A Kultúrpalota kistermébenmegjelentek elenyésző számát a felszólalókhatásos szónoklata ellensúlyozta: elakadóhangon szavaló nyugalmazott tábornok, könnyesszemekkel és remegő hangon felszólaló voltmilicista, és szövegét hatásszünetekkel,pátoszosan előadó pártvezér-újságíróegyaránt szót kért. Valamenynyiükdiskurzusának közös vonása az eseményekkirobbantásáért felelős bűnösökazonosítása volt: minden felszólalóáltalában a magyarokban és főként azRMDSZ vezetőiben vélte felfedezni a felelősöket. VasileT. Suciu nyugalmazott rendőr a könnyeivel küszködve,fel is tette a kérdést: „Uram, honnan ennyigyűlölet?!”. Ezek után évszázadokravisszamenőleg felsorolta a magyarok vélt vagy valósgaztetteit. Szerinte Gheorghe Gheorghiu-Dejtől Traian Bãsescuig azország minden államfője tévedett, amikor „nemóvta meg a román nemzetet a magyar gonosztevőktől.”A 17 éve történt eseményekről szólvaSuciu néhány újdonsággal is szolgált:elmondta, „vizsgálatai” során kiderítette,hogy a márciusi eseményeket követően az RMDSZegyik „irredenta, sovén és pogány vezetőjeáprilisban leszúrt egy román nemzetiségűpolgárt, mert az az utcán rázendített azország himnuszára”. Szintén Suciu szerint egymásik RMDSZ-vezér a városháza lépcsőinhátba szúrt egy katonatisztet. Ioan Scrieciu, a megyét1990 elején irányító egységtanácselnöke polgárháború kirobbantásávalvádolta a magyar felet, mondván, hogy ami Vásárhelyentörtént, „az egy fejezete az erdélyi románföld megvédéséért vívottévszázados harcoknak”. A lapunknak nyilatkozóFlorin Oproiescu, a Vatra Româneascã szervezet alelnökehatározottan tagadta az általa képviseltszervezet szerepét a fekete március eseményeinekszervezésében. Kérdésünkre, hogyakkor kiket tart felelősnek a történtekért, azország egykori vezetőségét jelölte meg.Oproiescu név szerint Ion Iliescu államfőt, annakhelyettesét, Király Károlyt, Petre Roman voltminiszterelnököt, valamint az újraszerveződőtitkosszolgálatokat irányító VirgilMãgureanut és Ioan Talpeºt sorolta fel. „Nagyon jóltudták, hogy a városban baj van, miért nemutaztak azonnal ide? – tette fel a költői kérdést,majd válaszolt is rá: – Azért, mert szükségükvolt a véres eseményekre. Ezáltal Iliescu ésRoman Bukarestben, Király meg Vásárhelyenerősítette meg a pozícióját”.Oproiescu valamennyiüket meghívta a tegnap esti vitára,ám a felkérésre egyikük sem válaszolt.Az emelvényen jelen volt, és Ciprian Minodor DobreMaros megyei prefektus nevében üdvözölte aVatra kezdeményezését Mihai Suciu, a prefektustanácsosa. A főszervező nem mondott le szándékárólés Bukarestben ismét megpróbálja egyasztalhoz ültetni a felsorolt személyiségeket.Ugyanakkor felajánlotta a Bernády MűvelődésiEgyesületnek, hogy – a hitelesség kedvéért– közösen készítsék el a véreseseményekről szóló filmet.
Sz. E.Kincses Előd ügyvédmegdöbbentőnek tartja, és elítéli MarkóBéla Marosvásárhely fekete márciusakapcsán tett legutóbbi nyilatkozatát. A boszniaimintájú etnikai konfliktus értelmi szerzőinekkiderítésére tett felhívásábanaz RMDSZ elnöke nem zárja ki a külföldibeavatkozást. „Mi, akik 1990. március 19–20-átMarosvásárhelyen töltöttük, aküzdőtéren, és nem Budapesten, mint a szövetségielnök, pontosan tudjuk, hogy a fekete márciushozkülföldnek semmi köze nem volt, azt Bukarestbőlszervezte a Belügyminisztérium 0215-ös egységeazért, mert lejárt a szekuritátésokháromhavi fizetett szabadsága, és hivatalosanújra munkába kellett állítani őket” –fejtette ki Kincses, aki politikai vakságnak tartja azesetleges külföldi szerepvállalásemlegetését, mivel a nyilatkozó ezáltalazt a régi SRI-s rágalmat igazolja, miszerintMagyarországról manipulálták azeseményeket.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.