Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Az RMDSZ miniszterét egy sajtótájékoztatón kérdezték csütörtökön arról, hogy várható-e a települések újrabesorolása, tekintettel arra, hogy számos város és municípium már nem felel meg a lakosságszámra vonatkozó szabványnak. Cseke Attila elmondta, hogy „szigorúan szakmai elemzés” készült a minisztérium szintjén a romániai települések rangjára vonatkozóan, hangsúlyozva, hogy „semmilyen más szempontot nem vettek figyelembe”.

Emlékeztetett, hogy a 351-es törvényben – az országos területrendezési tervben – meghatározott feltételeknek kell megfelelnie egy községnek, városnak vagy municípiumnak. „Ha ezeket a kritériumokat, valamint a népszámlálási adatokat nézzük – mivel a fő szempont a lakosságszám –, a következő képet látjuk:

• a 103 municípium közül 57 nem felel meg az előírásnak, amely jelenleg 40 000 lakost ír elő egy municípiumnál;
• a 216 városból 146 nem teljesíti a 10 000 fős demográfiai küszöböt;
• ugyanakkor 45 község van, ahol több mint 10 000 lakos él, tehát ezeknek városi rangot kellene kapniuk.

Emellett három város – Bragadiru, Voluntari és Popești-Leordeni, a bukaresti metropoliszövezetben – jelenleg városként szerepel, de szintén 40 000 lakos fölött van a népességük, tehát kizárólag a demográfiai szempontot nézve ők is municípiumi rangot érdemelnének” – magyarázta az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a miniszter.

Cseke Attila hozzátette, hogy az elemzés folytatódik. „Ha visszatekintünk az elmúlt 24–25 évre, amióta ezek a kritériumok hatályban vannak, a nemzeti területrendezés szempontjából nem volt következetes megközelítés. Jogszabályi szinten igen, de elmondhatom, mi történt 2001-ben, amikor ezeket a kritériumokat először elfogadták. Addig nem voltak ilyen feltételek. Az elfogadás pillanatában készült egy helyzetfelmérés, és akkor 13 város és 13 municípium nem felelt meg az akkori előírásoknak. Az akkori küszöbök nem ugyanazok voltak, mint a mostaniak: akkor 5000 lakos volt az elvárás a városoknál, és 25 000 lakos a municípiumoknál” – ismertette a tárcavezető.

Aztán 2007-ben módosították a feltételeket, és a küszöbértékeket 10 000, illetve 40 000 főre emelték, ezek a mai napig érvényben vannak. „Ha megnézzük, hogyan alakult ez a kérdés 2001 óta, akkor azt láthatjuk, hogy

Az elemzés tehát megtörtént, és folytatódik, mivel nem ez az egyetlen szempont a települések rangjának meghatározásakor. Amikor a többi kritérium vizsgálata is lezárul, a koalíción belül ismertetni fogjuk az eredményeket, és ott döntünk a további lépésekről és a megközelítés módjáról” – szögezte le az RMDSZ-es miniszter.

Cseke Attila azon véleményének is hangot adott, hogy az elemzés jelenlegi szakaszában szükségesnek látja a demográfiai küszöb csökkentését. „Nyilvánvaló, hogy ami a 2000-es évek elején reális perspektívának számított, 2025-ben már másképp fest – még ha vannak is példák olyan városokra, amelyek népessége növekedett, ez nem általános tendencia. Ezért, ha visszatekintünk a 2001-es kritériumokra – 25 000 lakos a municípiumoknál és 5000 a városoknál –, akkor, bár nem feltétlenül ugyanilyen mértékben,

– vélekedett Cseke Attila.

A Euronews román nyelvű hírportálja úgy tudja, hogy a fejlesztési miniszter a legutóbbi koalíciós ülésen már a kormány elé vitte a számos település közigazgatási besorolását módosítani hivatott tervezetet. A lap információi szerint a fejlesztési minisztérium azt javasolja, hogy a municípiumi ranghoz csupán legalább 25 000, a városihoz pedig 7000 lakos kelljen.

Ahhoz, hogy a törvényjavaslat hatályba lépjen, a kormánynak jóvá kell hagynia, majd a parlamentnek el kell fogadnia. Még nem tudni, hogy a kormánykoalícióban milyen végleges formában állapodnak meg. A Euronews szerint ezek a változtatások a Bolojan-kormány harmadik csomagjában szerepelhetnek, a helyi közigazgatás reformjával együtt, amely több mint 12 ezer álláshelyet szüntethet meg.

Utóbbi számokból az is kiderül, hogy Kolozs megye municípiumai közül jelenleg már csupán Torda teljesíti a 40 ezres demográfiai kritériumot, kettő pedig a tervezett 25 ezer fős határt sem éri el. Ugyanakkor – Kolozs megyénél maradva – a kincses várossal Szászfeneshez hasonlóan szintén „összenőtt” községek közül Apahida (17 239) és Kisbács (13 922) még a mostani „városküszöböt” is átlépi.

Kovászna megyében például a megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy (50 080) mellett még Kézdivásárhely municípium, viszont a 16 243 lakos az engedményes (40 ezer helyett 25 ezer) küszöböt sem lépi át.

Hargita megyében még a megyeszékhelyként is szolgáló Csíkszereda sem éri el a 40 ezres határt (34 484), a municípiumok közül pedig még Székelyudvarhely (31 335) felelne meg az új küszöbnek, Gyergyószentmiklós (15 884) és Maroshévíz (12 609) már nem. Az ország legkisebb városa, Tusnádfürdő (1372) továbbra is messze lenne a városi rang által megkövetelt új lakossági feltételtől (7000) is.

Mint ismeretes, az RMDSZ már csak azért is élére állna a romániai közigazgatási átszervezéseknek, hogy ezzel elvágja egyes román pártok és politikusok arra irányuló lendületét, hogy többek között a megyék átrajzolásával, kisebb községek nagyobb településekbe „olvasztásával” helyi, regionális szinten is minél inkább kisebbségbe szorítsák a magyarságot.

korábban írtuk

Cseke: minél hamarabb dönteni kell a helyi közigazgatás reformjáról

Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a kormánykoalíciónak minél hamarabb döntenie kell a helyi közigazgatás reformjáról.

korábban írtuk

Még mindig nem tudott dönteni a koalíció a helyi közigazgatásban szükséges elbocsátásokról

Szerdán sem sikerült végleges megállapodásra jutniuk a bukaresti kormánykoalíció vezetőinek a helyi közigazgatásban szükséges költségcsökkentő intézkedésekről.