Országos szinten hiány van az iskolákat és óvodákat ellátó orvosok terén
Fotó: Haáz Vince
Az erdélyi iskolaorvosi hálózatban szakadék tátong a város és a vidék közt. Kolozsváron Rajka Daniela több intézmény között ingázva próbálja tartani a frontot, miközben a napi „váratlan” esetek száma folyamatosan magas. Székelyföldön Domokos Melinda 17 épület, két község és négy falu 1200 gyermekéért felel – három asszisztenssel, rotációban, a megelőzés rovására. Két történet, ugyanaz a rendszerhiba: egyre kevesebb iskolaorvosra hárul egyre több feladat.
2025. október 31., 07:572025. október 31., 07:57
Romániában az iskolai egészségügyi hálózat a közegészségügy egyik igencsak problematikus pillére:
A városi központokban – például Bukarestben vagy Kolozsváron – látszik a szándék a hálózat stabilizálására, míg vidéken sok helyütt máig „részszolgáltatásként” működik a rendszer, vagy teljesen hiányzik a folyamatos orvosi jelenlét, így a tanév eleji szűrővizsgálatok, a sürgős esetek ellátása és a védőoltások szervezése gyakran adminisztratív és logisztikai zsonglőrködéssé válik. A helyzet súlyát jelzi, hogy 2024 őszén az akkori szaktárcavezető, Alexandru Rafila országos szinten fennálló komoly hiányról beszélt, leszögezve, hogy
(a különböző adatbázisok módszertani eltérései miatt a számok nem mindig fedik egymást, de a hiány ténye vitathatatlan), ám változás azóta sem történt a rendszerben.
Kolozsváron az önkormányzat és a szociális igazgatóság (DASM) közlése szerint 2023 őszén 30 iskolaorvos és 101 iskolai asszisztens biztosította mintegy 48 000 óvodás és iskolás ellátását; emellett 19 iskolafogorvos és 15 fogászati asszisztens dolgozott a városi rendelőkben. Ez a nagyvárosi átlaghoz képest is kedvezőnek számít, ugyanakkor a napi esetszámok és az adminisztrációs terhek így is magasak.
Rajka Daniela, aki több kolozsvári magyar intézmény iskolaorvosa, hetente két napon az egyik, három napon egy másik iskola rendelőjében dolgozik, és ezek mellett még egy óvodát is ő lát el.
A munkáját asszisztensek segítik, ők tartják helyette a frontot, amikor ő valamelyik másik helyszínen kell legyen. Tapasztalatai szerint a gyerekek a háziorvosukhoz mennek rutinszerűen; az iskolai rendelőt jellemzően akkor keresik, ha tanítási időben jelentkezik a panasz.
testmagasság, testsúly, vérnyomás, látás, testtartás, kardiológiai kockázatok; a talált eltérésekkel a gyerekeket szakorvoshoz irányítják.
Maros megyében 2024 szeptemberében 16 iskolaorvos dolgozott.
Nagyváradon 2024-ben a város célzott képzéseket szervezett az iskolai személyzetnek; beszámolóik szerint mintegy 80 iskolai egészségügyi dolgozó vett részt, közülük 25 orvos, a többiek asszisztensek. A hálózat mérete itt számottevő a városi tanulólétszámhoz mérten, és külön figyelem jut a sürgősségi-elsősegély készségek frissítésére.
Hunyad megyében a megyeszékhely (Déva) az elmúlt években fokozatosan bővítette az iskolai ellátást: 2025 szeptemberében 7 orvos (ebből 4 általános és 3 fogorvos) és 29 asszisztens dolgozott a városi rendelőkben; megyei szinten 2024 tavaszán 12 iskolafogászati rendelő működéséről számoltak be. Ez ugyan pozitív trend, de a kisebb településeken — például a Zsil-völgy néhány városában továbbra is nagy a hiány.
A Beszterce-Naszód megyei közegészségügy és a helyi sajtó 2022–2023-as kimutatásai szerint ott az iskolai orvosi rendelők túlnyomórészt városi környezetben működnek: Besztercén 6–7 általános iskolai rendelő és 5 fogászati rendelő volt.
A székelyföldi térségben különösen érzékelhető a város és vidék közötti különbség az iskolaorvosi hálózat működésében. Domokos Melinda gyergyószentmiklósi iskolaorvos szerint az ellátottság még a megyén belül is rendkívül egyenetlen. Mint elmondta, 2022 októberében adta át az iskolaorvosi hálózat irányítását Dr. Molnár Orsolyának, így hivatalos adatokkal nem szolgálhat, de jól látja, hogy míg Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen több iskolaorvos dolgozik, addig
A vidéki települések többségében nincs iskolaorvosi ellátás, sok helyen a családorvosok végzik el az éves állapotfelméréseket, vagy a közösségi asszisztensek segítenek a szűrővizsgálatokban.
Délelőtt a rendelőben betegeket vizsgálunk, délután pedig az iskolákból és óvodákból érkező sürgős eseteket látjuk el” – fejtette ki.
A doktornő és csapata emellett egészségnevelési előadásokat tart testi higiénia, táplálkozás, mozgás és elsősegély témában, valamint ellenőrzik az intézmények higiéniai feltételeit és étrendjét is.
„Téli időszakban leggyakrabban légúti fertőzésekkel találkozunk, de gyakori a hólyagos himlő, kéz-láb-száj betegség vagy a hányás-hasmenéses vírusfertőzés is. A nagyobbaknál jellemzőbbek a tornaórán vagy szünetben történt balesetek. Sajnos előfordult már öngyilkossági kísérlet is az iskolában” – tette hozzá.
A családorvosok túlterheltek – télen akár napi ötven beteget is ellátnak –, így a megelőzésre alig jut idő.
– fogalmazott Domokos Melinda.
A falusi, vidéki intézményekben az asszisztensek sokszor több kilométert tesznek meg egyik épületből a másikba, így a sürgős esetekhez nem mindig tudnak azonnal odaérni.
„Az iskolaorvosi hálózat nyilván nem hoz profitot, de ha hosszú távon egészségesebb generációk nőnének fel, az kevesebb szív- és anyagcsere-betegséget, kevesebb függőséget és több munkaképes fiatalt eredményezne – ez a befektetés előbb-utóbb megtérülne” – véli a szakember.
Hargita megye 2023-as egészségügyi jelentése szerint az iskolaorvosi hálózat bővülni kezdett: nagyobb városokban versenyvizsgákkal igyekeztek munkaerőt vonzani, de továbbra is jellemző, hogy egy orvos több iskolát fed le, sok esetben a minisztériumi normák felett. A jelentés külön kiemeli, hogy a vidéki térségek lemaradása miatt a hálózatot főként ott kellene bővíteni.
A megelőzés, a szűrések és az egészségnevelés így szervezésfüggő; illetve sok múlik az önkormányzat–iskola–egészségügy együttműködésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi jelentőségű, Romániában egyedülálló római kori leletekre bukkantak Gyulafehérváron, ahol jó állapotban fennmaradt római kori utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot és egy szekéralkatrészt találtak a régészek.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság meghosszabbította a veszélyhelyzetet azokon a Kis-Küküllő menti településeken, ahol a parajdi sóbánya elárasztása óta ihatatlanná vált a vezetékes víz. Gyulakután beüzemelték a sótalanító berendezést.
November 8-án, Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház alapítója és első püspöke halálának évfordulójához közeledve 27. alkalommal tart emlékzarándoklatot a Magyar Unitárius Egyház.
Kovászna megyében, egy illegális kavicsbányát működtető háromszéki cég székhelyén tartottak csütörtök reggel házkutatást a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai, a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság Különleges Beavatkozási Szolgálatával.
Száz évet töltött Pollmann Lucianna vincés nővér, akit születésnapja alkalmából a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye képviselete is felköszöntött.
Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Árkos zászlaja és a Szatmár megyei Börvely címere – tájékoztatott az RMDSZ.
Megkezdődtek az első konkrét lépések Darányi János, a 19. századi Arad néhai főorvosa mellszobrának újraállítására. Az évtizedeken át elveszettnek hitt Darányi János-szobor két évvel ezelőtt került elő a múzeum raktárából.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtök reggel elsőfokú szélriasztást adott ki Kolozs megye hegyvidékére.
A korábbi gyakorlattól eltérően a bíróságok egyre több olyan gépkocsivezetőt ítélnek letöltendő szabadságvesztésre, akik felfüggesztett vagy bevont jogosítvánnyal, illetve ittas állapotban ülnek volánhoz.
Gyertyagyújtással és népzeneszóval emlékeznek a kolozsvári Házsongárdi temetőben azok sírjánál, akik gazdagították az erdélyi magyar kultúrát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!