Hirdetés

Ösztöndíjjal segítenék a magyar jogászok bírói és ügyészi pályára lépését – Mintegy háromszáz szakember hiányzik

ösztöndíj, bírák, fiatalok

Az ösztöndíjpályázat részleteit Horváth Anna, a Communitas Alapítvány kuratóriumi tagja, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Fábián Gyula jogász, egyetemi oktató ismertette

Fotó: Gönczy Tamás

Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe. Becslések szerint a romániai bíráknak és ügyészeknek mindössze mintegy másfél százaléka tud magyarul, holott a magyar közösség az ország lakosságának több mint hat százalékát teszi ki. Az arányos képviselethez hozzávetőleg háromszáz magyarul beszélő szakember hiányzik az igazságszolgáltatásból.

Tóth Gödri Iringó

2026. szeptember 11., 14:092026. szeptember 11., 14:09

2026. szeptember 11., 14:192026. szeptember 11., 14:19

Az RMDSZ megbízásából a Communitas Alapítvány ösztöndíjprogramot indít a bírói vagy ügyészi pályára készülő fiatal magyar nyelvű jogászok támogatására. A pályázat részleteit pénteken Kolozsváron Horváth Anna, a Communitas Alapítvány kuratóriumi tagja és az RMDSZ ügyvezető alelnöke, valamint Fábián Gyula jogász, a BBTE Jogtudományi Karának egyetemi docense ismertette.

Mint elhangzott, régóta ismert probléma, hogy a magyarul beszélő bírák és ügyészek száma messze elmarad az erdélyi magyar közösség lélekszámától.

Hirdetés

Pontos adatok azonban nincsenek, és az érintettek nemzetiségének számbavétele nem is volna célravezető: az igazságszolgáltatásban ugyanis nem az etnikai hovatartozás, hanem a magyar nyelv ismerete a lényeg.

Horváth Anna szerint a kezdeményezés végső soron az anyanyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítését szolgálja, hiszen

a jogszabályok ugyan bizonyos keretek között lehetővé teszik a magyar nyelv használatát, ám ha nincs elegendő magyarul beszélő bíró és ügyész, ezek a lehetőségek többnyire a tolmácsolásra szűkülnek.

Becslések szerint háromszáz magyarul beszélő bíró és ügyész hiányzik

A sajtótájékoztatón ismertetett becslés szerint a romániai bíráknak és ügyészeknek körülbelül 1,5 százaléka beszélhet magyarul,

ám ahhoz, hogy arányuk megközelítse a romániai magyar közösségét, hozzávetőleg háromszáz további szakemberre volna szükség.

A pontos helyzet feltérképezése azonban nehéz. A GDPR-szabályok miatt már az országos bíró- és ügyészképző felvételijén sem lehet tudni, hány magyar jelentkező vesz részt: a nyilvános jegyzékekben minden pályázó kód alapján szerepel. Az érintettek személye többnyire csak akkor válik ismertté, amikor az államfő kinevezi őket bíróvá vagy ügyésszé, és nevük megjelenik a Hivatalos Közlönyben.

A név alapján ugyanakkor legfeljebb becsülni lehet a magyarul beszélők számát, hiszen magyar nevű szakember is lehet, aki nem tud magyarul, és román nevű is beszélheti a nyelvet.

Az MCC keretében jelenleg is zajlik egy kutatás, amely több forrás összevetésével próbál pontosabb képet adni a helyzetről.

Fábián Gyula saját évfolyamainak pályáját követve azt tapasztalta, hogy a több száz hallgató közül tíz-tizenötből lesz bíró, legfeljebb tízből ügyész, míg ügyvédként több tucatnyian helyezkednek el.

A magyar jogászok azonban az ügyvédi szakmában is erősen alulreprezentáltak: becslése szerint a romániai ügyvédeknek mintegy 2,5 százaléka magyar.

Korábban részletesen is foglalkoztunk azzal, hogy még a magyar többségű székelyföldi megyék bíróságain és ügyészségein is kevés a magyarul beszélő szakember.

A tolmács nem pótolja a közvetlen beszélgetést

Románia ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, az igazságszolgáltatás eljárási nyelve azonban továbbra is a román. Bizonyos beadványokat és panaszokat magyarul is be lehet nyújtani, a gyakorlatban azonban még ez is okozhat meglepetést egy-egy intézményben.

Ha a tárgyalóteremben minden érintett – a felek, az ügyvédek, a bíró, adott esetben pedig az ügyész is – beszél magyarul, informálisan lehetőség nyílhat arra, hogy a felek anyanyelvükön szólaljanak meg, a jegyzőkönyv és valamennyi hivatalos irat azonban ebben az esetben is románul készül.

Elég ugyanakkor egyetlen résztvevőnek jeleznie, hogy nem érti megfelelően a magyar nyelvet, és máris meghiúsul az anyanyelvű kommunikáció. Fábián Gyula szerint Székelyföldön is gyakori, hogy például az ügyész nem beszél magyarul, így hiába érti egymást a tárgyalás összes többi résztvevője.

A tolmács sem jelent minden ügyben ingyenes megoldást.

Büntetőeljárásban hivatalból biztosítanak tolmácsot, polgári és közigazgatási ügyekben azonban ennek költségét rendszerint az érintettnek kell állnia.

Egy közlekedési bírság megtámadásakor például sokan ügyvédet sem fogadnak, hanem maguk szeretnék elmondani, mi történt. Ha nem beszélnek megfelelően románul, ehhez saját költségükön kell tolmácsot vinniük.

Fábián Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy a tolmácsolás nem helyettesítheti teljesen a bíró és az érintett közvetlen kapcsolatát, hiszen az eljárásjog egyik alapelve éppen a közvetlenség: nem mindegy, hogy a bíró maga hallja a vádlott, a sértett, a tanú vagy valamelyik peres fél történetét, vagy az egy harmadik személy közvetítésével jut el hozzá.

A fordítás óhatatlanul tompíthatja az érzelmeket, elveszíthet árnyalatokat, sőt pontatlanságok is becsúszhatnak. Ha pusztán az iratok tartalma számítana, érvelt a jogász, nem volna szükség arra sem, hogy az érintetteket személyesen meghallgassák a tárgyaláson.

Arról is szó esett, hogy hivatalból kirendelt tolmácsok rögzített óradíjért dolgoznak, ám Fábián Gyula szerint költségvetési gondok miatt gyakran késve kapják meg a járandóságukat.

A megbízásokat mégsem utasíthatják vissza sorozatosan: néhány indokolatlannak minősített visszautasítás után törölhetik őket a hivatalos névjegyzékből. Mindez tovább árnyalja azt a gyakran hangoztatott érvet, hogy a tolmácsrendszer önmagában megoldja az igazságszolgáltatásban felmerülő nyelvi nehézségeket.

Csaknem egy évig tart a felvételi

Az ösztöndíjra olyan 35 év alatti, magyarul beszélő jogászok pályázhatnak, akik részt vesznek az országos bíró- és ügyészképző 2026–2027-es felvételi eljárásában.

A felvételi az országos bíró- és ügyészképzőbe csaknem egy évig tart: nyáron kezdődik, és a következő év tavaszán ér véget.

A jelentkezőknek előbb büntetőjogból, polgári jogból, valamint büntető- és polgári eljárásjogból kell teljesíteniük egy tesztet, ezt gyakorlati esetek megoldása, pszichológiai vizsgálat és végül személyes interjú követi.

Idén mintegy 1800-an jelentkeztek a meghirdetett 240 helyre, vagyis hét és félszeres a túljelentkezés. A felvételi díj önmagában megközelíti a 2000 lejt, emellett a vizsgázóknak több alkalommal Bukarestbe kell utazniuk, ami további útiköltséggel és szállásdíjjal jár.

Horváth Anna szerint

a fiatal jogászok ebben az időszakban már nem egyetemisták, így nincs ösztöndíjuk, sok esetben munkahelyük és egészségbiztosításuk sem. Miközben hónapokon át kell készülniük a rendkívül nehéz vizsgákra, gyakran ismét a szüleik segítségére szorulnak.

A Communitas támogatása ebből a bizonytalan időszakból próbál átvállalni valamennyit.

A program keretében idén három pályázó részesül havi 1400 lejes támogatásban, hat hónapon keresztül, 2026 novembere és 2027 áprilisa között. Azoknak a magyarul beszélő jelentkezőknek pedig, akik sikeresen bejutnak a magisztrátusképzőbe, a felvételi díját is megtérítik akkor is, ha korábban nem kerültek be a három ösztöndíjas közé.

Anyanyelven tanulva könnyebb megérteni az összefüggéseket

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogász életpályák címmel külön mesterképzést is indított, amely egyebek mellett a bírói és ügyészi felvételire készíti fel a hallgatókat. A képzésre évente mintegy 15–20-an jelentkeznek, közülük azonban csak kevesen jutnak be az országos intézetbe.

ösztöndíj, bírák, fiatalok Galéria

Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az Országos Magisztrátusképző Intézetbe.

Fotó: Pixabay

Fábián Gyula szerint a magyar fiatalok alacsony száma részben a felvételi rendkívüli nehézségével magyarázható: a friss végzősök elméleti tudása erősebb, gyakorlati tapasztalatuk azonban még kevés, míg a több éve dolgozó ügyvédek vagy más jogászok már könnyebben oldanak meg gyakorlati eseteket, de nehezebben tudnak ismét felkészülni a nagy mennyiségű elméleti anyagból.

Román nyelvtudás nélkül ezen a felvételin nem lehet átjutni – hangsúlyozta. A magyar anyanyelvű pályázóknak tehát ugyanúgy magas szinten kell ismerniük a román jogi szaknyelvet, mint román társaiknak.

Az utolsó, személyes interjú ugyanakkor a kiválasztás leginkább szubjektív szakasza, amelyet Fábián Gyula szerint nemcsak a magyar jelentkezők nyelvi helyzete tesz kényessé.

Példaként említette a felvételin rendszeresen feltett kérdést: milyen reformokat vezetne be a pályázó, ha bíró vagy ügyész lenne. Ha valaki konkrét elképzelésekkel áll elő, azt vethetik a szemére, hogy még nem ismeri belülről a rendszert, mégis túlzott magabiztossággal akarja megváltoztatni; ha viszont azt válaszolja, hogy pályakezdőként még nem tud reformjavaslatokat megfogalmazni, könnyen arra következtethetnek, hogy nincs közösségi felelősségérzete, és csupán a fizetés miatt választaná a pályát.

Olyan kérdés is előfordulhat, hogy ki írta a Háború és békét, majd a jelentkezőnek valamelyik szereplőről kell véleményt mondania – ilyenkor az is megmutatkozik, bevallja-e, ha nem olvasta a regényt, vagy inkább rögtönözni próbál.

Mindezek mellett egy-egy nyelvtani hiba, amely egy magyar anyanyelvű jelentkező beszédében természetes lehet, más benyomást kelthet egy román anyanyelvű vizsgáztatóban.

A jogász tapasztalatai szerint azok a hallgatók, akik legalább bizonyos tantárgyakat anyanyelvükön is tanulhatnak, gyorsabban értik meg az összefüggéseket, és hosszabb távon jobban megőrzik a megszerzett tudást. Ez nem jelenti azt, hogy ne kellene tökéletesíteniük a román szaknyelvet, de az anyanyelven megszerzett biztos alap segíti őket ebben is.

ösztöndíj, bírák, fiatalok Galéria

Becslések szerint a romániai bíráknak és ügyészeknek mindössze mintegy másfél százaléka tud magyarul, holott a magyar közösség az ország lakosságának több mint hat százalékát teszi ki

Fotó: Ilusztráció

A romániai egyetemi felvételin, valamint a rendőr- és tisztképzésben már léteznek a magyar jelentkezők számára fenntartott helyek, a magisztrátusképzőben azonban nincs hasonló lehetőség.

Fábián Gyula szerint hosszabb távon ezen is változtatni kellene, hiszen nem etnikai alapon kiválasztott bírákra és ügyészekre, hanem az adott térség lakosságának nyelvét ismerő szakemberekre van szükség.

A jogász arra is emlékeztetett, hogy az ötvenes évek elejétől a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetéséig az akkori szabályozás előírta: a kisebbségek által lakott térségek bíróságain olyan alkalmazottakat is fel kell venni, akik beszélik a helyi közösség nyelvét.

Hasonló elv érvényesül ma Dél-Tirolban is, ahol az állami tisztségeket a nyelvi csoportok arányának figyelembevételével osztják el. Fábián hangsúlyozta: ott sem egyszerűen azt vizsgálják, hogy a jelentkező német vagy olasz nemzetiségű-e, hanem azt, hogy melyik nyelvet beszéli. A mostani kezdeményezésnek sem etnikai alapon kiválasztott bírák és ügyészek kinevelése a célja, hanem az, hogy elegendő magyarul beszélő szakember kerüljön az igazságszolgáltatásba.

Október 26-áig lehet pályázni az ösztöndíjra

Az ösztöndíjra azok jelentkezhetnek, akik sikeresen teljesítették az INM felvételi eljárásának október 4-ére ütemezett tesztjét. A pályázathoz

  • szakmai önéletrajzot
  • és legfeljebb ötezer karakteres motivációs levelet is

csatolni kell, amelyben a jelentkező bemutatja szakmai céljait, előképzettségét, tapasztalatait, valamint azt, miként segítené felkészülését az ösztöndíj.

A pályázatokat papíron kell benyújtani, elektronikus változatukat pedig a Communitas Alapítvány honlapjára is fel kell tölteni. A jelentkezési határidő 2026. október 26., 16 óra. A részletes kiírás és a szükséges űrlap a Communitas Alapítvány honlapjáról tölthető le.

A beérkező pályázatokat négytagú szakmai bizottság bírálja el, amelynek tagja Fábián Gyula jogászprofesszor, Varga Attila volt alkotmánybíró és egyetemi oktató, valamint Sztranyiczki Szilárd és Veress Emőd jogászprofesszor.

Az idei programot egyelőre kísérleti jelleggel, három ösztöndíjassal indítják, a kezdeményezők azonban abban bíznak, hogy a következő években fokozatosan növelhetik a támogatottak számát.

Horváth Anna hangsúlyozta: az anyagi segítség önmagában csak egy lépés, a fiatal jogászoknak a hosszú felvételi folyamat során szakmai és emberi támogatásra is szükségük van. Ezért a későbbiekben mentorálással, rendszeres tájékoztatással, felkészítőkkel és gyakorlati lehetőségekkel is segítenék őket.

Az RMDSZ szakemberek bevonásával vizsgálja, milyen további intézkedések ösztönözhetnék a magyarul beszélő fiatalokat a bírói és ügyészi pálya választására.

Másfelől a program egyben helyzetfelmérésként is szolgálhat: a jelentkezők számából, illetve abból, hogy hányan jutnak tovább az egyes vizsgaszakaszokon, pontosabb képet kaphatnak arról, hány magyarul beszélő fiatal próbál bírói vagy ügyészi pályára lépni.

A felvételi sikertelensége önmagában nem jár az ösztöndíj elvesztésével vagy visszafizetésével, amennyiben a támogatott részt vett a vizsgán, és teljesítette a vállalt felkészülési kötelezettségeket.

korábban írtuk

Ritka az erdélyi bíróságokon a magyar szakember, mint a fehér holló
Ritka az erdélyi bíróságokon a magyar szakember, mint a fehér holló

Romániában egy százalék körüli a magyar anyanyelvű bírók és ügyészek száma. A Bukarestben működő Országos Bíró- és Ügyészképző Intézetbe ritkán jutnak be magyarok. Bírósági szóvívővel és jogászképző szakemberrel jártuk körül a témát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 10., szombat

Több mint két hete ég a bozóttűz az erdélyi megyében, a magyar prefektus is a helyszínen tájékozódott

Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.

Több mint két hete ég a bozóttűz az erdélyi megyében, a magyar prefektus is a helyszínen tájékozódott
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
2026. október 10., szombat

A bűnüldözés mellett tűzifamérésre is utasították az egyik partiumi megye rendőreit a szakszervezet szerint

Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.

A bűnüldözés mellett tűzifamérésre is utasították az egyik partiumi megye rendőreit a szakszervezet szerint
2026. október 10., szombat

Drasztikus fordulat az időjárásban, a hegyekben havazhat is

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.

Drasztikus fordulat az időjárásban, a hegyekben havazhat is
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Fellélegezhetnek a Kereszthegyen lakók? Újabb fordulatot vett a nagybányai lakópark körüli vita

Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.

Fellélegezhetnek a Kereszthegyen lakók? Újabb fordulatot vett a nagybányai lakópark körüli vita
2026. október 09., péntek

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében

Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében
2026. október 09., péntek

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár

Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak

Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak
2026. október 08., csütörtök

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?

Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?
2026. október 08., csütörtök

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
Hirdetés
Hirdetés