Felélénkül a székelyföldi „medveturizmus”

hiszen a Hargita megyei településre rendszeresen bejárnak a környékbeli nagyvadak, és sokan már órára pontosan tudják, mikor és hol bukkannak fel. Az elöljáró azonban hozzátette, a helybelieket zavarja, hogy a turisták szándékosan kinyitogatják a kukákat, ételt is előkészítenek csak azért, hogy ne maradjanak le az élményről.

– teszi hozzá Albert Tibor, aki elégedett a fürdőváros idei turistaforgalmával. Ehhez nemcsak a medve, a szokatlanul meleg időjárás is hozzájárult – jegyezte meg –, hiszen a kánikulában sokan választják a hegyek között megbúvó üdülőt. Tusnádfürdőről egyébként már három medvét elszállítottak és további három nagyvad „elköltöztetésére” kaptak engedélyt.

– fogalmazott kérdésünkre Daragus Attila, Torja polgármestere, a faluturisztikai szövetség háromszéki elnöke. Mint mondta, állandóan óvatosságra intenek mindenkit, hogy ne közelítsenek a vadhoz, az erdőben hangosan járjanak, ne lepjék meg a medvét, figyelmeztessék, hogy az időben kitérhessen az útjukból, és ezzel előzzék meg a támadást.

Daragus Attila szerint az lenne az ideális, ha a környéken medveetetőket és medveleseket alakítanának ki, ezzel benn lehetne tartani az erdőben a vadat, és a turisták kíváncsiságát is ki lehetne elégíteni. Bálványoson különben megnövekedett idén a magyarországi vendégek száma, augusztusra inkább a helybeliekre számítanak.

Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke lapunknak elmondta,

az elmúlt év hasonló időszakához képest, ami azt mutatja, hogy jó úton járnak a népszerűsítéssel. „Nem volt jellemező, hogy a turisták kimondottan a medvék miatt érkeztek volna a térségbe, és az sem, hogy elijesztette volna őket a településekre bejáró vad, vagy panaszkodtak volna a medvékre” – összegezte az alelnök.

Se velük, se nélkülük

A háromszéki elöljáróknál óvatosabban fogalmazott viszont Mezey Zsolt, a turizmust népszerűsítő Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója, aki kérdésünkre elmondta, még az iparágban dolgozó szakemberek sem tudnak egyértelműen állást foglalni arról, hogy káros-e, vagy sem a Hargita megyei turizmusra a medveállomány túlszaporodása és a jelenség mediatizáltsága.

Úgy véli, a turisták egy részének vonzó, hogy esetleg természetes életterében is megpillanthatják a nagyvadat, másokat viszont nyugtalanít a nem kívánt találkozás lehetősége. „Az, hogy Székelyföld és medve, turisztikai szempontból rendben van. Vannak, akik kimondottan azért jönnek például Tusnádra, a Szent Anna-tóhoz, hogy lássanak medvét.

Előfordul például, hogy szervezett programon, a természeti látványosságok felé tartva gondolják meg magukat, amint megpillantanak egy medveveszélyre figyelmeztető táblát. Elég sok turistát elriaszt ez. Ezzel nyilván akkor szembesülnek, amikor már itt vannak” – magyarázta a szakember.

Hozzáfűzte, hasonlóan riasztó hatásúak – és talán a potenciális turisták egy része emiatt nem utazik Székelyföldre – azok a hírek is, amelyek arról szólnak, hogy gazdaságokban, falusi portákon garázdálkodtak a medvék.

– összegzett a szakember. Kérdésünkre elmondta, lehet, hogy érdemes lenne átfogó turisztikai programokat építeni a jelenségre és kiaknázni a medvék jelenlétében rejlő lehetőségeket, vannak is ötletek medveparkok és más hasonló létesítmények építésére, de konkrét lépések még nem történtek.

Az irodába betérő vendégek figyelmét egyébként mindig felhívják a medvével való találkozás esélyére, és tájékoztatják őket arról, hogyan kerülhetik ezt el. Tapasztalatuk azonban az, hogy a turisták nem félnek a vaddal való találkozástól: vagy nem tudják felmérni annak veszélyét, vagy akkora újdonságot jelent számukra, hogy kíváncsiságuk legyőzi félelmüket. Azonban hiába a medvék iránti érdeklődés, az idegenforgalom nem nőtt a nagyvad populációjának növekedése óta, és az iroda vezetője szerint a helyi turisztikai egységek nincsenek felkészülve arra, hogy biztonságosan kiaknázzák a medvejelenségben rejlő lehetőségeket.

A vendéglátók egyébként a negatív oldalát is megtapasztalták annak, hogy a medvék egyre gyakrabban kerülnek be a hírekbe az általuk okozott károk miatt.

– mondta el Nagy Árpád, aki a zetelaki víztározó közelében működtet vendégházakat. Elmondta, szállásfoglalás előtt sokan érdeklődnek a medveveszélyről, ezért ő előre megírta a szükséges tudnivalókat, mint ahogyan korábban is megtette a madárinfluenza, a gazdasági válság vagy a kanyaróhisztéria idején.

korábban írtuk

Megrongálták a világhírű fotós székelyföldi medvelesét – tarthatatlan a helyzet Tusnádfürdőn

Még egy hónap sem telt el a megnyitása óta, és megrongálták Máté Bence világhírű természetfotós Tusnádfürdő melletti medvelesét. Albert Tibor, a fürdőváros polgármestere a Krónikának elmondta: a szomszéd faluban, Tusnádon nem nézték jó szemmel a munkát.