Száraz tények. Számos erdélyi településen csak bizonyos időintervallumban, alig-alig vagy egyáltalán nem folyik víz a csapból
Fotó: Erdély Bálint Előd
Naponta több figyelmeztetést, felszólítást, csapelzárásról szóló tájékoztatást közöl a Szamos Vízügyi Vállalat. Ugyanis a kánikula, illetve az ivóvíz „nem rendeltetésszerű használata” miatt immár többtucatnyi településen korlátozásokat kellett bevezetnie a javarészt Kolozs és Szilágy megyei helyiségeket kiszolgáló hatóságnak, sok bosszúságot okozva a lakóknak. Tragikomikus, hogy Györgyfalva is érintett, ahová csak most vezették be a „városi” vizet, a korábbi súlyos helyi vízszennyezés orvoslásaként.
2024. július 13., 10:232024. július 13., 10:23
2024. július 13., 10:432024. július 13., 10:43
Túlfogyasztással magyarázza a Szamos Vízügyi Vállalat, hogy immár többtucatnyi erdélyi településen spórolásra szólította fel a lakosságot, illetve időszakosan el is zárta a csapokat. A hatóság közösségi oldalán naponta több ilyen jellegű felszólítást, értesítést közölnek. Nagyjából mindegyikben azzal indokolják a korlátozó intézkedéseket, hogy nincs elég ivóvíz annak nem rendeltetésszerű használata, tehát a túlzásba vitt kerti, melegházas, mezőgazdasági öntözés, állatellátás, udvarlocsolás, medencefeltöltés miatt.
A legfrissebb, pénteki bejegyzések között olvasható, hogy – immár több napja – a Kolozsvárral szomszédos Szamosszentmiklós, Apahida és Dezmér bizonyos utcáiban 10 és 15 óra között elzárják a csapokat, Dezmér egyes részein este héttől nem lehet víz másnapig, Kolozspatán pedig 22 és 6 óra között. A Szilágy megyei Sarmaságon egy ideig csak 7 és 22 óra között lesz víz, éjszaka nem. Zilah több városrészében is szünetelt a szolgáltatás csütörtök estétől péntek hajnalig a túlfogyasztás miatt.
Csütörtökön jóval hosszabb volt a korlátozásokról szóló lista a Szamos vállalat Facebook-oldalán: egyik bejegyzésben arról értesítettek, hogy
A vízügyi vállalat ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül orvosolja a helyzetet, és bocsánatot kért a „tőlük független” kellemetlenségekért. Ugyanakkor ismételten arra szólítottak fel mindenkit, csak a házban használja az ivóvizet, az udvaron vagy a mezőgazdaságban fúrt kutakból származó vagy esővizet vessen be.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ezt megelőzően szintén csütörtökön a Szilágy megyei Középlak, Döbörcsény, Oláhfodorháza, Nagyborszó, Szamossósmező, Galgó, Közfalu, Nyirsid, Szilágyróna és Hosszúújfalu lakóit értesítették, hogy – hasonló okok miatt – megszűnik az ivóvíz-szolgáltatás, amíg fel nem töltik a készleteket. Számos más Szilágy és Kolozs megyei település esetében is ideglenes csapelzárást alkalmaztak az elmúlt napokban, és alkalmaznak jelenleg is.
Sokan amiatt bosszankodnak, hogy miközben nekik egy pohár víz sem jut, néhány kilométerrel odébb mások medencéket töltenek fel, autómosót működtetnek, hektárokon öntöznek. Azt is felrótták, hogy a Szamos vállalat elégtelen hozamú hálózatot épített ki, amelyet nem korszerűsítenek.
Utóbbi vádakra csütörtökön közleményben reagált a vízügyi hatóság. Tájékoztatásuk szerint 1997 és 2024 között összesen 720 millió eurót hívtak le a rendszer felújítására és bővítésére, ezek a munkálatok eddig 716 kilométernyi vezetéket érintettek.
Fotó: Barabás Ákos
Az európai uniós támogatások mellett saját és román állami költségvetésből is finanszíroznak munkálatokat, ezek jelenlegi értéke 43 millió eurót tesz ki. Közlésük szerint a hálózatot úgy építik ki, hogy az minden műszaki előírásnak, követelménynek megfeleljen, a lakosság esetleges növekedésével is számolva. A rendszer így normális körülmények között gond nélkül kiszolgálja a fogyasztókat.
„Következtetésképp, a Szamos vízügyi vállalat által kezelt rendszerek nem alul dimenzionáltak vagy korszerűtlenek. Ugyanakkor az új hálózatok sem bírják el és a jövőben sem fognak eleget tenni a fogyasztás masszív növekedésének a jelenlegi körülmények között, amikor mindannyian érezzük a klímaváltozás hatásait (a kánikulával globálisan együtt járó aszályt). Főleg akkor, ha ilyen időszakokban a fogyasztók mezőgazdasági, állattenyésztési tevékenységekre, locsolásra, medencefeltöltésre használják az ivóvizet” – olvasható a közleményben. Amelyben emlékeztetnek:
A Szamos vállalat egyébként másik bejegyzésében arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízhiány országos probléma, más régiók vízügyi vállalatai és lakosai is hasonló problémákkal küszködnek.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Kolozs megyei Györgyfalva lakói számára sajnos megszokottak a hasonló jellegű, több évtizedes problémák, amelyek két éve katasztrófahelyzetté dagadtak, amikor egy üzemanyagszállító katonai jármű felborulása nyomán súlyos vízszennyezés áldozatává esett a nyári szárazságban amúgy is esetlegesen működő helyi hálózat: nagy mennyiségű gázolaj ömlött a falut ellátó, a környékbeli források vizét összegyűjtő tározóba.
Mint ismeretes, a baleset jelentősen felgyorsította az évtizedek óta hiába várt „városi víz” bevezetését, amely rekordidő alatt megtörtént: május végén a Kolozs megyei falu óvodájának-iskolájának udvarán mindenki megbizonyosodhatott arról, valóban bevezették az ivóvizet a magyar többségű, infrastrukturális fejlesztések terén sokáig mellőzött településre.
Eleinte a tesztidőszakban elő-előforduló szivárgások, csőtörések miatt nem folyt időnként a csapból ivóvíz abban néhány tucat háztartásban, amely már letudta a műszaki és bürokratikus akadályokat, és bevezette a folyékony kincset (számuk folyamatosan nő). Az elmúlt napokban egyre többen panaszkodtak nyomáscsökkenésre, a magasabban fekvő házakban alig-alig folyt a víz. Aztán most hivatalos értesítésben is a lakosok tudtára adták, hogy a túlfogyasztás miatt nincs elég víz a régióban – bár ennek okozói bizonyára nem a györgyfalviak, hiszen egyelőre kevesen, rövid ideje vannak rácsatlakozva a hálózatra.
Minden esetre most többen arra fanyalodtak, hogy a régóta várt, biztos vízforrást, egy alapvető szolgáltatás tekintetében biztonságot ígérő rendszer helyett visszakössék háztartásukat a régi, fúrt kutas, forrásvizes saját rendszerekre – legalábbis ott, ahol a kánikula még nem szárította ki a kutakat.
A Fehér megyei vízszolgáltató, az Apa Citta Kft. pénteken jelentette be, hogy tucatnyi településen korlátozza az ivóvízszolgáltatást. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a nem rendeltetésszerű felhasználás miatt egyes településeken akár el is zárhatja a vízcsapokat – írta az Agerpres hírügynökség. Az ivóvíz adagolását a napokban tapasztalt magas hőmérséklettel és megnövekedett vízfogyasztással indokolta a szolgáltató, rámutatva, hogy az intézkedésre a vízkészletek újbóli feltöltéséhez van szükség. Emellett figyelmeztette a lakosságot, hogy kizárólag rendeltetésszerűen használja a hálózatból származó vizet, ellenkező esetben le is állhat a szolgáltatás.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A felhívás szerint tucatnyi településen 22 és 5 óra, illetve 22 és 6 óra között szünetel az ivóvízszolgáltatás, de olyan falvak is vannak, ahol 10 és 17 óra között is korlátozni kell az ivóvízhez való hozzáférést. A dél-erdélyi megyében pár éve jelentkeznek az ivóvízgondok nyaranta, szárazság idején. De a vezetékes víz nem rendeltetésszerű felhasználása Kovászna megyében is problémát okoz, a mezőgazdasági célra történő felhasználás miatt a Sepsiszentgyörgyhöz közeli falvakban csökkent a víz nyomása – számolt be pénteken online felületén a Háromszék napilap. Mint írták, Kilyén, Szotyor, Kökös, Uzon, Szentivánlaborfalva, Bikfalva és Lisznyó településekről érkeztek panaszok a Közüzemek Rt. regionális vízszolgáltatóhoz. Kozsokár Attila vezérigazgató a lapnak elmondta: a nyomás csökkenése kizárólag nyáron, szárazság idején tapasztalható, mert sokan öntözésre használják a vezetékes vizet, ami a hatályos romániai törvények szerint tilos.
A vezérigazgató a Székelyhon hírportálnak nyilatkozva arra is felhívta a figyelmet, hogy a klórozott vezetékes víz nem alkalmas öntözésre, a földeket inkább a magas nitrit- vagy nitráttartalmú kutakból kellene öntözni, amelyeknek vize amúgy sem javallott emberi fogyasztásra. Az országban szombatra és vasárnapra harmadfokú, vörös hőségriasztást adott ki a meteorológiai szolgálat. A 41 megye közül 28-at és a fővárost érintő figyelmeztetés az eddigi legnagyobb kiterjedésű vörös hőségriadó az ország történelmében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!