
Fotó: Haáz Vince
Sorra tiltakoznak a romániai magyar civil szervezetek az ellen, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) a magyar tagozat akarata ellenére összeolvad a Petru Maior román műszaki egyetemmel, s ezzel a magyar oktatók befolyása 20 százalék alá csökken.
2018. április 25., 15:092018. április 25., 15:09
2018. április 25., 23:362018. április 25., 23:36
A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB) szerdán kibocsátott tiltakozó állásfoglalásában emlékeztet, hogy az 1948-ban magyar tannyelvű intézményként alakult MOGYE (korábban Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet) román többségű szenátusának képviselői április 18-i ülésükön döntöttek arról, hogy a felsőoktatási intézet – eddigi státusát, jogi személyiségét megőrizve – bekebelezi a Petru Maior Egyetemet, és Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetem (MOGYTM) néven működik tovább.
„A magyar oktatók és diákok érdeke egyértelműen az, hogy fennmaradjon a magyar tagozat, sőt törvény szerinti önállóságát is megkapja. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tiltakozását fejezi ki ezen összevonás ellen, ami hosszú távon az erdélyi magyar orvosképzés további ellehetetlenítését vonja maga után” – szerepel az állásfoglalásban.

A magyar orvosképzésnek a jelenlegi keretek között kell maradnia Marosvásárhelyen – véli Dávid László, a Sapientia rektora. A felsőoktatási intézet vezetője szerint az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.
Aggodalommal fogadta a MOGYE és a Petru Maior Egyetem fúziójáról szóló döntés hírét, illetve fenntartással kezeli az ezzel kapcsolatos reakciókat a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület. A szervezet csatlakozik a magyar egyetemi, civil és politikai szféra képviselőihez és határozottan kiálla MOGYE önállósága és a magyar orvosi képzés fenntartása mellett, de egyúttal felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az egyetemi autonómia elve és a hatályos törvények is lehetőséget adnak a fúzióra. Az RMJE felhívja a figyelmet, hogy a MOGYE és a Petru Maior Egyetem fúziójáról hozott szenátusi döntéseknek egyelőre nincs jogi kötőereje, azaz szándéknyilatkozatnak minősülnek, amíg az oktatási minisztérium jóvá nem hagyja. Fontosnak tartja megjegyezni a szervezet azt is, hogy az új, összevont egyetem létrehozásához törvénymódosítás is szükséges, hiszen a 2011. évi tanügyi törvény név szerint említi a MOGYE-t és garantálja annak multikulturális státusát, amelyet nem lehet megkerülni.
„Ezzel szemlátomást tisztában van az egyetem vezetősége is, hiszen közleményükben arról biztosítják a közvéleményt, hogy megőrzik a multikulturális jelleget és „mindent megtesznek a magyar oktatás fenntartásáért”. Üdvözöljük ezt a hozzáállást, azonban nem feledjük, hogy a MOGYE vezetősége éppen az egyetemi autonómia elvére hivatkozva tagadta meg az önálló magyar tagozat létrehozását, ezért a fúzió is jogsértő vagy -korlátozó kockázatokat rejthet magában, valamint egyértelműen csökkenne a magyarság aránya a nagyobb létszámú egyetemen belül” – állapítja meg a jogvédő egyesület.
„Éppen ezért arra vállalkozunk, hogy feltérképezzük és figyelemmel kísérjük a fúzió folyamatát, tájékozódunk és nyomást gyakorolunk az engedélyezésben illetékes hatóságokra a törvényesség betartása érdekében, valamint az egyetemi, civil és politikai szféra képviselőivel szoros együttműködésben követeljük a magyar tagozat jogainak biztosítását, a magyar képviselők és szakértők bevonását a folyamatba” – jelentette ki Szilágyi István kisebbségjogász, a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület elnöke.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója tiltakozik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatásának tervezett elsorvasztása, színvonalának csökkentése ellen – közölte szerdán az európai őshonos kisebbségek ernyőszervezete.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
szóljon hozzá!