Gyerő Dávid főjegyző, Bálint Benczédi Ferenc püspök, Farkas Emőd főgondnok és Kovács István közügyigazgató a kolozsvári sajtótájékoztatón
Fotó: Kiss Gábor
Nem a múltba tekintés, hanem a vallásszabadság eszméjének a felmutatása, közös megélése a célja a Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett vallásszabadság évének. Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató 2018-as esztendőt az igazi megújulás és pezsgés jellemzi.
2018. január 09., 16:262018. január 09., 16:26
2018. január 09., 23:012018. január 09., 23:01
A vallásszabadság eszméjének megélésére hívja valamennyi felekezet híveit, illetve a világban élő unitáriusokat a Magyar Unitárius Egyház az 1568-as tordai országgyűlés vallás- és lelkiismereti szabadságot kimondó határozatának születése, illetve az unitárius egyház intézményesülése 450. évfordulója alkalmából.
Az Erdély- és világszerte számos rendezvényt felvonultató, a vallásszabadság évének nyilvánított 2018-as esztendőt nem múltba tekintésnek szánják, célja ennek az eszmeiségnek a felmutatása, közös megélése – hangzott el a nagyszabású rendezvénysorozatot ismertető keddi kolozsvári sajtótájékoztatón.
- hívta fel a figyelmet köszöntőjében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, rámutatva, hogy ez olyan egyetemes igazságot fogalmazott meg, mely leglényegesebb keresztény értékünkre mutat rá. Épp emiatt a törvény születésének 450. évfordulója alkalmából a Magyar Unitárius Egyház, mely ettől a dátumtól kezdve számítja intézményi létét, a vallásszabadság évének nyilvánította 2018-at és valamennyi egyházat és felekezetet ünnepelni hívja, hiszen ez minden keresztény egyház ünnepe kell legyen.
A Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés ugyanis a világon elsőként e napon iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
Kovács István, az egyház közügyigazgatója, sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész szerint a vallásszabadság éve jó alkalom arra, hogy visszatérjünk a tordai határozat eszmeiségéhez, attitűdjéhez.
Szellemi vonatkozásban ez is olyan korszakalkotó momentum volt, melynek eredményeként megváltozott az emberiség sorsa, a vallásszabadság kinyilvánítása volt a gyökere mindannak, amit ma a nyugati civilizációban demokráciának nevezünk – mutatott rá.
Szeretnék rádöbbenteni az embereket arra, hogy „ez nem egy lejárt dolog", ma is lehet ebből a perspektívából nézni a dolgokra, hangsúlyozta az egyházi illetékes. Hozzátette, a kincs, az örökség igazából akkor válik azzá, ha felmutatják, megélik, a vallásszabadság eszméje pedig nem birtoka az unitárius egyháznak, amely akkor lesz méltó 1568 szellemiségéhez, ha azt másokkal együtt ünnepli és mindenki élvezheti a gyümölcseit.
Farkas Emőd főgondnok és Kovács István közügyigazgató
Fotó: Kiss Gábor
A jubileumi év rendezvényei hétvégén kezdődnek, a vallásszabadság napjának előestéjén, pénteken 17 órától Kolozsváron a belvárosi unitárius templomban tartják Alan Williams brit unitárius zeneszerző Híd menny és föld között című, az 1568. január 13-i tordai határozat által ihletett művének ősbemutatóját.
Liviu Mocan szobrászművész alkotását. A rendezvényen jelen lesz Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, köszöntőbeszédet mond Victor Opaschi román egyházügyi államtitkár, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és a különböző egyházak főpásztorai is.
A hétvégi hálaadó ünnepséget egész évben rendezvények sora követi, márciusban Budapesten, az Országházban, illetve a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben is megemlékeznek a fontos eseményről, mely a román görög katolikus és ortodox egyház számára is biztosította a szabad vallásgyakorlási lehetőséget. Az emlékév decemberben ünnepi zsinattal zárul.
Farkas Emőd főgondnok elmondta, a vallásszabadság eszméjének kinyilvánításán túl a tordai országgyűlés hozta meg a lehetőséget, hogy a korábban megfogalmazódott unitárius gondolat - Dávid Ferenc próbálkozása a tiszta jézusi követéshez való visszatéréshez - intézményes keretet szerezzen. A mostani jubileumi évvel a Magyar Unitárius Egyház szeretne méltó módon emlékezni 1568. január 13-ra - erre a korábbi évfordulókon a 20. század történései miatt nem volt lehetőség -, így történelmi adósságait is leróná.
Ez a Vallásszabadság Házaként közösségi térként működik majd, egyházi múzeumnak, valláskutató központnak, konferenciáknak ad otthont.
A jubileumi évben valamennyi unitárius gyülekezet ünnepel, sok helyen készülnek programokkal, de a megújulás az épületekre is kiterjed,
Az évforduló jegyében zajlanak az idei egyházköri találkozók, az immár hagyományos szejkefürdői unitárius találkozó és dévai Dávid Ferenc-zarándoklat is.
Fotó: Kiss Gábor
Gyerő Dávid főjegyző, az Unitáriusok és Univerzalisták Nemzetközi Tanácsának (ICUU) elnöke elmondta,
Erdélyre úgy tekintenek, mint a keresztények az őskeresztényekre, számukra Kolozsvár azt jelenti, ami a katolikusok számára Róma, Tordára pedig úgy tekintenek, mint a keresztények Betlehemre – mondta az egyházi elöljáró. Hozzátette, számos külföldi vendég lesz jelen a szombati hálaadó ünnepségen és a Vallásszabadság Házának júliusi avatóján is, az érdeklődők számára Roots (Gyökerek) néven erdélyi zarándoklatot is szerveznek.
- jelentette ki Bálint Benczédi Ferenc püspök a tordai határozat későbbi következményeit, európai kihatását firtató újságírói kérdésre. Hangsúlyozta, ezt a törvényt a mindenkori erdélyi politikai vezetés tiszteletben tartotta. Kovács István rámutatott, ez a törvény a szabad prédikátorválasztás jogát jelentette a 16. században, a lehetőséget, hogy erről ne a felsőbb hatalom, hanem a helyi közösségek maguk döntsenek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!