Falusi óriás. Szászfenes települése községből egyenesen municípiummá válhatna
Fotó: Szászfenesi polgármesteri hivatal
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében. Kiszivárgott tervek alapján a municípiumi ranghoz 25 ezer, a városi státuszhoz 7 ezer lakos is elegendő lenne. Ugyanakkor az ország legnagyobb községéből, Szászfenesből egyből a megye – Kolozsvárt követő – legnagyobb municípiuma válhatna. De ezzel az adóterhek is nőhetnek. Cikkünkben összefoglaljuk a településeket érintő terveket és a várható következményeket.
2025. október 17., 14:422025. október 17., 14:42
2025. október 17., 15:322025. október 17., 15:32
Cseke Attila fejlesztési, közmunkálatokért és közigazgatásért felelős miniszter csütörtökön Szászsebesen kijelentette, hogy véleménye szerint szükség van a települések rangjára vonatkozó demográfiai küszöbérték csökkentésére a városok és municípiumok esetében, miután egy elemzés szerint
Az RMDSZ miniszterét egy sajtótájékoztatón kérdezték csütörtökön arról, hogy várható-e a települések újrabesorolása, tekintettel arra, hogy számos város és municípium már nem felel meg a lakosságszámra vonatkozó szabványnak. Cseke Attila elmondta, hogy „szigorúan szakmai elemzés” készült a minisztérium szintjén a romániai települések rangjára vonatkozóan, hangsúlyozva, hogy „semmilyen más szempontot nem vettek figyelembe”.
Emlékeztetett, hogy a 351-es törvényben – az országos területrendezési tervben – meghatározott feltételeknek kell megfelelnie egy községnek, városnak vagy municípiumnak. „Ha ezeket a kritériumokat, valamint a népszámlálási adatokat nézzük – mivel a fő szempont a lakosságszám –, a következő képet látjuk:
Emellett három város – Bragadiru, Voluntari és Popești-Leordeni, a bukaresti metropoliszövezetben – jelenleg városként szerepel, de szintén 40 000 lakos fölött van a népességük, tehát kizárólag a demográfiai szempontot nézve ők is municípiumi rangot érdemelnének” – magyarázta az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a miniszter.
Cseke Attila hozzátette, hogy az elemzés folytatódik. „Ha visszatekintünk az elmúlt 24–25 évre, amióta ezek a kritériumok hatályban vannak, a nemzeti területrendezés szempontjából nem volt következetes megközelítés. Jogszabályi szinten igen, de elmondhatom, mi történt 2001-ben, amikor ezeket a kritériumokat először elfogadták. Addig nem voltak ilyen feltételek. Az elfogadás pillanatában készült egy helyzetfelmérés, és akkor 13 város és 13 municípium nem felelt meg az akkori előírásoknak. Az akkori küszöbök nem ugyanazok voltak, mint a mostaniak: akkor 5000 lakos volt az elvárás a városoknál, és 25 000 lakos a municípiumoknál” – ismertette a tárcavezető.
Aztán 2007-ben módosították a feltételeket, és a küszöbértékeket 10 000, illetve 40 000 főre emelték, ezek a mai napig érvényben vannak. „Ha megnézzük, hogyan alakult ez a kérdés 2001 óta, akkor azt láthatjuk, hogy
Az elemzés tehát megtörtént, és folytatódik, mivel nem ez az egyetlen szempont a települések rangjának meghatározásakor. Amikor a többi kritérium vizsgálata is lezárul, a koalíción belül ismertetni fogjuk az eredményeket, és ott döntünk a további lépésekről és a megközelítés módjáról” – szögezte le az RMDSZ-es miniszter.
Cseke Attila azon véleményének is hangot adott, hogy az elemzés jelenlegi szakaszában szükségesnek látja a demográfiai küszöb csökkentését. „Nyilvánvaló, hogy ami a 2000-es évek elején reális perspektívának számított, 2025-ben már másképp fest – még ha vannak is példák olyan városokra, amelyek népessége növekedett, ez nem általános tendencia. Ezért, ha visszatekintünk a 2001-es kritériumokra – 25 000 lakos a municípiumoknál és 5000 a városoknál –, akkor, bár nem feltétlenül ugyanilyen mértékben,
– vélekedett Cseke Attila.
A Euronews román nyelvű hírportálja úgy tudja, hogy a fejlesztési miniszter a legutóbbi koalíciós ülésen már a kormány elé vitte a számos település közigazgatási besorolását módosítani hivatott tervezetet. A lap információi szerint a fejlesztési minisztérium azt javasolja, hogy a municípiumi ranghoz csupán legalább 25 000, a városihoz pedig 7000 lakos kelljen.
Ahhoz, hogy a törvényjavaslat hatályba lépjen, a kormánynak jóvá kell hagynia, majd a parlamentnek el kell fogadnia. Még nem tudni, hogy a kormánykoalícióban milyen végleges formában állapodnak meg. A Euronews szerint ezek a változtatások a Bolojan-kormány harmadik csomagjában szerepelhetnek, a helyi közigazgatás reformjával együtt, amely több mint 12 ezer álláshelyet szüntethet meg.
Tusnádfürdő az ország legkisebb városa, nehezen őrizhetné meg jelenlegi településkategóriáját
Fotó: Borbély Fanni
Amúgy nem biztos, hogy egy-egy település közigazgatási „előléptetésének” mindenki örülne, hiszen a lakosságra gyakorolt fő hatás a helyi adók növekedése. Például egy telek után fizetendő adó magasabb egy municípiumban, mint egy községben.
Mint ismeretes, Romániában a települések közigazgatási besorolása több fő kategóriába sorolható, a népességszám, a gazdasági fejlettség, a közigazgatási és intézményi ellátottság, valamint az infrastruktúra alapján.
1. Község (comună)
2. Város (oraș)
3. Municípium (municipiu)
Előnyök:
Hátrányok:
Az elmúlt két évtizedekben óriási változásokon mentek keresztül a romániai települések: miközben országos szinten nagyon nagy az elvándorlás mértéke a külföldre költözők miatt, emiatt pedig rohamosan csökken számtalan település lakossága, és szinte egész falvak ürülnek ki, a belső migráció is erős. Ez azt jelenti, hogy az erős gazdasággal rendelkező nagyvárosok és azok környéke, agglomerációs övezete folyamatosan feltöltődik, lakosságnövekedést jegyez.
Így fordulhatott elő például, hogy a Kolozsvárral szomszédos Szászfenes, amely az 1990-es évek idején még egy hagyományos község volt, mára hivatalosan 52 735 lakost jegyez – de valójában több mint 60 ezren lakhatják –, amivel az ország legnagyobb községe.
Utóbbi számokból az is kiderül, hogy Kolozs megye municípiumai közül jelenleg már csupán Torda teljesíti a 40 ezres demográfiai kritériumot, kettő pedig a tervezett 25 ezer fős határt sem éri el. Ugyanakkor – Kolozs megyénél maradva – a kincses várossal Szászfeneshez hasonlóan szintén „összenőtt” községek közül Apahida (17 239) és Kisbács (13 922) még a mostani „városküszöböt” is átlépi.
Kovászna megyében például a megyeszékhely, Sepsiszentgyörgy (50 080) mellett még Kézdivásárhely municípium, viszont a 16 243 lakos az engedményes (40 ezer helyett 25 ezer) küszöböt sem lépi át.
Hargita megyében még a megyeszékhelyként is szolgáló Csíkszereda sem éri el a 40 ezres határt (34 484), a municípiumok közül pedig még Székelyudvarhely (31 335) felelne meg az új küszöbnek, Gyergyószentmiklós (15 884) és Maroshévíz (12 609) már nem. Az ország legkisebb városa, Tusnádfürdő (1372) továbbra is messze lenne a városi rang által megkövetelt új lakossági feltételtől (7000) is.
Mint ismeretes, az RMDSZ már csak azért is élére állna a romániai közigazgatási átszervezéseknek, hogy ezzel elvágja egyes román pártok és politikusok arra irányuló lendületét, hogy többek között a megyék átrajzolásával, kisebb községek nagyobb településekbe „olvasztásával” helyi, regionális szinten is minél inkább kisebbségbe szorítsák a magyarságot.
Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön kijelentette, hogy a kormánykoalíciónak minél hamarabb döntenie kell a helyi közigazgatás reformjáról.
Szerdán sem sikerült végleges megállapodásra jutniuk a bukaresti kormánykoalíció vezetőinek a helyi közigazgatásban szükséges költségcsökkentő intézkedésekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!