Fotó: Orbán Orsolya
A Házsongárd Alapítvány civil kitartása és a budapesti Nemzeti Örökség Intézet intézményi tapasztalata találkozott egy kerekasztal-beszélgetésen, az idei Kolozsvári Magyar Napokon. Szó esett pénzhiányról, jogi nehézségekről, eltűnő sírkövekről, de arról is, hogy hogyan lehet a fiatalokat megszólítani, és élménnyé formálni a történelmi emlékezetet.
2025. augusztus 20., 12:252025. augusztus 20., 12:25
A Határtalan műemlékvédelem című, keddi pódiumbeszélgetésen két külön világ találkozott: a magyarországi állami háttérrel működő intézményvezetőé és a civil erdélyi alapítványé. Bár módszereik és lehetőségeik eltérnek, közös bennük, hogy a múlt kincseit a jövő számára igyekeznek megmenteni.
A beszélgetés egyik résztvevője Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) főigazgatója részletesen bemutatta az általa vezetett intézmény működését: felidézte, hogy a szervezet elődje még 1999-ben jött létre Jókai Anna kezdeményezésére, majd 2013-ban vált önálló intézménnyé.
„2016-tól megkapta a Nemzeti Örökség Intézete a kormányzati felügyelet alá rendelt három kiemelt történelmi temetőnek – az egykori Kerepesi úti temetőnek, a Salgótarjáni utcai régi budapesti zsidó temetőnek, illetve a 301-es parcella és környezete, az úgynevezett Nemzeti Gyászpark – vagyonkezelését és bemutatását” – sorolta. A főigazgató hangsúlyozta, hogy
Ennek jegyében indult el a Nemzeti Emlékezet Pedagógiai Program, amely mára százezres nagyságrendben vonja be a magyar iskolásokat.
„Az idei évben 80 helyett 130 ezer gyereket sikerült elérnünk, az állami iskolahálózat 60 tankerülete segítségével” – mondta a főigazgató.
Móczár szerint a határon túli magyar közösségekben is érdemes lenne mintaprogramokat kipróbálni, így például Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben is.
A másik meghívott, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a kincses városi valóságról számolt be. Az alapítvány idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, és negyed évszázada próbálja megőrizni Erdély egyik legfontosabb magyar emlékhelyét.
– fogalmazott.
A temetőben való önkéntesmunka kezdetben iskolás csoportokkal indult, mára pedig diákok, tanárok, cserkészek, önkéntesek segítenek a sírok rendben tartásában. A cél, hogy a fiatalok magukénak érezzék a helyet.
Átadták pénteken a Mikó-Rhédey-kriptát a kolozsvári Házsongárdi temetőben, melynek restaurálását a Házsongárd Alapítvány szorgalmazta és felügyelte.
A nehézségekről szólva Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet kiemelte: a restaurálások hatalmas összegeket emésztenek fel, de a kitartás gyakran meghozza gyümölcsét, mint például a Bánffy-kripta esetében is. Kifejtette, hogy
Arról is szó esett, hogy a támogatások kérdésében is eltérő a magyarországi és az erdélyi gyakorlat. Az anyaországban az utóbbi években több magánmecénás is fontos síremlékek helyreállítását vállalta magára. A magánmecenatúra erejére Móczár Gábor konkrét példát is hozott. A Most vagy soha! című Petőfi-film forgatócsoportja, Rákay Philip producer vezetésével, saját költségén állíttatta helyre a Petőfi-család síremlékét. A példát mások is követték: így újult meg Arany János síremléke, majd Pákh Imre műgyűjtő támogatásával Munkácsy Mihály és Izsó Miklós sírja is. Idén pedig – részben magánadományból – Jókai Mór síremlékének felújítása zajlik a Fiumei úti sírkertben.
A beszélgetés egyik résztvevője Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) főigazgatója volt (balról), a másik Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója
Fotó: Tóth Gödri Iringó
„Én abban bízom, hogy a következő években ezt a fajta polgári öntudatot sikerül megerősíteni – ahol a gazdag emberek is tudnak valamit tenni a nemzetért” – tette hozzá, kiemelve, hogy sok felújtás közösségi erőből, közösségi költségen történik, ami hatalmas siker.
Erdélyben a magánadományok többnyire „váratlanul” érkeznek, de nem túl gyakoriak, kevés tehetős ember áldoz sírok felújítására.
„Ha valaki beszkenneli, annak a temetőnek az adatbázisára jut, és minden egyes védett sírban nyugvó személynek a fényképe, az életrajzi adatai, a pályafutásának a jelentősége ott van egy adatbázisban” – magyarázta Móczár Gábor.
A cél egy átfogó, Magyar Nemzeti Névtér létrehozása, amelyben nemcsak magyarországi, hanem határon túli emlékhelyek – sírok, szobrok, emléktáblák, kastélyok, templomok – is szerepelnek majd.
A Házsongárd Alapítvány szeretettel várja az érdeklődőket az Atlas Házsongárd című kiállítás megnyitójára augusztus 16-án, csütörtökön 15 órakor Kolozsváron, a Szabók tornya kiállítóterében.
Emellett az alapítvány már most hatalmas adatbázissal rendelkezik a sírokról, fényképekkel és dokumentációkkal, amelyek „ugrásra készen állnak”, de egyelőre a helyi viszonyok és a temető érzékeny helyzete miatt nem tudják teljes mértékben közzétenni.
Ma sincs nyugtuk a 80 éve eltemetett magyar honvédeknek. Miközben a 2015-ben kihantolt magyar katonák földi maradványai 9 éve egy falusi kápolna sarkában várják az újratemetést, a kolozsvári magyar katonasírokat román trikolórral aggatták tele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!