A Duna-deltában is jelentős mértékben megnőtt az aranysakál-populáció
Fotó: ARBDD/Facebook
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve – derült ki a brassói Transilvania Egyetem által készített tanulmányból.
2025. október 17., 18:322025. október 17., 18:32
Míg a nagyvadak elsősorban a Kárpátok erdős hegyvidékein élnek, a sakál (aranysakál, Canis aureus) a síkságok és dombvidékek gyorsan szaporodó ragadozójává vált.
A környezetvédelmi minisztérium 2025 tavaszán közzétett adatai szerint Románia hegyvidékein jelenleg mintegy 13 ezer barna medve és 3000 farkas él. Ezek a számok önmagukban is figyelemre méltók, ám a szakemberek szerint a sakálpopuláció még nagyobb és robbanásszerűen növekszik. A Brassói Transilvania Egyetem idén publikált tanulmánya rámutat: a sakálállomány az elmúlt húsz évben több mint harmincszorosára nőtt – számolt be a bizbrasov.ro helyi portál.
A Két évtizedes terjeszkedés: az aranysakál populációjának dinamikája és térbeli eloszlása Romániában (2004–2025) című tanulmány szerint
A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-deltától délre és nyugatra, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő. A szakértők szerint az aranysakál a Duna menti régiókból terjedt el fokozatosan Románia alföldjei és dombvidékei irányába, s mára már eljutott az ország északi határaiig is.
A legfrissebb kutatások szerint ma több sakál él Romániában, mint a medvék és a farkasok együttvéve
Fotó: Freepik.com
amelyet Ovidiu Ionescu és Darius Hărdălău biológusok jegyeznek.
A sakál a múlt század végén jelent meg újra Romániában, elsőként a Duna-deltában. Azóta fokozatosan hódította vissza az ország alacsonyabb fekvésű területeit. A helyi lakosság egy része gyanakvással tekint az állatra, sőt, sokan „invazív” fajnak tartják, amely káros az emberekre és a haszonállatokra nézve.
A ragadozó dögökkel és szerves hulladékkal táplálkozik, így megtisztítja a mezőket az elhullott állatoktól, emellett jelentős mértékben ritkítja a rágcsálókat is. „Ha számuk nem halad meg egy bizonyos küszöböt, a sakálok az ökoszisztéma egészséges működéséhez járulnak hozzá” – magyarázta Anatol Boncoi állatorvos, a Fedezze fel a Duna-deltát elnevezésű természetvédelmi platform szakértője.
Párban élő, monogám állat
Boncoi emlékeztetett arra is, hogy a sakál nem falkában, hanem párban élő faj. „Sokan azt hiszik, hogy Dobrudzsában hatalmas sakálcsordák kóborolnak, pedig a valóságban párban járnak. A sakál monogám állat, élete végéig a társával él” – fejtette ki a szakember.
mielőtt új területet talált volna magának. A sakálok éjszakai üvöltése – amelyet sokan baljósnak tartanak – valójában területjelző kommunikáció. „A hangjuk azt üzeni a többi egyednek: ez a terület foglalt, ne gyere ide. Hangjuk remegő, modulált, és gyakran azt a benyomást kelti, mintha több állat üvöltene egyszerre” – tette hozzá az állatorvos.
Hogyan védekezzenek a gazdák?
A sakálok elsősorban kisebb háziállatokra, juhokra, kecskékre vagy baromfira jelentenek veszélyt, de a megfelelő óvintézkedésekkel távol tarthatók a farmoktól. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága 2025 elején tájékoztatót adott ki, amelyben részletesen ismertette a gazdák számára javasolt védelmi intézkedéseket. Ezek között szerepel, hogy
A rezervátum szakemberei arra is felhívják a figyelmet, hogy az elhullott háziállatokat, valamint a turisztikai és vendéglátóhelyek élelmiszer-hulladékát tilos a települések határába vagy a természetbe dobni, mivel ez vonzza a ragadozókat.
A gazdáknak azt tanácsolják, hogy nagytestű kutyákat, esetleg szamarakat tartsanak a csordák mellett, mivel ezek természetes módon távol tartják a sakálokat. Emellett hatékonynak bizonyulhatnak az elektromos kerítések is, amelyek alatt az állatok nem tudnak ásni.
A sakál döghússal is táplálkozik, de elejti a kisemlősöket, madarakat is
Fotó: Freepik.com
A kilövés nem megoldás
A szakértők szerint a sakálok számának szabályozása nem a kilövésekben, hanem az élelemhez való hozzáférés korlátozásában rejlik. „A válogatás nélküli irtás vagy a lövöldözés nem oldja meg a problémát, sőt, gyakran éppen a populáció növekedéséhez vezet. A ragadozók hiánya felborítja az ökológiai egyensúlyt, és a növényevők túlszaporodása révén további károkat okoz a mezőgazdaságban” – hangsúlyozták a rezervátum képviselői.
„Ragadozók nélkül nincs egészséges természetes egyensúly – így működik a világ. Ahol növényevők élnek, ott szükség van húsevőkre is” – fogalmazta meg a lényeget Anatol Boncoi.
Az aranysakál nem válogatós: eszik kisemlősöket, madarakat és tojásaikat, kétéltűeket, hüllőket, döghúst, gyümölcsöket, ritkábban háztartási hulladékot, takarmánymaradékot.
különösen, ha ezek könnyen hozzáférhetők. Tavasztól nyárig jellemzőbb a vadon élő kisemlősök, rágcsálók, madarak fogyasztása, amikor ezek hozzáférhetőbbek.
Vadászok berkeiben egyre többet hallani arról, hogy Székelyföldön is szaporodóban van a sakál, régebbi nevén a nádi farkas, amely a farkas konkurenseként egyelőre az erdei apróvadállományra pályázik. Kell-e félnünk?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás