HIRDETÉS
HIRDETÉS

Elkezdődött a vallásszabadság éve: közös ünnepre hív az unitárius egyház

Pap Melinda 2018. január 09., 16:26 utolsó módosítás: 2018. január 09., 23:01
HIRDETÉS

Nem a múltba tekintés, hanem a vallásszabadság eszméjének a felmutatása, közös megélése a célja a Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett vallásszabadság évének. Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató 2018-as esztendőt az igazi megújulás és pezsgés jellemzi.

Gyerő Dávid főjegyző, Bálint Benczédi Ferenc püspök, Farkas Emőd főgondnok és Kovács István közügyigazgató a kolozsvári sajtótájékoztatón Fotó: Kiss Gábor

A vallásszabadság eszméjének megélésére hívja valamennyi felekezet híveit, illetve a világban élő unitáriusokat a Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallás- és lelkiismereti szabadságot kimondó határozatának születése, illetve az unitárius egyház intézményesülése 450. évfordulója alkalmából.

Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató, a vallásszabadság évének nyilvánított 2018-as esztendőt nem múltba tekintésnek szánják, célja ennek az eszmeiségnek a felmutatása, közös megélése – hangzott el a nagyszabású rendezvénysorozatot ismertető keddi kolozsvári sajtótájékoztatón.

HIRDETÉS
A vallásszabadság törvénye Erdély egyik legértékesebb szellemi kincse”

- hívta fel a figyelmet köszöntőjében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, rámutatva, hogy ez olyan egyetemes igazságot fogalmazott meg, mely leglényegesebb keresztény értékünkre mutat rá. Épp emiatt a törvény születésének 450. évfordulója alkalmából a Magyar Unitárius Egyház, mely ettől a dátumtól kezdve számítja intézményi létét, a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at és valamennyi egyházat és felekezetet ünnepelni hívja, hiszen ez minden keresztény egyház ünnepe kell legyen.

Jubilál az unitárius egyház, 450 éve volt a tordai országgyűlés
Négyszázötven éve, 1568. január 6-án kezdődött és január 13-ig tartott Erdélyben a tordai országgyűlés, amely kimondta négy vallás - a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás - szabadságát és egyenjogúságát.

Emellett azzal a kéréssel fordul a magyar Országgyűléshez, Románia parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez, hogy nyilvánítsák január 13-át a vallásszabadság napjává.

A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés ugyanis a világon elsőként e napon iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.

Ország-világnak megmutatnák a „szellemi transzilvanikumot”

Kovács István, az egyház közügyigazgatója, sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész szerint a vallásszabadság éve jó alkalom arra, hogy visszatérjünk a tordai határozat eszmeiségéhez, attitűdjéhez.

A vallásszabadság első kinyilvánítását olyan „szellemi transzilvanikumnak” nevezte, mely kevéssé ismert, és amelyet az emlékév során meg kell ismertetni a világgal.

Szellemi vonatkozásban ez is olyan korszakalkotó momentum volt, melynek eredményeként megváltozott az emberiség sorsa, a vallásszabadság kinyilvánítása volt a gyökere mindannak, amit ma a nyugati civilizációban demokráciának nevezünk – mutatott rá.

Erre az attitűdre, viszonyulásmódra, eszmeiségre ma is nagy szüksége van az emberiségnek, ezért a jubileumi évet arra szeretnék használni, hogy ezt a szellemi kincset, transzilvanikumot ország-világnak megmutassák.

Szeretnék rádöbbenteni az embereket arra, hogy „ez nem egy lejárt dolog", ma is lehet ebből a perspektívából nézni a dolgokra, hangsúlyozta az egyházi illetékes. Hozzátette, a kincs, az örökség igazából akkor válik azzá, ha felmutatják, megélik, a vallásszabadság eszméje pedig nem birtoka az unitárius egyháznak, amely akkor lesz méltó 1568 szellemiségéhez, ha azt másokkal együtt ünnepli és mindenki élvezheti a gyümölcseit.

Farkas Emőd főgondnok és Kovács István közügyigazgató Fotó: Kiss Gábor

A jubileumi év rendezvényei hétvégén kezdődnek, a vallásszabadság napjának előestéjén, pénteken 17 órától Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban tartják Alan Williams brit unitárius zeneszerző Híd menny és föld között című, az 1568. január 13-i tordai határozat által ihletett művének ősbemutatóját.

Szombaton 10.30 órától a tordai főtéri római katolikus templomban az erdélyi történelmi egyházakkal együttműködve tartanak hálaadó ünnepséget, melynek keretében a templomkertben felavatják a vallásszabadság emlékművét,

Liviu Mocan szobrászművész alkotását. A rendezvényen jelen lesz Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, köszöntőbeszédet mond Victor Opaschi román egyházügyi államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a különböző egyházak főpásztorai is.

A hétvégi hálaadó ünnepséget egész évben rendezvények sora követi, márciusban Budapesten, az Országházban, illetve a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben is megemlékeznek a fontos eseményről, mely a román görög katolikus és ortodox egyház számára is biztosította a szabad vallásgyakorlási lehetőséget. Az emlékév decemberben ünnepi zsinattal zárul.

Törlesztik a történelmi adósságot

Farkas Emőd főgondnok elmondta, a vallásszabadság eszméjének kinyilvánításán túl a tordai országgyűlés hozta meg a lehetőséget, hogy a korábban megfogalmazódott unitárius gondolat - Dávid Ferenc próbálkozása a tiszta jézusi követéshez való visszatéréshez - intézményes keretet szerezzen. A mostani jubileumi évvel a Magyar Unitárius Egyház szeretne méltó módon emlékezni 1568. január 13-ra - erre a korábbi évfordulókon a 20. század történései miatt nem volt lehetőség -, így történelmi adósságait is leróná.

Emlékjeleket állítanak az egyházalapító püspöknek, Dávid Ferencnek Sepsiszentgyörgyön és Kolozsváron, de a kincses városban található egykori püspöki ház - mely a város egyik legrégebbi épülete – is megújul.

Ez a Vallásszabadság Házaként közösségi térként működik majd, egyházi múzeumnak, valláskutató központnak, konferenciáknak ad otthont.

A jubileumi évben valamennyi unitárius gyülekezet ünnepel, sok helyen készülnek programokkal, de a megújulás az épületekre is kiterjed,

a magyar kormány 1,04 milliárd forintos támogatása révén számos műemlék templomot is felújítanak, az egész Kárpát-medencét lefedő program keretében óvodákat-bölcsődéket is építenek.

Az évforduló jegyében zajlanak az idei egyházköri találkozók, az immár hagyományos szejkefürdői unitárius találkozó és dévai Dávid Ferenc-zarándoklat is.

Fotó: Kiss Gábor

Gyerő Dávid főjegyző, az Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsának (ICUU) elnöke elmondta,

a világ 30 országában élnek szervezett formában unitárius közösségek, összesen mintegy félmillióan, akik szintén bekapcsolódnak az ünnepbe.

Erdélyre úgy tekintenek, mint a keresztények az őskeresztényekre, számukra Kolozsvár azt jelenti, ami a katolikusok számára Róma, Tordára pedig úgy tekintenek, mint a keresztények Betlehemre – mondta az egyházi elöljáró. Hozzátette, számos külföldi vendég lesz jelen a szombati hálaadó ünnepségen és a Vallásszabadság Házának júliusi avatóján is, az érdeklődők számára Roots (Gyökerek) néven erdélyi zarándoklatot is szerveznek.

A legjobb bizonyíték, hogy a vallásszabadság törvénye élt, és nem vonták vissza, pont mi vagyunk”

- jelentette ki Bálint Benczédi Ferenc püspök a tordai határozat későbbi következményeit, európai kihatását firtató újságírói kérdésre. Hangsúlyozta, ezt a törvényt a mindenkori erdélyi politikai vezetés tiszteletben tartotta. Kovács István rámutatott, ez a törvény a szabad prédikátorválasztás jogát jelentette a 16. században, a lehetőséget, hogy erről ne a felsőbb hatalom, hanem a helyi közösségek maguk döntsenek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS