A Duna-deltában is jelentős mértékben megnőtt az aranysakál-populáció
Fotó: ARBDD/Facebook
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve – derült ki a brassói Transilvania Egyetem által készített tanulmányból.
2025. október 17., 18:322025. október 17., 18:32
Míg a nagyvadak elsősorban a Kárpátok erdős hegyvidékein élnek, a sakál (aranysakál, Canis aureus) a síkságok és dombvidékek gyorsan szaporodó ragadozójává vált.
A környezetvédelmi minisztérium 2025 tavaszán közzétett adatai szerint Románia hegyvidékein jelenleg mintegy 13 ezer barna medve és 3000 farkas él. Ezek a számok önmagukban is figyelemre méltók, ám a szakemberek szerint a sakálpopuláció még nagyobb és robbanásszerűen növekszik. A Brassói Transilvania Egyetem idén publikált tanulmánya rámutat: a sakálállomány az elmúlt húsz évben több mint harmincszorosára nőtt – számolt be a bizbrasov.ro helyi portál.
A Két évtizedes terjeszkedés: az aranysakál populációjának dinamikája és térbeli eloszlása Romániában (2004–2025) című tanulmány szerint
A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-deltától délre és nyugatra, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő. A szakértők szerint az aranysakál a Duna menti régiókból terjedt el fokozatosan Románia alföldjei és dombvidékei irányába, s mára már eljutott az ország északi határaiig is.
A legfrissebb kutatások szerint ma több sakál él Romániában, mint a medvék és a farkasok együttvéve
Fotó: Freepik.com
amelyet Ovidiu Ionescu és Darius Hărdălău biológusok jegyeznek.
A sakál a múlt század végén jelent meg újra Romániában, elsőként a Duna-deltában. Azóta fokozatosan hódította vissza az ország alacsonyabb fekvésű területeit. A helyi lakosság egy része gyanakvással tekint az állatra, sőt, sokan „invazív” fajnak tartják, amely káros az emberekre és a haszonállatokra nézve.
A ragadozó dögökkel és szerves hulladékkal táplálkozik, így megtisztítja a mezőket az elhullott állatoktól, emellett jelentős mértékben ritkítja a rágcsálókat is. „Ha számuk nem halad meg egy bizonyos küszöböt, a sakálok az ökoszisztéma egészséges működéséhez járulnak hozzá” – magyarázta Anatol Boncoi állatorvos, a Fedezze fel a Duna-deltát elnevezésű természetvédelmi platform szakértője.
Párban élő, monogám állat
Boncoi emlékeztetett arra is, hogy a sakál nem falkában, hanem párban élő faj. „Sokan azt hiszik, hogy Dobrudzsában hatalmas sakálcsordák kóborolnak, pedig a valóságban párban járnak. A sakál monogám állat, élete végéig a társával él” – fejtette ki a szakember.
mielőtt új területet talált volna magának. A sakálok éjszakai üvöltése – amelyet sokan baljósnak tartanak – valójában területjelző kommunikáció. „A hangjuk azt üzeni a többi egyednek: ez a terület foglalt, ne gyere ide. Hangjuk remegő, modulált, és gyakran azt a benyomást kelti, mintha több állat üvöltene egyszerre” – tette hozzá az állatorvos.
Hogyan védekezzenek a gazdák?
A sakálok elsősorban kisebb háziállatokra, juhokra, kecskékre vagy baromfira jelentenek veszélyt, de a megfelelő óvintézkedésekkel távol tarthatók a farmoktól. A Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatósága 2025 elején tájékoztatót adott ki, amelyben részletesen ismertette a gazdák számára javasolt védelmi intézkedéseket. Ezek között szerepel, hogy
A rezervátum szakemberei arra is felhívják a figyelmet, hogy az elhullott háziállatokat, valamint a turisztikai és vendéglátóhelyek élelmiszer-hulladékát tilos a települések határába vagy a természetbe dobni, mivel ez vonzza a ragadozókat.
A gazdáknak azt tanácsolják, hogy nagytestű kutyákat, esetleg szamarakat tartsanak a csordák mellett, mivel ezek természetes módon távol tartják a sakálokat. Emellett hatékonynak bizonyulhatnak az elektromos kerítések is, amelyek alatt az állatok nem tudnak ásni.
A sakál döghússal is táplálkozik, de elejti a kisemlősöket, madarakat is
Fotó: Freepik.com
A kilövés nem megoldás
A szakértők szerint a sakálok számának szabályozása nem a kilövésekben, hanem az élelemhez való hozzáférés korlátozásában rejlik. „A válogatás nélküli irtás vagy a lövöldözés nem oldja meg a problémát, sőt, gyakran éppen a populáció növekedéséhez vezet. A ragadozók hiánya felborítja az ökológiai egyensúlyt, és a növényevők túlszaporodása révén további károkat okoz a mezőgazdaságban” – hangsúlyozták a rezervátum képviselői.
„Ragadozók nélkül nincs egészséges természetes egyensúly – így működik a világ. Ahol növényevők élnek, ott szükség van húsevőkre is” – fogalmazta meg a lényeget Anatol Boncoi.
Az aranysakál nem válogatós: eszik kisemlősöket, madarakat és tojásaikat, kétéltűeket, hüllőket, döghúst, gyümölcsöket, ritkábban háztartási hulladékot, takarmánymaradékot.
különösen, ha ezek könnyen hozzáférhetők. Tavasztól nyárig jellemzőbb a vadon élő kisemlősök, rágcsálók, madarak fogyasztása, amikor ezek hozzáférhetőbbek.
Vadászok berkeiben egyre többet hallani arról, hogy Székelyföldön is szaporodóban van a sakál, régebbi nevén a nádi farkas, amely a farkas konkurenseként egyelőre az erdei apróvadállományra pályázik. Kell-e félnünk?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás