Fotó: Pál Árpád
Egyes egészségügyi alkalmazottak bruttó fizetése megkétszereződött csütörtöktől, a kormány bértörvénye révén ugyanakkor a tanügyben is jelentős fizetésemelést hajtottak végre a hónap első napján.
2018. március 02., 10:112018. március 02., 10:11
A korábbi állapotokhoz képest elméletileg valóságos Kánaán köszöntött be csütörtökön az egészségügyben és a tanügyben, március első napjától ugyanis mindkét ágazatban jelentős mértékben emelkedtek, legalábbis első ránézésre, a bérek. A nyilvánosságra hozott összegeknek ugyanis egyelőre csak a bruttó értéke ismert, a bérkiegészítéssel kapcsolatban pedig még olyan sok a kérdőjel, hogy egyelőre nehezen lehet megbecsülni is, nettóban kifejezve mekkorák lesznek a juttatások áprilisban, amikor a közalkalmazottak kézhez kapják fizetésüket. A News.ro hírügynökség által közölt adatok szerint
Egy elsőéves rezidens orvos havi bruttó fizetése 2800 lej helyett 5700 lej lesz, másodéven 6100, harmadéven 6700, negyedéven pedig 7300 lej lesz a juttatás. A mentőszolgálatoknál dolgozó főorvosok több mint bruttó 13 ezer lejt fognak keresni, a negyed- és ötödéves rezidensek juttatása pedig 3500 lejről 7300 lejre emelkedik.
A klinikákon alkalmazott biológusok és vezető pszichológusok juttatása megközelíti az 5000 lejt, a nővérek bére megkétszereződik – bruttó 1725 lejről 3550 lejre nő –, míg a hordágyvivők és mosónők az eddigi 1700 lej helyett 2950 lejt fognak keresni. A kórházakban és mentőszolgálatoknál dolgozó orvosok fizetése bruttó 3900 lejre emelkedett csütörtöktől. Jócskán emelkednek a fizetések a kórbonctani és a törvényszéki orvostani intézeteknél is: egy főorvos az eddigi 9500 lejhez képest több mint 16 ezer lejt fog keresni, míg egy szakorvos juttatása 7500 lejről közel 13 ezer lejre emelkedik. A nyilvánosságra hozott értékek alapján ugyanakkor egy főgyógyszerész bruttó fizetése a korábbi 3750 lejről 5528 lejre növekszik.
A News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint egy 25–30 éves munkaviszonnyal rendelkező pedagógus bruttó juttatása 4400 lejről 5300 lejre emelkedik.
Fotó: Veres Nándor
A felsőfokú végzettséggel és 1-es fokozattal rendelkező, legalább 40 éve tanító pedagógusok bruttó fizetése megközelíti március elsejétől a 6000 lejt, míg az ugyanezzel a képesítéssel rendelkező, 5 és 10 év közötti munkaviszonyú tanerők 4139 lejt fognak keresni. A pályán 20–25 éve levő egyetemi tanár 7200 lej helyett 8600 lejt fog keresni, eközben a rektorok fizetése meghaladja a 14 ezer lejt, a dékánok juttatása pedig megközelíti a 12 ezer lejt.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója ezzel kapcsolatban lapunknak azt nyilatkozta: még nagyon sok a tisztázatlan kérdés, az alapfizetésen felül járó pótlékokról például egyelőre nem tett említést a tárcavezető, így a kabinetnek a következő napokban sok felvetést meg kell válaszolnia. Hasonlóan óvatosságra intett Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt egészségügyi miniszter, aki hangsúlyozta: természetesen szükség volt a bérkiegészítésre, de ez önmagában nem csodafegyver, ami megoldja a rendszer összes problémáját. Egyelőre az sem világos, hogy a kormány milyen forrásokból biztosítja a tetemes pluszköltséget.
Jól keresnek a közép-erdélyi megyékben
Továbbra is Bukarestben biztosítják a legnagyobb fizetéseket: a fővárosban tavaly az átlagbérek elérték a nettó 3116 lejt – számolt be a Ziarul Financiar gazdasági napilap a statisztikai intézet (INS) adataira hivatkozva. A lista ellentétes oldalán Teleorman megye található, ahol az átlagfizetés alig 1780 lej. Országos szinten a nettó átlagbér 2017-ben 2400 lejt volt, Románia megyében több mint felében azonban az érték a 2000 lejt sem éri el. Bukarest után az élvonalban erdélyi megyék szerepelnek: Kolozs megyében 2670, Temes és Szeben 2500, míg Brassó megyében 2400 lej volt tavaly a nettó átlagbér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!