkit nem értünk el a hivatalnál.
Haltelepítés a Maroson. Elviselik-e a sószennyezettséget?
Fotó: Arad Megyei Rendőr-főkapitányság
Korábban írtunk arról hogy, a Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtökön bejelentette: hétfőtől szünetel a jelenléti oktatás valamennyi évfolyam számára a Kis-Küküllő vizének megnőtt sótartalma miatt az érintett településeken, csak az országos vizsgákon kell megjelenniük a diákoknak az oktatási intézményekben. A testület az érintett települések vízellátására is keresi az alternatív megoldásokat, miután
A lakosságnak az ivóvíz mellett a háztartási vizet is a hatóságok biztosítják.
Mint köztudott, a parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.
Kilenc turista közelében bukkant fel a medve egy Hargita megyei túraútvonalon.
Elkezdődött a felvételi időszak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az alapképzésre, valamint a mesteri képzésre jelentkezők számára.
Egy évvel a gyilkosság után meggyalázták Emil Gânj áldozatának sírját – az áldozat nővére szerint a szökevény is állhat a történtek mögött.
Több száz munkás és munkagép vonul Székelyföldre, hogy nekifogjanak az első Hargita megyei autópálya-szakasznak, miután kiadták az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részének megvalósítására.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a turisták napijegyet válthatnak, amely magában foglalja a látogatóközpontba szóló belépőt és három óra ingyenes parkolást, a Mohos-tőzegláp pedig kötelező vezetés nélkül, önállóan is bejárható lesz.
A bukaresti ítélőtábla feloldotta hétfőn a Bihar megyei illegális otthonok ügyében Viorel Pașca és négy családtagja ellen elrendelt hatósági felügyeletet.
Több száz, hagyományos viseletbe öltözött résztvevő vonult fel vasárnap a bánffyhunyadi református templomtól a Barcsay-kertig. Az esemény a hétvégén lezajlott Kalotaszegi Magyar Napok fénypontja volt.
A Bánság legnagyobb élményfürdője épül fel a Temes megyei Nagyszentmiklóson, a beruházás értéke 40 millió euró – jelentette be Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!