
Fotó: Pál Árpád
Egyes egészségügyi alkalmazottak bruttó fizetése megkétszereződött csütörtöktől, a kormány bértörvénye révén ugyanakkor a tanügyben is jelentős fizetésemelést hajtottak végre a hónap első napján.
2018. március 02., 10:112018. március 02., 10:11
A korábbi állapotokhoz képest elméletileg valóságos Kánaán köszöntött be csütörtökön az egészségügyben és a tanügyben, március első napjától ugyanis mindkét ágazatban jelentős mértékben emelkedtek, legalábbis első ránézésre, a bérek. A nyilvánosságra hozott összegeknek ugyanis egyelőre csak a bruttó értéke ismert, a bérkiegészítéssel kapcsolatban pedig még olyan sok a kérdőjel, hogy egyelőre nehezen lehet megbecsülni is, nettóban kifejezve mekkorák lesznek a juttatások áprilisban, amikor a közalkalmazottak kézhez kapják fizetésüket. A News.ro hírügynökség által közölt adatok szerint
Egy elsőéves rezidens orvos havi bruttó fizetése 2800 lej helyett 5700 lej lesz, másodéven 6100, harmadéven 6700, negyedéven pedig 7300 lej lesz a juttatás. A mentőszolgálatoknál dolgozó főorvosok több mint bruttó 13 ezer lejt fognak keresni, a negyed- és ötödéves rezidensek juttatása pedig 3500 lejről 7300 lejre emelkedik.
A klinikákon alkalmazott biológusok és vezető pszichológusok juttatása megközelíti az 5000 lejt, a nővérek bére megkétszereződik – bruttó 1725 lejről 3550 lejre nő –, míg a hordágyvivők és mosónők az eddigi 1700 lej helyett 2950 lejt fognak keresni. A kórházakban és mentőszolgálatoknál dolgozó orvosok fizetése bruttó 3900 lejre emelkedett csütörtöktől. Jócskán emelkednek a fizetések a kórbonctani és a törvényszéki orvostani intézeteknél is: egy főorvos az eddigi 9500 lejhez képest több mint 16 ezer lejt fog keresni, míg egy szakorvos juttatása 7500 lejről közel 13 ezer lejre emelkedik. A nyilvánosságra hozott értékek alapján ugyanakkor egy főgyógyszerész bruttó fizetése a korábbi 3750 lejről 5528 lejre növekszik.
A News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint egy 25–30 éves munkaviszonnyal rendelkező pedagógus bruttó juttatása 4400 lejről 5300 lejre emelkedik.
Fotó: Veres Nándor
A felsőfokú végzettséggel és 1-es fokozattal rendelkező, legalább 40 éve tanító pedagógusok bruttó fizetése megközelíti március elsejétől a 6000 lejt, míg az ugyanezzel a képesítéssel rendelkező, 5 és 10 év közötti munkaviszonyú tanerők 4139 lejt fognak keresni. A pályán 20–25 éve levő egyetemi tanár 7200 lej helyett 8600 lejt fog keresni, eközben a rektorok fizetése meghaladja a 14 ezer lejt, a dékánok juttatása pedig megközelíti a 12 ezer lejt.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója ezzel kapcsolatban lapunknak azt nyilatkozta: még nagyon sok a tisztázatlan kérdés, az alapfizetésen felül járó pótlékokról például egyelőre nem tett említést a tárcavezető, így a kabinetnek a következő napokban sok felvetést meg kell válaszolnia. Hasonlóan óvatosságra intett Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt egészségügyi miniszter, aki hangsúlyozta: természetesen szükség volt a bérkiegészítésre, de ez önmagában nem csodafegyver, ami megoldja a rendszer összes problémáját. Egyelőre az sem világos, hogy a kormány milyen forrásokból biztosítja a tetemes pluszköltséget.
Jól keresnek a közép-erdélyi megyékben
Továbbra is Bukarestben biztosítják a legnagyobb fizetéseket: a fővárosban tavaly az átlagbérek elérték a nettó 3116 lejt – számolt be a Ziarul Financiar gazdasági napilap a statisztikai intézet (INS) adataira hivatkozva. A lista ellentétes oldalán Teleorman megye található, ahol az átlagfizetés alig 1780 lej. Országos szinten a nettó átlagbér 2017-ben 2400 lejt volt, Románia megyében több mint felében azonban az érték a 2000 lejt sem éri el. Bukarest után az élvonalban erdélyi megyék szerepelnek: Kolozs megyében 2670, Temes és Szeben 2500, míg Brassó megyében 2400 lej volt tavaly a nettó átlagbér.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!