Mátészalka és Szatmárnémeti összekapcsolása részben a már épülő magyarországi M49-es autóút révén valósul meg
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Még legalább három évet várni kell jelen állás szerint a harmadik gyorsforgalmi összeköttetésre Magyarország és Románia között, ami ötéves csúszást jelent a kezdetekkor lelkesen, vagy inkább vakmerően kitűzött célokhoz képest. A Mátészalka és Szatmárnémeti között tervezett autóútkapocs első magyarországi szakasza heteken belül elkészülhet, de a folytatás megvalósítási határidejét most 2029-re halasztották. Eközben a jóval rövidebb, kivitelezővel is rendelkező Óvári–Szatmárnémeti szakasz Bukarest túlvállalását és túlköltekezését szenvedi, ez sem lesz kész 2029-nél hamarabb.
2026. szeptember 12., 10:052026. szeptember 12., 10:05
2026. szeptember 28., 10:142026. szeptember 28., 10:14
Románia schengeni csatlakozása óta még inkább felértékelődött a gyorsforgalmi kapcsolatok bővítése Magyarország, a Nyugat irányában, az autópálya- és autóút-építés. Budapest és Bukarest már jóval a tavaly januári határnyitás előtt felismerte a gyors és biztonságos közúti összeköttetések fontosságát, közösen támogatta új beruházások megvalósulását.
Magyarország és Románia között eddig két gyorsforgalmi összeköttetést adtak át a forgalomnak: a magyar M43-as és a román A1-es autópályát összekapcsoló, Csanádpalota-Nagylak II. átkelőt 2015-ben, illetve a magyar M4-es sztrádát és a román A3-ast összekapcsoló Nagykereki-Bors II átkelőt 2020-ban.
Mátészalka és Szatmárnémeti összekapcsolása a magyarországi M49-es autóút, és romániai oldalon az Óváritól a partiumi megyeszékhelyig majdan húzódó gyorsforgalmi révén, illetve a Békéscsaba és Nagyszalonta közötti aszfaltcsík megépítése az M44-es, valamint a Nagyvárad–Arad autóút megvalósítása révén (utóbbi helyzetéről itt írtunk).
Folyamatosan billeg, ki áll nyerésre a magyar M44-es és a romániai DEx16-os fura, egyelőre csak papíron vívott autóútversenyében.
A magyar oldalon érezhetően erőteljesebb lelkesedés 2021-ben hágott tetőfokára. Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter februári bukaresti látogatása során kijelentette:
A megállapodást 2021 áprilisában szentesítette aláírásával Szijjártó és Claudiu Năsui akkori román gazdasági miniszter.
Szijjártó 2023 áprilisában is tárgyalt román tárcavezetőkkel Bukarestben. Akkor már úgy fogalmazott: korábbi célkitűzéseik alapján ötévente újabb gyorsforgalmi útkapcsolatot adnak át a két ország között. Ez sikerült 2015-ben és 2020-ban is, „Illetve előkészítés alatt van a 2025-ös siker is, amikorra összekötik a felek a magyarországi M3-as autópályát a Szatmárnémeti körüli gyorsforgalmi úthálózattal” – sorolta Szijjártó.
Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter 2023 augusztusában – amikor többek között Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármesterrel is találkozott az M49-es autóút építési rajtján – már úgy fogalmazott: terveik szerint 2026 végére fogja gyorsforgalmi összekötni Nyíregyházát és Szatmárnémetit (az újabb célévugrás).
Kereskényi egyébként azon a sajtótájékoztatón a romániai fél részéről még csupán a megvalósíthatósági tanulmány, a régészeti feltárás elkészültéről, a műszaki terv folyamatban lévő kidolgozásáról, a kisajátítások elkezdéséről tudott csak beszámolni.
Az M49-es autóutat két részre osztották. Az említett 2023. augusztusi sajtótájékoztatót az első szakasz építési rajtjakor tartották: a 28 kilométeres aszfaltcsík az M3-as autópálya leágazásától Ököritófülpösig épül. A projekt tervezett/tényleges befejezési dátuma 2026. 09. 23. a korábbi kormány Közlekedési és Beruházási Minisztériumának beruházási portálja szerint,
A második, Ököritófülpöstől a román határig húzódó, 17,6 km hosszú szakaszt azonban – amelyen szintén a Duna Aszfalt dolgozik – csak ezek után építik meg. Így természetesen szó sem lehet a korábban emlegetett 2026-os teljes átadásról. A beruházási portálon jó ideje 2027. 06. 30-adikai befejezési dátum szerepel.
Az M49-es zölddel jelzett második szakasza jelen állás szerint 2029 előtt nem készülhet el
Fotó: Beruhazas.gov.hu
Közben a tavaszi magyarországi kormányváltás a nagy infrastrukturális beruházások terén is átgondolásokat, újratervezéseket eredményez. Ugyanakkor Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter július végén ígéretet tett arra, hogy az M49-es folyó munka nem áll le.
„Három folyamatban lévő autópálya-beruházást örököltünk: az M1 koncessziós háromsávosítását, valamint állami beruházásban az M44 Kecskemét körüli szakaszának befejező munkáit és az M49 román határig tartó szakaszát.
– írta közösségi oldalán.
A Vg.hu portál nem sokkal ezt megelőzően írt arról, hogy készül a legelső nagy infrastrukturális beruházás, amelyet már a Tisza-kormány ad át, de az Orbán-kormány vitte véghez. Az M49-es új autóútról van szó, amely közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot biztosít Mátészalka térségének, míg a következő ütemben a román határig épülhet tovább az út.
A Világgazdaság júliusban megerősítette, hogy az első szakasz az idei ősz elején készülhet el. A beruházás folytatásaként a második ütemben az M49-es Ököritófülpöstől Csengerig, a magyar–román határig épülhet tovább.
Csakhogy utóbbi szakasz nem lesz kész 2027-re sem. A Magyar Közlöny múlt pénteki, 126. számában arról olvashatunk, hogy
Tehát annak ellenére, hogy magyar oldalon már évekkel ezelőtt nekifogtak az építésnek,
A munkagépek 2023-ban vonultak ki a magyarországi autóútra, miközben a romániai oldalon még nem dolgozhatnak
Fotó: Facebook/Lázár János
No de csak az ért nem is kell sietni, mert a romániai oldalon olyan jól haladnának a lényegesen rövidebb, alig több, mint 10 kilométeres csatlakozás megvalósításával Óvári (határ) és Szatmárnémeti között.
Az előzetes munkálatok végzetével a bukaresti kormány 2024 januárjában hagyta jóvá a Szatmárnémetit a román–magyar határon levő Óvárival összekötő gyorsforgalmi út megépítését, amely Magyarországon kapcsolódni fog az M3-as autópályához.
Mindjárt ezek után ki is írták a közbeszerzési eljárást, ám a tender lefolytatását öt hónapig felfüggesztették, mert az érdekeltek több mint 400 esetben kértek pontosítást a versenytárgyalással és a kivitelezéssel kapcsolatban. Két éve közölték, hogy öt cégtársulás pályázott a kivitelezésre. Érdekesség, hogy a közlekedésügyi minisztérium 2024 novemberében úgy bocsátotta ki az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezésére, hogy győztest még nem hirdettek.
Erre újabb hónapokat kellett várni, majd a bürokratikus folyamat tavaly októberben zárult le, amikor végre megkötötték a kivitelezési szerződést a román Erbașu útépítővel. A 10,83 kilométer hosszú gyorsforgalmi út megépítésére 24 hónapot kapott a kivitelező.
És akkor miközben az érintettek azt számolgatták, mikor kezdődhet el a tényleges munka, idén februárban jött a hidegzuhany: hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
A helyzet azóta nem változott. Ha ez így marad, és a kivitelező valóban jövő év májusában fog neki az útépítésnek, akkor a 24 hónapos munka 2029 közepén érne véget – nagyjából az M49-es jelenleg tervezett befejezési határidejével egy időben.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Mint ismeretes, a túlvállalások, túlköltekezések számos más tervezett romániai nagyberuházásnak tettek keresztbe. Emiatt lóg a levegőben a negyedik magyar–román gyorsforgalmi összeköttetés romániai projektje is, amellyel külön cikkben foglalkoztunk.
Itt nemrég még úgy tűnt, Magyarország hamarabb elvégezheti a maga feladatát a Romániával létesítendő új gyorsforgalmi összeköttetés megvalósítása során, a Méhkerék–Nagyszalonta térségében építendő autóúton. Azonban most kiderült, hogy az M44-es meghosszabbítása Békéscsabától a határig ebben a kormányzati ciklusban csak a tervezés lezárásáig juthat.
Közben a román oldalon is sokat „hintáztatják” a Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi utat. Amely nagy előnnyel indult, ám az évek során így is folyamatosan billegett, ki áll nyerésre a magyar M44-es és a romániai DEx16-os fura, egyelőre csak papíron vívott autóútversenyében.
hiszen 2015 és 2020 után 2025-ben már semmit sem adtak át. A legnagyobb kérdés most az, 2030-ra sikerül-e behozni a lemaradást két újabb kapcsolat létesítésével, vagy legalább az egyik új projekt megvalósul-e addig a magyar–román határon.
Románia szárazföldi schengeni csatlakozása felgyorsítja a magyar határ mentén már létező utak összekapcsolását, felújítását, illetve újak létrehozását, utóbbiak közül pedig kiemelkednek az újabb magyar–román gyorsforgalmi kapcsolatok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legrosszabb forgatókönyv szerint a jelenlegi 260 lejről akár 360 lejre nőhet az átlagosnak mondható, havi 200 kWh-t fogyasztó háztartások számlája az Intelligens Energia Egyesület (AEI) legfrissebb becslései szerint.
A képviselőház szerdán döntő házként elfogadta azt a törvényt, amely háztartásonként évi 50 literről 200 literre emeli a saját fogyasztásra készített hagyományos alkoholos italok jövedékiadó-mentes mennyiségét.
A kilométerarányos útdíjrendszer (TollRo) bevezetése az előzetes számítások szerint mintegy 10–25 százalékkal emelheti a belföldi fuvarozás díját – állítják a fuvarozók képviselői.
Bár korábban bírálta Románia hitelezőit, George Simion, az AUR elnöke most más hangnemet ütött meg, és igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy ha pártja hatalomra kerül, minden nemzetközi pénzügyi kötelezettségének eleget tesz.
Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kezdeti döcögés után úgy tűnik, hogy beindult végre az október elsején élesített TollRo online útdíjfizetési rendszer – legalábbis a CNAIR kedd esti bejelentése szerint sikerült orvosolniuk a kezdetben felmerül technikai hibákat.
Ha a konkrét építési munkálatok nem is, az előkészítő tevékenységek már októberben elkészülhetnek a Nagyváradot Araddal összekötő, DEx16-os jelzésű gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalán.
A Moldovát Romániával összekötő nagyfeszültségű távvezetéket Trump Liberty Line-nak fogják nevezni – jelentette be az Egyesült Államok chișinăui nagykövetsége.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!