Magyar honvédsírok a Házsongárdi temetőben. A nyáron feltett trikolóros szalagokat nemrég eltávolították
Fotó: Oláh-Badi Levente
Ma sincs nyugtuk a 80 évvel ezelőtt történt tordai csata véres eseményei után eltemetett magyar honvédeknek. Miközben a kolozsvári zsidó temetőből 2015-ben kihantolt magyar katonák földi maradványai 9 éve egy falusi kápolna sarkában várják az újratemetést, a kolozsvári magyar katonasírokat idén nyáron román trikolórral aggatták tele, és csak most távolították el őket. Murádin János Kristóf történésszel jártuk körül az érzéketlen román hatóságok viszonyulását.
2024. október 02., 08:012024. október 02., 08:01
2024. október 02., 15:512024. október 02., 15:51
Román nemzeti színű szalaggal fonták be a Házsongárdi temető magyar katonasírjait idén június 13-án, a Hősök Napján a román hadsereg Erdélyi 4. Gyalogos Hadosztályának felügyelete mellett, a kolozsvári hadosztály hatáskörébe tartozik ugyanis a környékbeli katonai temetők gondozása. A honvédek betonkeresztjeire a Septimiu Mureşan Rendőrképző Iskola kadétjai helyeztek egy-egy szál virágot, gyertyát és trikolórt. A román, a magyar és a német katonasírok román trikolórral történő „kitüntetésére” először a magyarországi Hvg.hu portál hívta fel a figyelmet, „emlékezetpolitikai sírrablásnak” nevezve a gesztust.
A magyarországi hatóságok, intézmények nem foglaltak állást a történtek miatt, valószínűleg olyan meggondolásból, hogy az amúgy is terhelt román–magyar viszonyban ne keletkezzen újabb neuralgikus pont. A magyar Honvédelmi Minisztérium (HM) azt válaszolta a Hvg.hu kérdésére: bár informálisan tud az esetről, a román fél hivatalosan nem értesítette a román nemzeti színű szalagok kihelyezéséről.
A trikolórokat június 13-án helyezték el a kolozsvári rendőrképző iskola hallgatói a honvédsírokra
Fotó: Septimiu Mureşan Rendőriskola/Facebook
A több mint három hónappal ezelőtt a beton kőkeresztekre aggatott román nemzeti színű szalagokat nemrég eltávolították a kőkeresztekről; nem tudni, hogy kik, de nagy valószínűséggel a román hadsereg illetékesei jártak el ismét, beismerve a hibájukat. Megjegyzendő, hogy az első és második világháború katonái számára a kincses városi sírkert délkeleti végében kialakított emlékhelyen a szovjet katonák fejfájára nem tettek trikolórt.
A kolozsvári Házsongárdban eltemetett mintegy száz magyar katona az éppen 80 évvel ezelőtt Torda körül zajlott harcokban sebesült meg, a visszavonuló magyar hadsereg a kolozsvári katonakórházba szállította őket, és itt hunytak el. A tordai csata 1944. szeptember 15. és október 7. között tartott, a csatában a magyar–német egységek három héten át feltartóztatták a támadásban lévő román és szovjet haderőt, megakadályozva azok betörését a Magyar Királysághoz a második bécsi döntés alapján visszacsatolt Észak-Erdélybe.
Dr. Murádin János Kristóf történész, egyetemi docens, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanszékvezető tanára a Krónikának leszögezte: szűklátókörűségre vall a román hatóságok részéről a magyar honvédek sírjainak román nemzeti színű szalaggal történő átkötése.
Romániában ez szimbolikus térfoglalási kísérlet, ami templomoktól kezdve a hadisírokon keresztül mindenben érzékelhető” – mutatott rá a történtek hátterére a kolozsvári történész. Murádin szerint a magyar hadisírokon román trikolórral történő ,,kérkedés” abszurd érzéketlenségre vall, ami veszélyes és rossz is, mert azt mutatja, mennyire értékelnek bennünket azok, akik számára a magyarság elvont fogalomnak számít.
A magyar hadseregben harcoló Ferenc Antal gyalogos és Fehér Antal huszár is román nemzeti színű szalagot kapott
Fotó: Septimiu Mureşan Rendőriskola/Facebook
A történet gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza. Abban, hogy a Házsongárdi temetőben egyáltalán megmaradhattak a magyar katonák sírjai, nagy szerepe volt a szovjet érának. A korabeli szovjet vezetés előírta, hogy az ideológiai keret jegyében ne tegyenek különbséget elhunyt katonák között, mindenkinek őrizzék meg a sírját – ez a látszatmegbékélés mutatkozott meg a magyar hadisírok fennmaradásában az egyes erdélyi sírkertekben.
„Kifelé mutató látszatmegoldásról beszélünk csupán, hiszen a kommunista időszakban Romániában az elesett magyar katonákról szóló megemlékezésről szó sem lehetett” – eleveníti fel a kommunista múlt kurzusát a hadtörténeti kutatásokkal is foglalkozó történész.
,,Hiányzott a kutatómunka arról, hogy kik nyugszanak a sírokban, nem volt szakszerű feltárás, illetve elmaradt a sírok nyilvántartása. Ez okozza a bajt az úzvölgyi katonatemetőben is” – mutat rá a szakember.
Magyar honvédek sírjai a tordai temetőben. A sírkertet lelkes civilek gondozzák a rendszerváltás óta
Fotó: Makkay József
A román hivatalosságok viszonyulása 1990 után sem változott meg lényegesen. Aláírtak ugyan egy nemzetközi hadisírgondozó egyezményt Románia és Magyarország között, ezt viszont a román fél nagyon könnyedén kezeli. A Szovjetunió felbomlásával az egykori csatlós államokban eltűntek a hadisírokra vonatkozó szovjet előírások, a kilencvenes évektől pedig a magyar hadisírok is a megtűrt kategóriába kerültek Romániában.
„Mindegy, hogy milyen nemzetiségű, az elhunyt katona hős, akinek kijár a tisztelet. Az elhunyt katonáknak járó egységes tiszteletadás hiányzik Romániában. Ahogy megyünk előre az időben, és a magyar kisebbség háttérbe szorul, ez a jelenség egyre erőteljesebben meglátszik” – hangsúlyozta lapunknak kolozsvári egyetemi oktató.
Murádin János Kristóf szerint a magyar elesett katona is hős, akinek kijár a tisztelet
A hadisírok gondozásáról szóló román–magyar államközi egyezmény fontos jogi keret lehetne, ha azt a román fél betartaná, ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy igazából ez csak a magyar fél számára fontos – mutat rá Murádin. Magyarországon is vannak román hadisírok az alföldi páncélos csata helyszínein, illetve Budapesten a magyar főváros ostroma miatt, amelyeket a magyar hatóságok gondoznak.
Ezzel szemben beszédes a román félnek a 2015-ben, a kolozsvári zsidó temetőben kihantolt 90 magyar katona földi maradványainak ügyében tanúsított hozzáállása. Akkor
A történész szerint a központi magyar hadi temetőnek 2016-ban kellett volna elkészülnie, de a román oldalról elhangzó ígéret elhalt, és azóta sincs kezdeményezés az ügyben. „Méltánytalan történet az elesett honvédekkel szemben, akiket kis kartondobozokba süllyesztettek el a ravatalozó egyik sarkában. Román katonákkal ez nem fordulhatott volna elő” – hívja fel a figyelmet a román hatóságok botrányos viselkedésére a történész.
Kőkereszt jelöli a tordai csatában hősi halált halt honvéd sírját
Fotó: Oláh-Badi Levente
A meglévő magyar hadisírok gondozása 1989 decembere után jó kezekbe került, amikor már lehetett beszélni, megemlékezéseket tartani az Erdély területén elhunyt magyar katonákról. Azonnal beindultak a civil kezdeményezések, és ezzel új éra kezdődött a több mint négy évtizeden át tabutémának számító magyar vonatkozású háborús események feltárásában.
,,Pataki József az aranyosszéki Várfalvától a nagyenyedi siratófalig végigkutatta a fellelhető összes magyar honvédsírt, és 42 emlékművet, illetve emlékjelet állított. Van közöttük emléktábla, kopjafa, tényleges emlékmű, márványtábla, vagy akár sírkert, mint a tordai vagy a nagyenyedi. Elindított egy folyamatot, amit a Tordai Hagyományőrző Bizottság visz tovább” – méltatja a pár évvel ezelőtt elhunyt tordai hagyományőrző munkáját a történész, aki szerint a civileknek köszönhetően alakult ki egy alulról építkező megemlékezéskultúra Erdély-szerte, a Partium északi csücskétől a Bánságon át a Székelyföldig.
,,A politika egyre kevésbé fogékony a 80 évvel ezelőtt történtek iránt. Egy erőteljes magyarországi támogatás, egy nagy magyar katonatemető-építés a román féllel szemben akár konfliktushoz is vezethet. A magyar félnek az a kényelmesebb megoldás, ha aprópénzzel támogatja a helyi civil kezdeményezéseket – a hagyományőrzők hadd oldják meg önerőből a katonasírok ügyét –, ami a román felet nem hergeli” – magyarázza a szakember.
Murádin szerint sokatmondó tény, hogy a román hadsereg napja október 25., amikor úgymond „felszabadították” Erdély utolsó területeit – Nagykárolyt és Szatmárt – a „horthysta-fasiszta uralom alól”. Mindez jól mutatja azt a szellemiséget, amely meghatározza a magyar hadisírokhoz kapcsolódó román viszonyulást. Sokkal kényelmesebb ebbe a nacionalista helyzetbe belefészkelni magukat, amit a román többség tapssal ünnepel, és boldog, minthogy gesztus tegyenek a magyarság irányába, hogy egyfajta nyugatias mentalitással tisztázzák a múltat.
Fotó: Septimiu Mureşan Rendőriskola/Facebook
Murádin János Kristóf pozitív példaként az olasz–magyar megbékélést emeli ki. A két ország az I. és a II. világháborúban is szemben állt egymással, legalábbis az 1943-as olasz átállás után.
akik nemzeti színű, piros-fehér-zöld szalagokkal lepik el a magyar katonák sírjait. El lehet képzelni, mi lenne abból, ha a Házsongárdi temető honvédsírjait hasonló módon magyar nemzeti színű szalagokkal öveznénk” – fogalmazza meg végkövetkeztetését Murádin János Kristóf történész, a Sapientia egyetem tanszékvezető tanára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Miután egy nemrég az európai uniós helyreállítási alap (PNRR) keretében felújított mozdony meghibásodott, majd a felmentésül küldött másik is, órákra Arad és Temesvár között rekedtek egy szerelvény utasai.
Nemzetközi rendőri együttműködés eredményeként Indonéziában elfogták Costinel Cosmin Zuleamot, a 2023-ban történt nagyszebeni rablógyilkosság harmadik vádlottját – közölte csütörtökön a Román Rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!