
Gyerő Dávid főjegyző, Bálint Benczédi Ferenc püspök, Farkas Emőd főgondnok és Kovács István közügyigazgató a kolozsvári sajtótájékoztatón
Fotó: Kiss Gábor
Nem a múltba tekintés, hanem a vallásszabadság eszméjének a felmutatása, közös megélése a célja a Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett vallásszabadság évének. Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató 2018-as esztendőt az igazi megújulás és pezsgés jellemzi.
2018. január 09., 16:262018. január 09., 16:26
2018. január 09., 23:012018. január 09., 23:01
A vallásszabadság eszméjének megélésére hívja valamennyi felekezet híveit, illetve a világban élő unitáriusokat a Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallás- és lelkiismereti szabadságot kimondó határozatának születése, illetve az unitárius egyház intézményesülése 450. évfordulója alkalmából.
Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató, a vallásszabadság évének nyilvánított 2018-as esztendőt nem múltba tekintésnek szánják, célja ennek az eszmeiségnek a felmutatása, közös megélése – hangzott el a nagyszabású rendezvénysorozatot ismertető keddi kolozsvári sajtótájékoztatón.
- hívta fel a figyelmet köszöntőjében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, rámutatva, hogy ez olyan egyetemes igazságot fogalmazott meg, mely leglényegesebb keresztény értékünkre mutat rá. Épp emiatt a törvény születésének 450. évfordulója alkalmából a Magyar Unitárius Egyház, mely ettől a dátumtól kezdve számítja intézményi létét, a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at és valamennyi egyházat és felekezetet ünnepelni hívja, hiszen ez minden keresztény egyház ünnepe kell legyen.
A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés ugyanis a világon elsőként e napon iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
Kovács István, az egyház közügyigazgatója, sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész szerint a vallásszabadság éve jó alkalom arra, hogy visszatérjünk a tordai határozat eszmeiségéhez, attitűdjéhez.
Szellemi vonatkozásban ez is olyan korszakalkotó momentum volt, melynek eredményeként megváltozott az emberiség sorsa, a vallásszabadság kinyilvánítása volt a gyökere mindannak, amit ma a nyugati civilizációban demokráciának nevezünk – mutatott rá.
Szeretnék rádöbbenteni az embereket arra, hogy „ez nem egy lejárt dolog", ma is lehet ebből a perspektívából nézni a dolgokra, hangsúlyozta az egyházi illetékes. Hozzátette, a kincs, az örökség igazából akkor válik azzá, ha felmutatják, megélik, a vallásszabadság eszméje pedig nem birtoka az unitárius egyháznak, amely akkor lesz méltó 1568 szellemiségéhez, ha azt másokkal együtt ünnepli és mindenki élvezheti a gyümölcseit.
Farkas Emőd főgondnok és Kovács István közügyigazgató
Fotó: Kiss Gábor
A jubileumi év rendezvényei hétvégén kezdődnek, a vallásszabadság napjának előestéjén, pénteken 17 órától Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban tartják Alan Williams brit unitárius zeneszerző Híd menny és föld között című, az 1568. január 13-i tordai határozat által ihletett művének ősbemutatóját.
Liviu Mocan szobrászművész alkotását. A rendezvényen jelen lesz Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, köszöntőbeszédet mond Victor Opaschi román egyházügyi államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a különböző egyházak főpásztorai is.
A hétvégi hálaadó ünnepséget egész évben rendezvények sora követi, márciusban Budapesten, az Országházban, illetve a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben is megemlékeznek a fontos eseményről, mely a román görög katolikus és ortodox egyház számára is biztosította a szabad vallásgyakorlási lehetőséget. Az emlékév decemberben ünnepi zsinattal zárul.
Farkas Emőd főgondnok elmondta, a vallásszabadság eszméjének kinyilvánításán túl a tordai országgyűlés hozta meg a lehetőséget, hogy a korábban megfogalmazódott unitárius gondolat - Dávid Ferenc próbálkozása a tiszta jézusi követéshez való visszatéréshez - intézményes keretet szerezzen. A mostani jubileumi évvel a Magyar Unitárius Egyház szeretne méltó módon emlékezni 1568. január 13-ra - erre a korábbi évfordulókon a 20. század történései miatt nem volt lehetőség -, így történelmi adósságait is leróná.
Ez a Vallásszabadság Házaként közösségi térként működik majd, egyházi múzeumnak, valláskutató központnak, konferenciáknak ad otthont.
A jubileumi évben valamennyi unitárius gyülekezet ünnepel, sok helyen készülnek programokkal, de a megújulás az épületekre is kiterjed,
Az évforduló jegyében zajlanak az idei egyházköri találkozók, az immár hagyományos szejkefürdői unitárius találkozó és dévai Dávid Ferenc-zarándoklat is.
Fotó: Kiss Gábor
Gyerő Dávid főjegyző, az Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsának (ICUU) elnöke elmondta,
Erdélyre úgy tekintenek, mint a keresztények az őskeresztényekre, számukra Kolozsvár azt jelenti, ami a katolikusok számára Róma, Tordára pedig úgy tekintenek, mint a keresztények Betlehemre – mondta az egyházi elöljáró. Hozzátette, számos külföldi vendég lesz jelen a szombati hálaadó ünnepségen és a Vallásszabadság Házának júliusi avatóján is, az érdeklődők számára Roots (Gyökerek) néven erdélyi zarándoklatot is szerveznek.
- jelentette ki Bálint Benczédi Ferenc püspök a tordai határozat későbbi következményeit, európai kihatását firtató újságírói kérdésre. Hangsúlyozta, ezt a törvényt a mindenkori erdélyi politikai vezetés tiszteletben tartotta. Kovács István rámutatott, ez a törvény a szabad prédikátorválasztás jogát jelentette a 16. században, a lehetőséget, hogy erről ne a felsőbb hatalom, hanem a helyi közösségek maguk döntsenek.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Egyre elégedetlenebb a kolozsvári metró építésének ütemével Emil Boc, a kincses város polgármestere szerint túl sok idő telt el anélkül, hogy látványos előrelépés történt volna.
A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Beköszöntött a tél a Székelyföldre, a magasabban fekvő térségekben már havazik. A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság fokozott óvatosságra inti az autósokat, és arra figyelmeztet, hogy havas, jeges úton kötelező a téli gumiabroncs használata.
A székelyföldi megyéket felszámoló újabb közigazgatási elképzelés borzolja a kedélyeket. Ninel Peia szenátor kilenc megyére osztaná az országot, történelmi személyiségekről elnevezett közigazgatási egységekkel. Ezt keményen bírálja Antal Árpád.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
szóljon hozzá!