Hegyek és fenyvesek ölelésében. Borszék természeti környezete az aktív turizmus kedvelőit is vonzza
Fotó: Borszék Önkormányzata
Borszék nemcsak Erdélyből és az ország más részeiből, hanem a Moldovai Köztársaságból is nagy számban vonzza a látogatókat: a Pruton túlról érkezők közül többen ingatlant vásároltak, panziót nyitottak, sőt le is telepedtek a székelyföldi fürdővárosban. Népszerűsége ellenére azonban Borszéken is megmutatkozik a romániai turizmus visszaesése: az idei év első hét hónapjában mintegy ezerrel kevesebb vendégéjszakát értékesítettek, és a néhány éve átadott, a fürdőváros turizmusának fellendítését szolgáló gyógyfürdő látogatottsága is csökkent.
2026. szeptember 11., 19:452026. szeptember 11., 19:45
Nem alakult kedvezően az idei év a borszéki turizmus számára: miközben a hegyvidéki üdülőváros változatlanul az ország távolabbi vidékeiről és külföldről is vonzza a vendégeket, a hivatalos adatok szerint az ide látogatók kevesebb éjszakát töltenek a településen, és a fürdőközpont forgalma is elmarad az egy évvel korábbitól.
Cristina Elena Cotrigășanu, a Borszéki Turisztikai Tájékoztató és Népszerűsítő Központ, valamint a helyi Turisztikai Desztinációmenedzsment munkatársa a Krónikának elmondta: 2025 januárja és júliusa között több mint 11 ezer vendégéjszakát regisztráltak Borszéken, az idei év azonos időszakában azonban ez a szám mintegy tízezerre csökkent.
Tavaly január és augusztus között közel 68 ezer látogatót fogadott a létesítmény, idén ugyanebben az időszakban valamivel több mint 63 ezren keresték fel, ami mintegy 6,3 százalékos csökkenést jelent.
Múltidéző utcakép. Borszék már a Monarchia idején is ismert és kedvelt fürdőváros volt
Fotó: Korabeli képeslap/Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A turisztikai szakember szerint az általános visszaesés ellenére továbbra is vannak olyan területek, amelyek hosszabb tartózkodást alapozhatnak meg. A gyógykezelésekre érkezők rendszerint több időt töltenek Borszéken, de a kulturális rendezvények – köztük az évente megszervezett nosztalgiafesztivál és bográcsosfesztivál – több napra marasztalhatják a vendégeket.
Borszék évszázadok óta elsősorban ásványvizeiről, fürdőiről és gyógyhatású természeti adottságairól ismert. A hegyek közé zárt, fenyvesek övezte település tiszta levegője, borvízforrásai és mofettái már jóval a mai turisztikai létesítmények kialakítása előtt vonzották a gyógyulni és pihenni vágyókat. Ásványvizének hírét jól mutatja, hogy egykor szekérrel egészen a bécsi császári udvarig szállították, és a hagyomány szerint Erzsébet királyné, Sissi is kedvelte, ugyanis a borszéki víz a hosszú út alatt is megőrizte szénsavtartalmát.
Borszék gyógyturisztikai kínálata napjainkban is az ásványvizes fürdőkre, a mofettákra és az ivókúrákra épül. A magas szén-dioxid-tartalmú mofettagázt elsősorban bizonyos szív- és érrendszeri, valamint keringési betegségek kiegészítő kezelésében alkalmazzák, az ásványvizes fürdők pedig a vérkeringési és mozgásszervi panaszok enyhítését, valamint a rehabilitációt szolgálhatják. A kezelések orvosi vizsgálathoz és felügyelethez kötöttek, mivel nem minden egészségi állapot mellett alkalmazhatók.
Hargita megye hivatalosan is Románia első zöld desztinációja – adta hírül szerdán a székelyföldi megye önkormányzatának sajtóosztálya. A Krónikához eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: ez újabb fontos mérföldkő a fenntartható turizmus útján.
A gyógyturizmus újjáélesztésében meghatározó szerepet kapott a 2022 végén megnyitott Fontana balneo- és wellnessközpont.
„A Fontana Gyógyfürdő megnyitása új lehetőségeket teremtett a borszéki turizmusban, és kedvező hatással van a helyi szolgáltatók működésére is. A gyógykezelésre és pihenésre érkezők számára a szállás és az étkezés mellett a helyi programok és egyéb szolgáltatások is fontos részét képezik a Borszéken töltött időnek” – nyilatkozta a Krónikának Cristina Elena Cotrigășanu.
A szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a fürdőközpont önmagában nem képes ellensúlyozni a fizetőképes kereslet csökkenését. Meglátása szerint az ország általános gazdasági helyzete Borszéken is érezteti hatását: a kiszámíthatóbb és kedvezőbb gazdasági környezet nemcsak az utazni vágyók, hanem a turizmusból élő vállalkozások számára is nagyobb biztonságot teremtene.
Vasban gazdag örökség. A Kossuth-forrás vizének vastartalma a legmagasabb a borszéki ásványvízforrások között
Fotó: Borszék Önkormányzata
Borszék a gyógyturizmuson kívül az aktív kikapcsolódásra is építhet. A Kránga-tető szerpentinjeit elhagyva festői hegyvidéki környezetben tárul fel a fürdőváros, amelynek látnivalói akár több napra is elegendő programot kínálhatnak az aktív turizmus kedvelői számára.
A Tündérkert felől közelíthető meg a Bagolyvár, a Jégbarlang és a Medvebarlang környéke, utóbbinál via ferrata útvonalak is várják a nagyobb erőpróbát keresőket. Az ásványvízforrásokat, a jellegzetes fapavilonokat és az erdei sétautakat a könnyebb kirándulások kedvelői járhatják be, télen pedig a sípályák vonzzák a havas sportok szerelmeseit.
– hangsúlyozta a turisztikai szakember.
Évről évre megrendezik a nosztalgiafesztivált a Hargita megyei településen
Fotó: László Ildikó
Rámutatott, a kisváros turisztikai kínálatának bővítésére több terv is körvonalazódik. A fejlesztési elképzelések között kalandpark, uszoda és elektromos gokartpálya létrehozása, valamint egy vízesés és a híres borszéki ásványvizes palackok makettjeit bemutató park kialakítása is szerepel. Folytatódik az ásványvízforrásoknál álló fapavilonok felújítása, a desztinációmenedzsment-szervezettel együttműködve pedig újabb terveken dolgoznak.
Borszék vendégkörének földrajzi összetétele is figyelemre méltó: a belföldi turisták között az erdélyi és moldvai megyékből érkezők mellett jelentős arányt képviselnek a Kárpátokon túli, regáti térségekből érkező vendégek. A fürdővárost felkereső külföldiek közül ugyanakkor a Moldovai Köztársaságból érkeznek a legtöbben.
Jelenlétük a településen is szembetűnő. Ottjártunkkor a természeti látványosságok egyik kiindulópontjául szolgáló Tündérkert parkolójában álló tizenkét személygépkocsi közül hét autón moldovai, további hármon pedig dél-romániai rendszám volt. Bár az alkalmi megfigyelésből általános következtetések nem vonhatók le, a látottak egybecsengenek a helyi turisztikai szakember tapasztalataival.
„A külföldi turisták közül a Moldovai Köztársaságból érkezők vannak jelen a legnagyobb számban Borszéken, őket követik a magyarországi vendégek” – erősítette meg Cristina Elena Cotrigășanu. Egyébként a Hargita megyei város 2391 lakosából 1667 fő magyar, 619 pedig román nemzetiségű a 2021-es népszámlálás adatai szerint.
Hóban a remény. A borszéki sípályák forgalma nagyban függ attól, mit tartogat az idei tél
Fotó: facebook/ Gidró Béla
A szakember kitért arra is,
A moldovai állampolgárok ugyanakkor az elmúlt időszakban ingatlanokat és területeket is vásároltak a Hargita megyei városban. Többen saját célra vásároltak házat vagy nyaralót, mások szálláshelyet építettek és működtetnek. Az ingatlanvásárlók között román–moldovai kettős állampolgárok is vannak, és egyes családok már nem csupán a nyári turistaszezonban tartózkodnak a fürdővárosban, hanem életvitelszerűen letelepedtek.
„Valóban vannak moldovai állampolgárok, akik Borszéken ingatlanokat és területeket vásároltak, elsősorban saját használatra, de olyanok is, akik szálláshelyeket működtetnek” – erősítette meg a szakember.
A jelenség a település mindennapjaiban is érzékelhető: látogatásunkkor a sportpályán játszó gyerekek közül többen oroszul beszéltek egymással, a Borszékre költözött családok gyermekei közül pedig vannak, akik a helyi iskola román tagozatán tanulnak.
Bár az idegenforgalmi vállalkozások számára nehezen alakult az év, bezárásokról egyelőre nem tudott beszámolni Cristina Elena Cotrigășanu. A turisták számának csökkenése azonban a szálláshelyeket és a vendéglátóegységeket egyaránt érinti, a nyári idény végével pedig még inkább megmutatkozhat a forgalom visszaesése.
„A helyzet nem könnyű. A turisták számának csökkenése a vendéglátóegységeket is érinti. Egyelőre nehéz megítélni, hogyan alakul majd a téli szezon, hiszen sok múlik az időjáráson és azon, mennyire lesz kedvező a síszezon” – mondta a turisztikai szakember.
A Fontana gyógyfürdő ásványvizes medencékkel, gyógykezelésekkel és wellness-szolgáltatásokkal várja a vendégeket
Fotó: Bálint István
Mint arról korábban beszámoltunk, a romániai vendéglátóipar érdekképviselete sürgős kormányzati beavatkozást kér az ágazat helyzetének rendezésére. A javasolt intézkedések között szerepel
Az érdekképviselet szerint az ágazat két év alatt mintegy 25 ezer munkahelyet veszített.
Cristina Elena Cotrigășanu ennek kapcsán elmondta,
„Ezek segítségével többen engedhetnék meg maguknak, hogy belföldön utazzanak, és megfelelő ösztönzőkkel az idényen kívüli időszakok forgalma is növelhető lenne” – mutatott rá.
Kiemelte, Borszék turizmusának fejlesztésében a látogatók számának növelése mellett egyre fontosabb cél, hogy az érkezőket több napra is a településen tartsák. Ehhez a fürdőzésen és a természeti látnivalókon túl olyan, egész évben elérhető program- és szolgáltatáskínálatra van szükség, amely többnapos szállásfoglalásra, helyi étkezésre és visszatérésre ösztönzi a vendégeket.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
Örményországi utunk harmadik napján, Goriszban egy hegyi-karabahi újságíróval hozott össze a véletlen, aki a legnehezebb időszakban a BBC-t és az Al Jazeerát is tájékoztatta arról, mi történik a szülőföldjén.
Aradon kritikus helyzet alakult ki a Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház gyermekrészlegének fertőző osztályán: minden ágyat elfoglalták a hepatitis A‑val kezelt betegek, és csütörtök délelőtt már hat olyan ágy volt, amelyen két gyerek osztozott.
További öt évig a római katolikus egyház tulajdonában álló impozáns belvárosi ingatlanban működhet a nagyváradi Ady Endre Gimnázium és az Orsolya óvoda, miután a város önkormányzata a továbbiakban is fizeti a bérleti díjat.
Tiltakozik a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyarellenes kezdeményezései ellen az RMDSZ háromszéki szervezete, és felszólítja az AUR politikusait, hogy foglalkozzanak Románia „valódi problémáival”.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Négy kerékpáros-turisztikai útvonalat jelöltek ki a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban. A cél a turisták biztonságának növelése és a természetes élőhelyek védelme.
„Halottak napjához közeledve már háromnyelvű helységnévtábla jelöli a Házsongárdi temető bejáratát. Méltó emlékezés és fontos lépés történelmi, kulturális örökségünk ápolásában” – jelentette be csütörtökön a közösségi oldalon Oláh Emese.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!