Életmentő menedékhely: megszorult lakástulajdonosokat is befogadnak az erdélyi hajléktalanszállók

Sok esetben azonban az akadályozza a hatóságok és a szállók alkalmazottainak munkáját, hogy a hajléktalanok nem akarnak bemenni a menedékhelyre, ragaszkodnak ideiglenesen kialakított „otthonukhoz”, megszokott környezetükhöz.

„Van, amikor életmentő lehet az ideiglenes szállás”

Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat tulajdonában levő hajléktalanszállót a Máltai Szeretetszolgálat működteti. Tischler Ferenc, a szolgálat országos főtitkára, a megyeszékhely volt alpolgármestere a Krónikának elmondta: az eljárás, miszerint azokat a rászorulókat is befogadják, akik nem tudják fűteni saját lakásukat, nem azt jelenti, hogy náluk bárki menedéket lel, de vannak olyan esetek, amikor életmentő lehet az ideiglenes szállás, ilyenkor a bajba jutottak segítségére sietnek.

A nyilvántartásukban ugyanakkor számos olyan személy szerepel, aki elhagyott ingatlanba költözött be, amelyben nincs áram és fűtés, gyakran az ajtó és az ablak sem zár rendesen, az ilyen helyen élőket a hideg téli éjszakákon a fagyhalál veszélyezteti. „Ők nem mindig kérnek segítséget, hiszen nem hajléktalanok, de figyelemmel követjük a sorsukat, és ha szükségesnek látjuk, bevisszük őket a menhelyre” – magyarázta a szociális kérdésekben jártas szakember.

Ezek között a rászorulók között ugyan akadnak olyanok, akik kritikus időszakokban önként jelentkeznek a szálláson, de előbb-utóbb mindig visszatérnek fűtetlen otthonukba, amelyhez ragaszkodnak. Tischler Ferenc arra kérte a helyieket,

Ezenkívül a rendőrség és a csendőrség is közbelép ilyen esetekben, a járőrök általában ismerik a rászorulókat, a hajléktalanokat, és ha úgy látják, hogy veszélyben vannak, bekísérik őket az éjjeli szállóra. A hajléktalanok egy része azért marad távol a menedékhelytől, mert tilos ott az alkoholfogyasztás, krízishelyzetben viszont az ittas személyeket is befogadják, nem kockáztatják, hogy éjszaka megfagyjanak. „Nem erőszakoskodunk, de felkínáljuk a lehetőséget” – összegezte Tischler Ferenc.

A hajléktalanproblémával szemben a sepsiszentgyörgyi lakosok sem érzéketlenek: tavaly, a mínusz 20 Celsius-fokos hideg beköszöntével a Máltai Szeretetszolgálat felhívására több százan segítettek, meleg teát, ruhaneműt, pokrócokat adományoztak, vittek a rászorulóknak, a fűtetlen lakásban fagyoskodóknak. Az éjszakai szállón jelenleg átlagosan huszonöt személy húzódik meg, de ahogy egyre hidegebbek lesznek az éjszakák, számuk akár meg is kétszereződhet. A szállást napközben el kell hagyniuk, erre azért van szükség, mert takarítani kell, ám a szociális szakemberek úgy vélik, ezzel kimozdítják őket a fásultságból.

„Elképzelhetetlen, hogy valaki nem tudja kifűteni lakását”

Iulia Perşa, a kolozsvári városháza szóvivője ezzel szemben alig akart hinni a fülének, amikor arról érdeklődtünk, hogy a kincses városi hajléktalanszállókon adott körülmények között befogadnak-e olyanokat, akiknek van lakásuk, de nem tudják azt fűteni.

Az önkormányzat számára ugyanakkor évek óta az okozza a legnagyobb problémát, hogy a hajléktalanok többsége télen sem akar a menedékhelyre menni. Amikor beköszönt a rendkívüli hideg, a helyi rendőrség járőrei igyekeznek jobb belátásra bírni az érintetteket. A városháza egyébként megállapodást kötött a vasútállomással, az autóbusz-pályaudvarokkal és a kórházakkal arra az esetre, ha a hajléktalanszállók megtelnek.

Kettős rendeltetése van a vásárhelyi szállónak

A marosvásárhelyi városháza által a Rozmaring utcában működtetett szállónak kettős rendeltetése van: részben szociális otthonként üzemel, ebben a részében olyan rászoruló személyek, családok kapnak szállást, akik nem tudják megengedni maguknak az albérletet, ugyanakkor éjszakai menedéket is nyújt az utcán élő hajléktalanoknak.

A rászorulóknak hozzá kell járulniuk a költségekhez. Major Márta szerint a nehéz helyzetben levő családokkal sok gond van, nem vigyáznak a szobákra, a berendezésre, ráadásul rendszeresen feljelentik a hivatalt az ombudsmannál arra panaszkodva, hogy nem biztosítanak nekik megfelelő életkörülményeket.

Az éjjeli menedékhelyen nincsenek állandó lakók, viszont ha valaki betegen, sérülten érkezik, elemzik a helyzetét, és adott esetben megengedik neki, hogy nappal is ott maradjon. Az általános szabály szerint csak éjszakára fogadják be a hajléktalanokat, és kizárólag azokat, akik nem ittasak. Lehetőséget biztosítanak számukra, hogy tisztálkodjanak, melegben aludjanak, és reggelit is kapnak. Ha nagyon hideg van, több napot is bent maradhatnak. A menhelyen dolgozók szerint azonban legtöbben nehezen bírják a közösséget, és inkább a fagyos utcákon töltik a napot. A marosvásárhelyi éjszakai menhelyen a hideg éjszakákon mindenkit befogadnak, szükség esetén pótágyakat is betesznek.

Minden betérőt befogadnak

A csíkszeredai hajléktalanszállón szintén minden betérőt befogadnak – közölte Antal Teréz, a Gyermek sétányon működő szociális központ referense.

A tömbház második, harmadik és negyedik emeletén szociális lakások vannak, amelyeket hátrányos helyzetű családok bérelhetnek ki az önkormányzattól, ezekben jelenleg 31 szegény család él.

A mínusz fokokban az otthontalanok a hajléktalanszálló melegedőjében tölthetik el az időt, akár tévézhetnek is, alvásra pedig külön teremben biztosítanak számukra matracokat. A szabályzat szerint tilos az alkoholfogyasztás, így erősen ittas állapotú hajléktalanokat csak azután fogadnak be, miután kijózanították őket a kórházban. „Nem engedhetjük be őket, mert megtörténhet, hogy összeverekednek” – magyarázta Antal Teréz. Emiatt azonban számos rászoruló inkább a város utcáit választja.