Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok

Leszögezte, a Patrióták Európáért alapításakor az alapítók szeme előtt lebegett a különbség a nacionalizmus és a patriotizmus között: „a nacionalista jogot sért, a patrióta jogot véd”. Hozzátette, nem csak az egyéni, hanem a közösségi jogok védelme is fontos, különösen nekünk, itt, a Kárpát-medencében.

– szögezte le Németh Zsolt.

Arra is rámutatott hogy a Patrióták Európáért egyesülés egyik kulcsfontosságú eszméje atlantizmus.

„Az atlantizmus mindenféleképpen közös nevező. Pedig megfelelő közelségből nézzük, a három – az osztrák, a magyar, illetőleg a cseh – alapító közül egyik liberális háttérből jön, a másik radikális jobboldali háttérből, a Fidesz meg – mondjuk úgy, hogy – az Európai Néppárt jobbközép hátteréből. És a közös nevező mégis ott van az atlantizmusban” – magyarázta. Hozzátette, az Egyesült Államok egyértelműen az atlantizmus egyik pillére, az atlantizmus pedig azt a fajta biztonságot jelenti, „amelyben mi Európában, Közép-Európában jelenleg is élhetünk”.

Az ukrajnai konfliktus kapcsán rámutatott, hogy „az oroszbérencség egyfajta gettó, egyfajta cordon sanitaire-t von az ezen gondolatot képviselők köré, és ebből mindenféleképpen ki kell törnie a béketörekvéseknek, a békepolitikának.

Németh Zsolt azt mondta, meglátása szerint az ukránoknak nem dolgozik az idő, számukra az európai, demokratikus és szuverén jövő akkor lesz lehetséges, ha a lehető legrövidebb időn belül sikerül elérni a tűzszünetet, és sikerül elindítani azt, hogy ne a tábornokok, hanem a diplomaták befolyásolják a folyamatokat.

Azt is elmagyarázta, hogy Európa jövője szempontjából különösen fontos a keleti kérdés is, hiszen a déli front eseményei, annak alakulása szoros kapcsolatban állnak például a migráció kérdésével. Hozzátette, a biztonságos jövő szempontjából fontos lenne az afrikai viszonyok megismerése.

„Egyre intenzívebb a kínai-amerikai egymásra utaltság, és a kínai-amerikai együttműködés is. Van egy hasonlat, hogy nem tudjuk, hogy amikor az elefántok ütköznek, akkor éppen harcolnak vagy szeretkeznek. A csiga szempontjából, aki az elefántok körül mozog, azt gondolom, hogy teljesen mindegy, akár harcolnak, akár szeretkeznek. Tehát meg kell találnunk a pillanatot, hogy akár az amerikai, akár a kínai viszonylatból miként tudjuk a legtöbbet kihozni a magunk számára, és ez az elkövetkezendő időszakban a sikerünk kulcsfontosságú összetevője lesz” – vélekedett Németh Zsolt.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt volt elnöke felidézte az első Tusványost, amikor egy rendszer megszűnése után a stabilizálódásában reménykedtek, de egyúttal bizonytalanok is voltak, hozzátéve, hogy ma még nagyobb a bizonytalanság, még nagyobbak a kérdőjelek.

„Most olyan változásokat élünk, hogy nem túlzás azt mondani: a világ nem lesz többé olyan, mint amilyen volt azelőtt” – hangsúlyozta. Hozzátette,

A politikus bírálta Ursula von der Leyen újraválasztását, a megújulás esélyének elmulasztását.

„Két logika figyelhető meg a nyugat-európai országoknak az orosz háborúhoz való viszonyulásában. Az egyikre én azt mondanám, hogy kicsit hidegháborús logika, és ezt mondta az Európai Bizottság elnöke is, akit most újraválasztottak. Európa elmulasztotta tulajdonképpen a megújulás esélyét, mert alsó hangon az lett volna a jó az egész európai intézményrendszernek és az európai bizalomnak, hogy váltsa le a korrupciógyanús, az ötéves sikertelenséget maga mögött tudó bizottsági elnököt” – szögezte le Szilágyi. Kifejtette, a hidegháborús logika nem vált be a jelen helyzetben, hisz az orosz gazdaság nem torpant meg, hanem hatékonyan átállt hadigazdaságra, és ehhez hozzátartozik az is, hogy a szankciós csomagok sem voltak körültekintően megalkotva – hiszen például a drágakőkereskedelem kérdése csak a tizedik csomagba került be.

Véleménye szerint a másik logika a diplomáciai logika, amely azt mondja, hogy nincs a konfliktusnak megoldása, vége a harctéren, mert beállhat egy kisebb-nagyobb intenzitással létező állófront, amely nem tűzszünetet jelent, hanem egy háborús állapot konszolidálását. Ami viszont tovább fogja gyengíteni Európa gazdaságát és Európa esélyeit. Szerinte Magyarországnak, a magyarságnak tisztában kell lennie az értékeivel és az érdekeivel egyaránt, amik ebben a Közép-Kelet-Európai régióban különösen fontosak.

Zárógondolatként azt is felidézte, hogy

Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) korábbi elnöke és miniszterelnök-jelöltje Mádl Ferenc egykori köztársasági elnököt parafrazálva mutatott rá, hogy Magyarország kompország, amely az ország uniós csatlakozásakor lehorgonyzott azon az oldalon, a nyugati világén, ahova mindig is tartozott. Ellenben ez a komp most nem jó irányba tart, mutatott rá, kritikát fogalmazva meg a magyar külpolitikai gondolkodás kapcsán.

„A miniszterelnök tavaly Tusnádfürdőn azt mondta, hogy a politikát három idősíkon érdemes értelmezni. Van egy taktikai idősík, egy stratégiai idősík és van egy történelmsi idősík. Én azt tudom önöknek mondani, hogy a miniszterelnök politikája a külpolitika tekintetében téves a taktikai, a stratégiai és a történelmi idősíkban is” – jelentette ki. Kifejtette, hogy

Masterházy kritikusan szólt Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról, amely szerinte téves jövőképen alapul.

A béke elérésének lehetőségeit tárgyalva Mesterházy példaként említette a két Korea közötti tűzszüneti állapotot, amely Dél-Korea gazdasági fejlődését nem akadályozta meg. Ukrajna esetében is hasonló kompromisszumok szükségességét hangsúlyozta, amelyek biztosíthatják az ország jövőjét.

Csoma Botond RMDSZ.es parlamenti képviselő rámutatott, hogy az ukrajnai háború nagyjából állóháborúvá vált, így katonai szempontból nehéz jóslatokat tenni a kimenetele kapcsán. Mint mondta, bár van néhány tényező, amit figyelembe lehet venni, például Oroszország és Ukrajna katonai mozgósítási képességeit, de a konkrét végeredmény bizonytalan. Másfelől a béketárgyalások jelenleg nem tűnnek reális opciónak, mivel az ukrán politikai elit úgy véli, hogy az orosz érdekeket szolgálnák, Zelenszkij elnök és más vezetők a teljes területi integritást tartják elfogadhatónak Ukrajna számára.

Csoma Botond a Kína és az Egyesült Államok közötti feszültség kapcsán – ami szerinte jelentős globális konfliktus forrása –, elmondta, a helyzet tulajdonképpen hasonlít a 20. század elején Németország és Nagy-Britannia közötti feszültséghez, ami az első világháborúhoz vezetett.

Meglátása szerint Európának több figyelmet kell fordítania a saját védelmére, mivel az Egyesült Államok egyre inkább a csendes-óceáni térségre koncentrál és Amerika afganisztáni kivonulása is azt mutatja, hogy az USA csökkenti katonai jelenlétét más régiókban. „Ennek megfelelően Európának újra kell gondolnia saját biztonságpolitikai stratégiáit és több erőforrást kell fordítania a védelemre” – mondta Csoma Botond.

Mihai Răzvan Ungureanu, Romániai egykori kormányfője tréfásan azzal indított, hogy mindig az utolsó előadó a legkevésbé fontos, így ennek tudatában igyekszik rövidre fogni mondanivalóját. Rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben a háborúról és békéről szóló vitákban nincsenek egyértelmű válaszok, a háborúk és békefolyamatok sokszor nem az elvárt minták szerint alakulnak. Kiemelte, hogy

Arról is beszélt, hogy a béke megteremtése, fenntartása sok erőforrást igényel, és kompromisszumokra van szükség, ami jelenleg hiányzik. Ungureanu hangsúlyozta, hogy az összefogás és az együttműködés kulcsfontosságú, de a jövőbeni megoldások továbbra is bizonytalanok.

Feltette a kérdést, hogy vajon milyen drága lesz Ukrajna újraépítése a háború után, rámutatva: hogyan is tudhatná bárki a pontos választ, amikor azt sem tudjuk, hogy mivé kell majd újjá építeni.