Képünk illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Sepsiszentgyörgyön a hideg éjszakákon azokat is befogadják a hajléktalanszállóra, akiknek amúgy van lakásuk, de nem tudják azt kifűteni, ezzel szemben Kolozsváron el sem tudják képzelni, hogy ilyesmi előfordulhat, a városháza szerint ugyanis a fűtéspótlékot éppen „erre találták ki”.
2017. december 04., 19:302017. december 04., 19:30
A sepsiszentgyörgyi éjszakai menedékhelyen olyan rászorulókat is befogadnak, akiknek van lakásuk, de egyszerűen nem tudják fizetni a fűtésszámlákat, ezzel szemben a kolozsvári városházán nem is hallottak ilyesmiről, hiszen, mint a szóvivő rámutatott, az önkormányzat által nyújtott fűtéspótlék éppen az ilyen helyzetekben segít. Az erdélyi városokban működő hajléktalanszállókon
Sok esetben azonban az akadályozza a hatóságok és a szállók alkalmazottainak munkáját, hogy a hajléktalanok nem akarnak bemenni a menedékhelyre, ragaszkodnak ideiglenesen kialakított „otthonukhoz”, megszokott környezetükhöz.
Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat tulajdonában levő hajléktalanszállót a Máltai Szeretetszolgálat működteti. Tischler Ferenc, a szolgálat országos főtitkára, a megyeszékhely volt alpolgármestere a Krónikának elmondta: az eljárás, miszerint azokat a rászorulókat is befogadják, akik nem tudják fűteni saját lakásukat, nem azt jelenti, hogy náluk bárki menedéket lel, de vannak olyan esetek, amikor életmentő lehet az ideiglenes szállás, ilyenkor a bajba jutottak segítségére sietnek.
A nyilvántartásukban ugyanakkor számos olyan személy szerepel, aki elhagyott ingatlanba költözött be, amelyben nincs áram és fűtés, gyakran az ajtó és az ablak sem zár rendesen, az ilyen helyen élőket a hideg téli éjszakákon a fagyhalál veszélyezteti. „Ők nem mindig kérnek segítséget, hiszen nem hajléktalanok, de figyelemmel követjük a sorsukat, és ha szükségesnek látjuk, bevisszük őket a menhelyre” – magyarázta a szociális kérdésekben jártas szakember.
Ezek között a rászorulók között ugyan akadnak olyanok, akik kritikus időszakokban önként jelentkeznek a szálláson, de előbb-utóbb mindig visszatérnek fűtetlen otthonukba, amelyhez ragaszkodnak. Tischler Ferenc arra kérte a helyieket,
Ezenkívül a rendőrség és a csendőrség is közbelép ilyen esetekben, a járőrök általában ismerik a rászorulókat, a hajléktalanokat, és ha úgy látják, hogy veszélyben vannak, bekísérik őket az éjjeli szállóra. A hajléktalanok egy része azért marad távol a menedékhelytől, mert tilos ott az alkoholfogyasztás, krízishelyzetben viszont az ittas személyeket is befogadják, nem kockáztatják, hogy éjszaka megfagyjanak. „Nem erőszakoskodunk, de felkínáljuk a lehetőséget” – összegezte Tischler Ferenc.
A hajléktalanproblémával szemben a sepsiszentgyörgyi lakosok sem érzéketlenek: tavaly, a mínusz 20 Celsius-fokos hideg beköszöntével a Máltai Szeretetszolgálat felhívására több százan segítettek, meleg teát, ruhaneműt, pokrócokat adományoztak, vittek a rászorulóknak, a fűtetlen lakásban fagyoskodóknak. Az éjszakai szállón jelenleg átlagosan huszonöt személy húzódik meg, de ahogy egyre hidegebbek lesznek az éjszakák, számuk akár meg is kétszereződhet. A szállást napközben el kell hagyniuk, erre azért van szükség, mert takarítani kell, ám a szociális szakemberek úgy vélik, ezzel kimozdítják őket a fásultságból.
Iulia Perşa, a kolozsvári városháza szóvivője ezzel szemben alig akart hinni a fülének, amikor arról érdeklődtünk, hogy a kincses városi hajléktalanszállókon adott körülmények között befogadnak-e olyanokat, akiknek van lakásuk, de nem tudják azt fűteni.
Fotó: Farkas Antal
A szóvivő elképzelhetetlennek tartotta, hogy ilyesmi Kolozsváron előfordulhat, meglátása szerint ugyanis a fűtéspótlék „azért van kitalálva”, hogy egyetlen otthon se maradjon hidegen.
Példaként azt hozta fel, hogy amikor nemrég a pataréti szeméttelepen leégett több összetákolt építmény, „még az ezekben élő roma családok is” visszautasították a városháza által felajánlott ideiglenes szálláshelyeket, és inkább rokonaiknál húzták meg magukat.
Az önkormányzat számára ugyanakkor évek óta az okozza a legnagyobb problémát, hogy a hajléktalanok többsége télen sem akar a menedékhelyre menni. Amikor beköszönt a rendkívüli hideg, a helyi rendőrség járőrei igyekeznek jobb belátásra bírni az érintetteket. A városháza egyébként megállapodást kötött a vasútállomással, az autóbusz-pályaudvarokkal és a kórházakkal arra az esetre, ha a hajléktalanszállók megtelnek.
A marosvásárhelyi városháza által a Rozmaring utcában működtetett szállónak kettős rendeltetése van: részben szociális otthonként üzemel, ebben a részében olyan rászoruló személyek, családok kapnak szállást, akik nem tudják megengedni maguknak az albérletet, ugyanakkor éjszakai menedéket is nyújt az utcán élő hajléktalanoknak.
Fotó: Boda L. Gergely
Bár mindkét esetben korlátozott a szállón eltölthető idő, sokan évekig arra kényszerülnek, hogy ott húzzák meg magukat.
Dorin Florea polgármester nemrég arról számolt be: a menhely készen áll arra, hogy a hideg időszakban ellássa feladatát, az elöljáró azonban kifogásolta, hogy sokan évek óta „beköltöztek”, és „nem hajlandóak saját lábukra állni”. Major Márta, a városháza szociális igazgatóságának vezetője megerősítette: sajnálatos módon valóban vannak olyan személyek és családok, akik évek óta a szociális központ lakói, s továbbra sincs hova menniük.
A rászorulóknak hozzá kell járulniuk a költségekhez. Major Márta szerint a nehéz helyzetben levő családokkal sok gond van, nem vigyáznak a szobákra, a berendezésre, ráadásul rendszeresen feljelentik a hivatalt az ombudsmannál arra panaszkodva, hogy nem biztosítanak nekik megfelelő életkörülményeket.
Az éjjeli menedékhelyen nincsenek állandó lakók, viszont ha valaki betegen, sérülten érkezik, elemzik a helyzetét, és adott esetben megengedik neki, hogy nappal is ott maradjon. Az általános szabály szerint csak éjszakára fogadják be a hajléktalanokat, és kizárólag azokat, akik nem ittasak. Lehetőséget biztosítanak számukra, hogy tisztálkodjanak, melegben aludjanak, és reggelit is kapnak. Ha nagyon hideg van, több napot is bent maradhatnak. A menhelyen dolgozók szerint azonban legtöbben nehezen bírják a közösséget, és inkább a fagyos utcákon töltik a napot. A marosvásárhelyi éjszakai menhelyen a hideg éjszakákon mindenkit befogadnak, szükség esetén pótágyakat is betesznek.
A csíkszeredai hajléktalanszállón szintén minden betérőt befogadnak – közölte Antal Teréz, a Gyermek sétányon működő szociális központ referense.
Fotó: Gecse Noémi
A tömbház második, harmadik és negyedik emeletén szociális lakások vannak, amelyeket hátrányos helyzetű családok bérelhetnek ki az önkormányzattól, ezekben jelenleg 31 szegény család él.
A mínusz fokokban az otthontalanok a hajléktalanszálló melegedőjében tölthetik el az időt, akár tévézhetnek is, alvásra pedig külön teremben biztosítanak számukra matracokat. A szabályzat szerint tilos az alkoholfogyasztás, így erősen ittas állapotú hajléktalanokat csak azután fogadnak be, miután kijózanították őket a kórházban. „Nem engedhetjük be őket, mert megtörténhet, hogy összeverekednek” – magyarázta Antal Teréz. Emiatt azonban számos rászoruló inkább a város utcáit választja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!