
Fotó: Haáz Vince
Sorra tiltakoznak a romániai magyar civil szervezetek az ellen, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) a magyar tagozat akarata ellenére összeolvad a Petru Maior román műszaki egyetemmel, s ezzel a magyar oktatók befolyása 20 százalék alá csökken.
2018. április 25., 15:092018. április 25., 15:09
2018. április 25., 23:362018. április 25., 23:36
A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB) szerdán kibocsátott tiltakozó állásfoglalásában emlékeztet, hogy az 1948-ban magyar tannyelvű intézményként alakult MOGYE (korábban Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet) román többségű szenátusának képviselői április 18-i ülésükön döntöttek arról, hogy a felsőoktatási intézet – eddigi státusát, jogi személyiségét megőrizve – bekebelezi a Petru Maior Egyetemet, és Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetem (MOGYTM) néven működik tovább.
„A magyar oktatók és diákok érdeke egyértelműen az, hogy fennmaradjon a magyar tagozat, sőt törvény szerinti önállóságát is megkapja. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tiltakozását fejezi ki ezen összevonás ellen, ami hosszú távon az erdélyi magyar orvosképzés további ellehetetlenítését vonja maga után” – szerepel az állásfoglalásban.

A magyar orvosképzésnek a jelenlegi keretek között kell maradnia Marosvásárhelyen – véli Dávid László, a Sapientia rektora. A felsőoktatási intézet vezetője szerint az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.
Aggodalommal fogadta a MOGYE és a Petru Maior Egyetem fúziójáról szóló döntés hírét, illetve fenntartással kezeli az ezzel kapcsolatos reakciókat a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület. A szervezet csatlakozik a magyar egyetemi, civil és politikai szféra képviselőihez és határozottan kiálla MOGYE önállósága és a magyar orvosi képzés fenntartása mellett, de egyúttal felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az egyetemi autonómia elve és a hatályos törvények is lehetőséget adnak a fúzióra. Az RMJE felhívja a figyelmet, hogy a MOGYE és a Petru Maior Egyetem fúziójáról hozott szenátusi döntéseknek egyelőre nincs jogi kötőereje, azaz szándéknyilatkozatnak minősülnek, amíg az oktatási minisztérium jóvá nem hagyja. Fontosnak tartja megjegyezni a szervezet azt is, hogy az új, összevont egyetem létrehozásához törvénymódosítás is szükséges, hiszen a 2011. évi tanügyi törvény név szerint említi a MOGYE-t és garantálja annak multikulturális státusát, amelyet nem lehet megkerülni.
„Ezzel szemlátomást tisztában van az egyetem vezetősége is, hiszen közleményükben arról biztosítják a közvéleményt, hogy megőrzik a multikulturális jelleget és „mindent megtesznek a magyar oktatás fenntartásáért”. Üdvözöljük ezt a hozzáállást, azonban nem feledjük, hogy a MOGYE vezetősége éppen az egyetemi autonómia elvére hivatkozva tagadta meg az önálló magyar tagozat létrehozását, ezért a fúzió is jogsértő vagy -korlátozó kockázatokat rejthet magában, valamint egyértelműen csökkenne a magyarság aránya a nagyobb létszámú egyetemen belül” – állapítja meg a jogvédő egyesület.
„Éppen ezért arra vállalkozunk, hogy feltérképezzük és figyelemmel kísérjük a fúzió folyamatát, tájékozódunk és nyomást gyakorolunk az engedélyezésben illetékes hatóságokra a törvényesség betartása érdekében, valamint az egyetemi, civil és politikai szféra képviselőivel szoros együttműködésben követeljük a magyar tagozat jogainak biztosítását, a magyar képviselők és szakértők bevonását a folyamatba” – jelentette ki Szilágyi István kisebbségjogász, a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület elnöke.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója tiltakozik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatásának tervezett elsorvasztása, színvonalának csökkentése ellen – közölte szerdán az európai őshonos kisebbségek ernyőszervezete.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
szóljon hozzá!