Megváltozik a háztáji disznótartás, szigorítják az élőállat-forgalmazást

A megmaradt sertéshizlaldák is nehezen küzdenek meg az országot elárasztó olcsó és kétes minőségű import disznóhús okozta konkurenciával. A gondokat tavaly tovább növelte a magas gabonaár, ami idén tavaszra az állattartók számára rendeződött, de a több éve tartó járványhelyzet karanténintézkedései és a masszív disznóhúsimport együttesen a sertéságazat megmaradt farmjait is csődközelbe vitte.

Csak a mesterséges megtermékenyítés engedélyezett

Az RMDSZ mezőgazdasági szakértői tavaly elkezdték kidolgozni azt a sertéstartási törvénytervezetet, amelyet ezen a héten döntéshozó fórumként szavazott meg a bukaresti képviselőház. A törvény szövegét Könczei Csaba háromszéki és Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei mezőgazdasági szakemberek, az RMDSZ parlamenti képviselői állították össze. Könczei Csaba szerint

Ezek közül a legfontosabb, hogy csak mesterséges megtermékenyítéssel lehet szaporítani a hazai sertésállományokat.

,,Ez nem újdonság, mert az utóbbi években alig tartottak tenyészkanokat a gazdák. Az apaállatok tartását az állategészségügyi hatóság eddig is engedélyhez kötötte. A kanok természetes fedeztetésének betiltásával az afrikai sertéspestis-járvány terjedését korlátozzák, hiszen az apaállatok szállítása nem kevés kockázattal jár” – foglalta össze a Krónikának az új törvény egyik fontos elemét Könczei Csaba, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője.

A román politikusok és a sajtó egy része úgy állította be, hogy a magyar szakemberek által kidolgozott törvény gyakorlatilag betiltja a háztáji gazdaságokban a sertések szaporítását. A valóságban az történik, hogy az eddig nyilvántartott kanok, vagy titokban tartott „zugkanok” helyett a beondozó szakemberek erre szakosodott cégektől származó apaállatok ondójával termékenyíthetik meg mesterségesen a gazdák állattelepén tartott anyaállatokat.

Nem szükséges jogi személyiségű egyéni, vagy más típusú kisvállalkozás bejegyzése, elegendő, ha a gazda a polgármesteri hivatalból termelői bizonylatot és árusítási engedélyt igényel. Az ilyen formán bejegyzett egyszerű állattelepen is be kell azonban tartani az alapvető állategészségügyi előírásokat – a gazda erre a célra használt gumicsizmával és ruházattal/köpennyel léphet az állatok közé –, a feltételeket a körzeti állatorvos ellenőrzi.

,,A sertések forgalmazására is jogosult, hagyományos típusú állattartó gazdaságban nincs korlátozva az állatlétszám, de fontos előírás, hogy az állattartó gazda feleljen meg az állatjóléti követelményeknek, tehát nem tarthat fenn egészségtelen, túlzsúfolt állattelepet. A termelő csak annyi állatot tarthat, amit megbír a gazdasága. Ezt a gazda közösen egyezteti a körzeti állatorvossal” – fogalmazott portálunknak a háromszéki mezőgazdasági szakember.

Könczei Csaba szerint azonban a sertések szállítására nem speciális járművek szükségesek: az előírásra azért van szükség, hogy az állategészségügyi hatóság az ország egész területén nyomon követhesse az állatok mozgását. Az élő állatot csak körzeti állatorvosi engedéllyel és fuvarlevéllel lehet szállítani, amiben feltüntetik a kiindulási pontot és a célállomást egyaránt. ,,A törvény drasztikus büntetéseket ír elő arra az esetre, ha az állatszállítók áthágják az előírásokat. A járművet és az állatokat egyaránt elkobozzák, az engedély nélkül szállított sertéseket a területileg illetékes állatorvos megsemmisíti. Az előírás fontos eleme az afrikai sertéspestis-járvány elleni küzdelemnek” – nyomatékosítja Könczei Csaba.

A törvény külön szabályozza a jogi személyiségű állattelepek és a nagy állathizlaló farmok működésének feltételeit is.

Könczei Csaba szerint arra nincs esély, hogy a legyengült romániai sertéságazat egy-két éven belül talpra álljon az új törvényi szabályozásnak köszönhetően, úgy véli azonban, hogy középtávon az új jogszabály nagy löketet fog adni a sertéstartás újbóli megerősödésének.