
Fotó: Haáz Vince
Sorra tiltakoznak a romániai magyar civil szervezetek az ellen, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) a magyar tagozat akarata ellenére összeolvad a Petru Maior román műszaki egyetemmel, s ezzel a magyar oktatók befolyása 20 százalék alá csökken.
2018. április 25., 15:092018. április 25., 15:09
2018. április 25., 23:362018. április 25., 23:36
A Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Területi Bizottsága (KAB) szerdán kibocsátott tiltakozó állásfoglalásában emlékeztet, hogy az 1948-ban magyar tannyelvű intézményként alakult MOGYE (korábban Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet) román többségű szenátusának képviselői április 18-i ülésükön döntöttek arról, hogy a felsőoktatási intézet – eddigi státusát, jogi személyiségét megőrizve – bekebelezi a Petru Maior Egyetemet, és Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Műszaki Egyetem (MOGYTM) néven működik tovább.
„A magyar oktatók és diákok érdeke egyértelműen az, hogy fennmaradjon a magyar tagozat, sőt törvény szerinti önállóságát is megkapja. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tiltakozását fejezi ki ezen összevonás ellen, ami hosszú távon az erdélyi magyar orvosképzés további ellehetetlenítését vonja maga után” – szerepel az állásfoglalásban.

A magyar orvosképzésnek a jelenlegi keretek között kell maradnia Marosvásárhelyen – véli Dávid László, a Sapientia rektora. A felsőoktatási intézet vezetője szerint az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.
Aggodalommal fogadta a MOGYE és a Petru Maior Egyetem fúziójáról szóló döntés hírét, illetve fenntartással kezeli az ezzel kapcsolatos reakciókat a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület. A szervezet csatlakozik a magyar egyetemi, civil és politikai szféra képviselőihez és határozottan kiálla MOGYE önállósága és a magyar orvosi képzés fenntartása mellett, de egyúttal felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az egyetemi autonómia elve és a hatályos törvények is lehetőséget adnak a fúzióra. Az RMJE felhívja a figyelmet, hogy a MOGYE és a Petru Maior Egyetem fúziójáról hozott szenátusi döntéseknek egyelőre nincs jogi kötőereje, azaz szándéknyilatkozatnak minősülnek, amíg az oktatási minisztérium jóvá nem hagyja. Fontosnak tartja megjegyezni a szervezet azt is, hogy az új, összevont egyetem létrehozásához törvénymódosítás is szükséges, hiszen a 2011. évi tanügyi törvény név szerint említi a MOGYE-t és garantálja annak multikulturális státusát, amelyet nem lehet megkerülni.
„Ezzel szemlátomást tisztában van az egyetem vezetősége is, hiszen közleményükben arról biztosítják a közvéleményt, hogy megőrzik a multikulturális jelleget és „mindent megtesznek a magyar oktatás fenntartásáért”. Üdvözöljük ezt a hozzáállást, azonban nem feledjük, hogy a MOGYE vezetősége éppen az egyetemi autonómia elvére hivatkozva tagadta meg az önálló magyar tagozat létrehozását, ezért a fúzió is jogsértő vagy -korlátozó kockázatokat rejthet magában, valamint egyértelműen csökkenne a magyarság aránya a nagyobb létszámú egyetemen belül” – állapítja meg a jogvédő egyesület.
„Éppen ezért arra vállalkozunk, hogy feltérképezzük és figyelemmel kísérjük a fúzió folyamatát, tájékozódunk és nyomást gyakorolunk az engedélyezésben illetékes hatóságokra a törvényesség betartása érdekében, valamint az egyetemi, civil és politikai szféra képviselőivel szoros együttműködésben követeljük a magyar tagozat jogainak biztosítását, a magyar képviselők és szakértők bevonását a folyamatba” – jelentette ki Szilágyi István kisebbségjogász, a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület elnöke.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója tiltakozik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű oktatásának tervezett elsorvasztása, színvonalának csökkentése ellen – közölte szerdán az európai őshonos kisebbségek ernyőszervezete.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
szóljon hozzá!