Hirdetés

Európaibb bérek jöhetnek az egészségügyben és a tanügyben

•  Fotó: Pál Árpád

Fotó: Pál Árpád

Egyes egészségügyi alkalmazottak bruttó fizetése megkétszereződött csütörtöktől, a kormány bértörvénye révén ugyanakkor a tanügyben is jelentős fizetésemelést hajtottak végre a hónap első napján.

Kőrössy Andrea

2018. március 02., 10:112018. március 02., 10:11

A korábbi állapotokhoz képest elméletileg valóságos Kánaán köszöntött be csütörtökön az egészségügyben és a tanügyben, március első napjától ugyanis mindkét ágazatban jelentős mértékben emelkedtek, legalábbis első ránézésre, a bérek. A nyilvánosságra hozott összegeknek ugyanis egyelőre csak a bruttó értéke ismert, a bérkiegészítéssel kapcsolatban pedig még olyan sok a kérdőjel, hogy egyelőre nehezen lehet megbecsülni is, nettóban kifejezve mekkorák lesznek a juttatások áprilisban, amikor a közalkalmazottak kézhez kapják fizetésüket. A News.ro hírügynökség által közölt adatok szerint

ettől a hónaptól egy főorvos alapfizetése a korábbi bruttó 6010 lejről 13338 lejre emelkedik, míg egy szakorvos juttatása 4675 lejről 10563 lejre növekszik.

Hirdetés

Egy elsőéves rezidens orvos havi bruttó fizetése 2800 lej helyett 5700 lej lesz, másodéven 6100, harmadéven 6700, negyedéven pedig 7300 lej lesz a juttatás. A mentőszolgálatoknál dolgozó főorvosok több mint bruttó 13 ezer lejt fognak keresni, a negyed- és ötödéves rezidensek juttatása pedig 3500 lejről 7300 lejre emelkedik.

A klinikákon alkalmazott biológusok és vezető pszichológusok juttatása megközelíti az 5000 lejt, a nővérek bére megkétszereződik – bruttó 1725 lejről 3550 lejre nő –, míg a hordágyvivők és mosónők az eddigi 1700 lej helyett 2950 lejt fognak keresni. A kórházakban és mentőszolgálatoknál dolgozó orvosok fizetése bruttó 3900 lejre emelkedett csütörtöktől. Jócskán emelkednek a fizetések a kórbonctani és a törvényszéki orvostani intézeteknél is: egy főorvos az eddigi 9500 lejhez képest több mint 16 ezer lejt fog keresni, míg egy szakorvos juttatása 7500 lejről közel 13 ezer lejre emelkedik. A nyilvánosságra hozott értékek alapján ugyanakkor egy főgyógyszerész bruttó fizetése a korábbi 3750 lejről 5528 lejre növekszik.

Az egységes közalkalmazotti bértörvény értelmében eközben 20 százalékos bérkiegészítésben részesültek a tanügyi alkalmazottak.

A News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint egy 25–30 éves munkaviszonnyal rendelkező pedagógus bruttó juttatása 4400 lejről 5300 lejre emelkedik.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A felsőfokú végzettséggel és 1-es fokozattal rendelkező, legalább 40 éve tanító pedagógusok bruttó fizetése megközelíti március elsejétől a 6000 lejt, míg az ugyanezzel a képesítéssel rendelkező, 5 és 10 év közötti munkaviszonyú tanerők 4139 lejt fognak keresni. A pályán 20–25 éve levő egyetemi tanár 7200 lej helyett 8600 lejt fog keresni, eközben a rektorok fizetése meghaladja a 14 ezer lejt, a dékánok juttatása pedig megközelíti a 12 ezer lejt.

A pedagógusokat érintő bérkiegészítésre számítani lehetett a bértörvényben szereplő fokozatos kiegészítések nyomán, az egészségügyben viszont nem kis meglepetést okozott, amikor Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy a tervezettnél csaknem négy évvel hamarabb eléri a bértáblában 2022-re betervezett szintet az orvosok és asszisztensek jövedelme.

András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója ezzel kapcsolatban lapunknak azt nyilatkozta: még nagyon sok a tisztázatlan kérdés, az alapfizetésen felül járó pótlékokról például egyelőre nem tett említést a tárcavezető, így a kabinetnek a következő napokban sok felvetést meg kell válaszolnia. Hasonlóan óvatosságra intett Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt egészségügyi miniszter, aki hangsúlyozta: természetesen szükség volt a bérkiegészítésre, de ez önmagában nem csodafegyver, ami megoldja a rendszer összes problémáját. Egyelőre az sem világos, hogy a kormány milyen forrásokból biztosítja a tetemes pluszköltséget.

Jól keresnek a közép-erdélyi megyékben
Továbbra is Bukarestben biztosítják a legnagyobb fizetéseket: a fővárosban tavaly az átlagbérek elérték a nettó 3116 lejt – számolt be a Ziarul Financiar gazdasági napilap a statisztikai intézet (INS) adataira hivatkozva. A lista ellentétes oldalán Teleorman megye található, ahol az átlagfizetés alig 1780 lej. Országos szinten a nettó átlagbér 2017-ben 2400 lejt volt, Románia megyében több mint felében azonban az érték a 2000 lejt sem éri el. Bukarest után az élvonalban erdélyi megyék szerepelnek: Kolozs megyében 2670, Temes és Szeben 2500, míg Brassó megyében 2400 lej volt tavaly a nettó átlagbér.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 05., csütörtök

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében

Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.

Előrelépés a Brassó–Háromszék–Bákó autópálya ügyében
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme

Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.

Kihasználatlan az iskolákban létrehozott „elkülönítők” zöme
2026. március 05., csütörtök

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások

Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.

Változnak a helyi adók Kolozsváron, március 16-tól lépnek életbe az új előírások
2026. március 05., csütörtök

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik

Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.

Székelyföldi települést leptek el a rendőrök, a nyolc hónapja szökésben levő Maros megyei baltás gyilkost keresik
Hirdetés
2026. március 05., csütörtök

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni

Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.

Tűz ütött ki egy szebeni panelházban, egy embert újra kellett éleszteni
2026. március 05., csütörtök

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől

Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.

Mitől biztonságos a patikában kiváltott tabletta? Válaszok az Európai Gyógyszerkönyv erdélyi szakértőjétől
2026. március 04., szerda

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön

Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.

A szabadságharc háromszéki hősnőit mutatják be Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére

Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.

Önkénteseket várnak Erdélyben a pusztuló műemlékek megmentésére
2026. március 04., szerda

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők

Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.

Székelyföldre vonulnak az autópálya-építők
2026. március 04., szerda

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron

Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés