Fotó: Orbán Orsolya
A Házsongárd Alapítvány civil kitartása és a budapesti Nemzeti Örökség Intézet intézményi tapasztalata találkozott egy kerekasztal-beszélgetésen, az idei Kolozsvári Magyar Napokon. Szó esett pénzhiányról, jogi nehézségekről, eltűnő sírkövekről, de arról is, hogy hogyan lehet a fiatalokat megszólítani, és élménnyé formálni a történelmi emlékezetet.
2025. augusztus 20., 12:252025. augusztus 20., 12:25
A Határtalan műemlékvédelem című, keddi pódiumbeszélgetésen két külön világ találkozott: a magyarországi állami háttérrel működő intézményvezetőé és a civil erdélyi alapítványé. Bár módszereik és lehetőségeik eltérnek, közös bennük, hogy a múlt kincseit a jövő számára igyekeznek megmenteni.
A beszélgetés egyik résztvevője Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) főigazgatója részletesen bemutatta az általa vezetett intézmény működését: felidézte, hogy a szervezet elődje még 1999-ben jött létre Jókai Anna kezdeményezésére, majd 2013-ban vált önálló intézménnyé.
„2016-tól megkapta a Nemzeti Örökség Intézete a kormányzati felügyelet alá rendelt három kiemelt történelmi temetőnek – az egykori Kerepesi úti temetőnek, a Salgótarjáni utcai régi budapesti zsidó temetőnek, illetve a 301-es parcella és környezete, az úgynevezett Nemzeti Gyászpark – vagyonkezelését és bemutatását” – sorolta. A főigazgató hangsúlyozta, hogy
Ennek jegyében indult el a Nemzeti Emlékezet Pedagógiai Program, amely mára százezres nagyságrendben vonja be a magyar iskolásokat.
„Az idei évben 80 helyett 130 ezer gyereket sikerült elérnünk, az állami iskolahálózat 60 tankerülete segítségével” – mondta a főigazgató.
Móczár szerint a határon túli magyar közösségekben is érdemes lenne mintaprogramokat kipróbálni, így például Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben is.
A másik meghívott, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a kincses városi valóságról számolt be. Az alapítvány idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját, és negyed évszázada próbálja megőrizni Erdély egyik legfontosabb magyar emlékhelyét.
– fogalmazott.
A temetőben való önkéntesmunka kezdetben iskolás csoportokkal indult, mára pedig diákok, tanárok, cserkészek, önkéntesek segítenek a sírok rendben tartásában. A cél, hogy a fiatalok magukénak érezzék a helyet.
Átadták pénteken a Mikó-Rhédey-kriptát a kolozsvári Házsongárdi temetőben, melynek restaurálását a Házsongárd Alapítvány szorgalmazta és felügyelte.
A nehézségekről szólva Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet kiemelte: a restaurálások hatalmas összegeket emésztenek fel, de a kitartás gyakran meghozza gyümölcsét, mint például a Bánffy-kripta esetében is. Kifejtette, hogy
Arról is szó esett, hogy a támogatások kérdésében is eltérő a magyarországi és az erdélyi gyakorlat. Az anyaországban az utóbbi években több magánmecénás is fontos síremlékek helyreállítását vállalta magára. A magánmecenatúra erejére Móczár Gábor konkrét példát is hozott. A Most vagy soha! című Petőfi-film forgatócsoportja, Rákay Philip producer vezetésével, saját költségén állíttatta helyre a Petőfi-család síremlékét. A példát mások is követték: így újult meg Arany János síremléke, majd Pákh Imre műgyűjtő támogatásával Munkácsy Mihály és Izsó Miklós sírja is. Idén pedig – részben magánadományból – Jókai Mór síremlékének felújítása zajlik a Fiumei úti sírkertben.
A beszélgetés egyik résztvevője Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet (NÖRI) főigazgatója volt (balról), a másik Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója
Fotó: Tóth Gödri Iringó
„Én abban bízom, hogy a következő években ezt a fajta polgári öntudatot sikerül megerősíteni – ahol a gazdag emberek is tudnak valamit tenni a nemzetért” – tette hozzá, kiemelve, hogy sok felújtás közösségi erőből, közösségi költségen történik, ami hatalmas siker.
Erdélyben a magánadományok többnyire „váratlanul” érkeznek, de nem túl gyakoriak, kevés tehetős ember áldoz sírok felújítására.
„Ha valaki beszkenneli, annak a temetőnek az adatbázisára jut, és minden egyes védett sírban nyugvó személynek a fényképe, az életrajzi adatai, a pályafutásának a jelentősége ott van egy adatbázisban” – magyarázta Móczár Gábor.
A cél egy átfogó, Magyar Nemzeti Névtér létrehozása, amelyben nemcsak magyarországi, hanem határon túli emlékhelyek – sírok, szobrok, emléktáblák, kastélyok, templomok – is szerepelnek majd.
A Házsongárd Alapítvány szeretettel várja az érdeklődőket az Atlas Házsongárd című kiállítás megnyitójára augusztus 16-án, csütörtökön 15 órakor Kolozsváron, a Szabók tornya kiállítóterében.
Emellett az alapítvány már most hatalmas adatbázissal rendelkezik a sírokról, fényképekkel és dokumentációkkal, amelyek „ugrásra készen állnak”, de egyelőre a helyi viszonyok és a temető érzékeny helyzete miatt nem tudják teljes mértékben közzétenni.
Ma sincs nyugtuk a 80 éve eltemetett magyar honvédeknek. Miközben a 2015-ben kihantolt magyar katonák földi maradványai 9 éve egy falusi kápolna sarkában várják az újratemetést, a kolozsvári magyar katonasírokat román trikolórral aggatták tele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!