
Nincs döntés. A koalíciós vezetők ismét elhalasztották a döntést a helyi közigazgatásban szükséges lefaragásokról
Fotó: Facebook/Ilie Bolojan
Szerdán sem sikerült végleges megállapodásra jutniuk a bukaresti kormánykoalíció vezetőinek a helyi közigazgatásban szükséges költségcsökkentő intézkedésekről.
2025. október 02., 11:002025. október 02., 11:00
A koalíciós pártok vezetői a G4Media portál információi szerint egy olyan, a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó javaslatról tárgyaltak, amely
Végleges döntés azonban még nem született, a tárgyalások a jövő héten folytatódnak.
Ugyanakkor az értesülések szerint a helyi közigazgatási lefaragásokkal párhuzamosan a központi közigazgatásban – azaz a minisztériumokban és kormányzati intézményekben – is elbocsátásokra lehet számítani.
Ezenkívül a koalíciós vezetők a népszámlálási adatok alapján a települések rangsorának megváltoztatásáról is tárgyalnak, ami azt jelenti, hogy
Az önkormányzati elbocsátások tekintetében a források szerint lesz egy küszöbérték, hogy a kis települések ne maradjanak alkalmazottak nélkül.
Ezzel kapcsolatban Cseke Attila fejlesztési miniszter még az egyeztetés előtt elmondta, hogy két fő forgatókönyvet vitatnak meg:
„Lehetőség van ezeket valamilyen módon kombinálni, hogy kompromisszumot találjunk” – mondta Cseke Attila szerdán egy, a Digi 24-nek adott interjúban.
Kifejtette, hogy a minisztérium által javasolt mechanizmus nem eredményez jelentős létszámcsökkentést azokban az esetekben, ahol „a polgármester jó vezető volt, és racionalizálta a személyzeti struktúrát”.
„Ez azt jelenti, hogy
Ahol a szervezeti felépítés teljes, minden pozíció betöltött, ott nyilvánvalóan jelentősebb lesz a létszámcsökkentés” – mondta a miniszter, aki szerint végül 10 százalékkal csökken a betöltött pozíciók száma.
Rámutatott, hogy ha a következő hetekben nem születik megállapodás a koalícióban a helyi önkormányzati reformról, az a koalíció hitelességét is rontaná.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
szóljon hozzá!