Hirdetés

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok

•  Fotó: Tuchiluș Alex

Fotó: Tuchiluș Alex

Fajsúlyos témákat érintő előadásokkal indult a 33. Tusványos szerdai napja, Háború és béke címmel aktuális geopolitikai kérdésekről beszélgettek romániai és magyarországi politikusok a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva. A Kálnoky Boris újságíró által moderált beszélgetésen különböző nézőpontok és vélemények találkoztak, néha ütköztek.

Tóth Gödri Iringó

2024. július 24., 18:472024. július 24., 18:47

2024. július 24., 19:112024. július 24., 19:11

A háború és béke kérdéskörét feszegette öt, magyar és román politikus, lehetőségeket és utakat keresve a konfliktusokkal tarkított jelenben. Az idei Tusványos egyik első előadása nem adott nagy válaszokat, inkább próbálta a hallgatóság számára is érthetővé tenni az aktuális geopolitikai helyzetet.

Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke a kritikai gondolkodás fontosságát emelte ki az aktuális geopolitikai helyzetben, a „körülnézés” fontosságát, valamint „a kooperáció értékének a hangsúlyozását a konfrontációval szemben”.

Hirdetés

Meglátása szerint a párbeszéd sok esetben kulcsfontosságú, főként a politikai családok közötti párbeszéd, amit a Patrióták Európáért „család” is vall.

Leszögezte, a Patrióták Európáért alapításakor az alapítók szeme előtt lebegett a különbség a nacionalizmus és a patriotizmus között: „a nacionalista jogot sért, a patrióta jogot véd”. Hozzátette, nem csak az egyéni, hanem a közösségi jogok védelme is fontos, különösen nekünk, itt, a Kárpát-medencében.

Idézet
Ha úgy gondoljuk, hogy az interetnikus megbékélésnek van jelentősége a jövő Európája szempontjából, akkor a közösségi jogok védelme egyszerűen nem kerülhető meg”

– szögezte le Németh Zsolt.

Arra is rámutatott hogy a Patrióták Európáért egyesülés egyik kulcsfontosságú eszméje atlantizmus.

„Az atlantizmus mindenféleképpen közös nevező. Pedig megfelelő közelségből nézzük, a három – az osztrák, a magyar, illetőleg a cseh – alapító közül egyik liberális háttérből jön, a másik radikális jobboldali háttérből, a Fidesz meg – mondjuk úgy, hogy – az Európai Néppárt jobbközép hátteréből. És a közös nevező mégis ott van az atlantizmusban” – magyarázta. Hozzátette, az Egyesült Államok egyértelműen az atlantizmus egyik pillére, az atlantizmus pedig azt a fajta biztonságot jelenti, „amelyben mi Európában, Közép-Európában jelenleg is élhetünk”.

Az ukrajnai konfliktus kapcsán rámutatott, hogy „az oroszbérencség egyfajta gettó, egyfajta cordon sanitaire-t von az ezen gondolatot képviselők köré, és ebből mindenféleképpen ki kell törnie a béketörekvéseknek, a békepolitikának.

Leszögezte, Magyarországnak hangsúlyoznia kell, hogy amikor békéről beszél, akkor nem kapitulációra akarja rávenni Ukrajnát.

Németh Zsolt azt mondta, meglátása szerint az ukránoknak nem dolgozik az idő, számukra az európai, demokratikus és szuverén jövő akkor lesz lehetséges, ha a lehető legrövidebb időn belül sikerül elérni a tűzszünetet, és sikerül elindítani azt, hogy ne a tábornokok, hanem a diplomaták befolyásolják a folyamatokat.

Kiemelte, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, még akkor is, ha az ezzel kapcsolatos hogyanokra nem tudja a választ.

Azt is elmagyarázta, hogy Európa jövője szempontjából különösen fontos a keleti kérdés is, hiszen a déli front eseményei, annak alakulása szoros kapcsolatban állnak például a migráció kérdésével. Hozzátette, a biztonságos jövő szempontjából fontos lenne az afrikai viszonyok megismerése.

Gondolatai zárásaként leszögezte, hogy bár sokak szerint egyfajta globális multipolaritás irányába mozgunk, meglátása szerint az még várat magára, jelenleg egy kínai-amerikai bipolaritásnak vagyunk a nyomon kísérői.

„Egyre intenzívebb a kínai-amerikai egymásra utaltság, és a kínai-amerikai együttműködés is. Van egy hasonlat, hogy nem tudjuk, hogy amikor az elefántok ütköznek, akkor éppen harcolnak vagy szeretkeznek. A csiga szempontjából, aki az elefántok körül mozog, azt gondolom, hogy teljesen mindegy, akár harcolnak, akár szeretkeznek. Tehát meg kell találnunk a pillanatot, hogy akár az amerikai, akár a kínai viszonylatból miként tudjuk a legtöbbet kihozni a magunk számára, és ez az elkövetkezendő időszakban a sikerünk kulcsfontosságú összetevője lesz” – vélekedett Németh Zsolt.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt volt elnöke felidézte az első Tusványost, amikor egy rendszer megszűnése után a stabilizálódásában reménykedtek, de egyúttal bizonytalanok is voltak, hozzátéve, hogy ma még nagyobb a bizonytalanság, még nagyobbak a kérdőjelek.

„Most olyan változásokat élünk, hogy nem túlzás azt mondani: a világ nem lesz többé olyan, mint amilyen volt azelőtt” – hangsúlyozta. Hozzátette,

az a típusú nemzetközi együttműködés, amelyben egykor reménykedtek, nagy veszélybe kerül: nevezetesen hogy egy eurázsiai gazdasági tér megerősödésével az európai gazdaság nem csak az olcsó energián keresztül, hanem sok más komponensen keresztül felemelkedhet.

A politikus bírálta Ursula von der Leyen újraválasztását, a megújulás esélyének elmulasztását.

„Két logika figyelhető meg a nyugat-európai országoknak az orosz háborúhoz való viszonyulásában. Az egyikre én azt mondanám, hogy kicsit hidegháborús logika, és ezt mondta az Európai Bizottság elnöke is, akit most újraválasztottak. Európa elmulasztotta tulajdonképpen a megújulás esélyét, mert alsó hangon az lett volna a jó az egész európai intézményrendszernek és az európai bizalomnak, hogy váltsa le a korrupciógyanús, az ötéves sikertelenséget maga mögött tudó bizottsági elnököt” – szögezte le Szilágyi. Kifejtette, a hidegháborús logika nem vált be a jelen helyzetben, hisz az orosz gazdaság nem torpant meg, hanem hatékonyan átállt hadigazdaságra, és ehhez hozzátartozik az is, hogy a szankciós csomagok sem voltak körültekintően megalkotva – hiszen például a drágakőkereskedelem kérdése csak a tizedik csomagba került be.

Véleménye szerint a másik logika a diplomáciai logika, amely azt mondja, hogy nincs a konfliktusnak megoldása, vége a harctéren, mert beállhat egy kisebb-nagyobb intenzitással létező állófront, amely nem tűzszünetet jelent, hanem egy háborús állapot konszolidálását. Ami viszont tovább fogja gyengíteni Európa gazdaságát és Európa esélyeit. Szerinte Magyarországnak, a magyarságnak tisztában kell lennie az értékeivel és az érdekeivel egyaránt, amik ebben a Közép-Kelet-Európai régióban különösen fontosak.

Zárógondolatként azt is felidézte, hogy

amikor kitört a szomszédunkban a konfliktus, és Ukrajna reflektorfénybe került, reméltük, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetének rendeződése is elindulhat. „Reméltük, hogy ezáltal az erdélyi magyarok helyzete is előtérbe kerül, és beindulnak olyan folyamatok, amelyek pozitív változásokat hoznak, de egyre kevésbé látunk erre esélyt” – mondta Szilágyi Zsolt.

Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) korábbi elnöke és miniszterelnök-jelöltje Mádl Ferenc egykori köztársasági elnököt parafrazálva mutatott rá, hogy Magyarország kompország, amely az ország uniós csatlakozásakor lehorgonyzott azon az oldalon, a nyugati világén, ahova mindig is tartozott. Ellenben ez a komp most nem jó irányba tart, mutatott rá, kritikát fogalmazva meg a magyar külpolitikai gondolkodás kapcsán.

„A miniszterelnök tavaly Tusnádfürdőn azt mondta, hogy a politikát három idősíkon érdemes értelmezni. Van egy taktikai idősík, egy stratégiai idősík és van egy történelmsi idősík. Én azt tudom önöknek mondani, hogy a miniszterelnök politikája a külpolitika tekintetében téves a taktikai, a stratégiai és a történelmi idősíkban is” – jelentette ki. Kifejtette, hogy

a világ egyre inkább „blokkosodik”, különösen az Egyesült Államok és Kína közötti verseny következtében, és hogy ebben a helyzetben növekszik a szövetségesi rendszerek közti elköteleződés jelentősége.

Masterházy kritikusan szólt Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról, amely szerinte téves jövőképen alapul.

Mesterházy úgy vélte, hogy Orbán tudatosan választja az orosz és kínai szövetségi rendszert, ami hosszú távon káros Magyarország számára. Hangsúlyozta, hogy ezek az országok diktatúrák, és Magyarország történelmét tekintve nem a jövőt képviselik, hanem inkább a múltat.

A béke elérésének lehetőségeit tárgyalva Mesterházy példaként említette a két Korea közötti tűzszüneti állapotot, amely Dél-Korea gazdasági fejlődését nem akadályozta meg. Ukrajna esetében is hasonló kompromisszumok szükségességét hangsúlyozta, amelyek biztosíthatják az ország jövőjét.

Mesterházy kritizálta a Fidesz 2010 óta tartó politikáját, amely szerinte Magyarország szövetségesi kapcsolatainak romlásához vezetett az Európai Unióban és a NATO-ban. Úgy látja, hogy a magyar külpolitika hatékonysága jelentős mértékben csökkent az elmúlt 14 év során, és ez tragikus Magyarország és a magyar emberek számára.

Csoma Botond RMDSZ.es parlamenti képviselő rámutatott, hogy az ukrajnai háború nagyjából állóháborúvá vált, így katonai szempontból nehéz jóslatokat tenni a kimenetele kapcsán. Mint mondta, bár van néhány tényező, amit figyelembe lehet venni, például Oroszország és Ukrajna katonai mozgósítási képességeit, de a konkrét végeredmény bizonytalan. Másfelől a béketárgyalások jelenleg nem tűnnek reális opciónak, mivel az ukrán politikai elit úgy véli, hogy az orosz érdekeket szolgálnák, Zelenszkij elnök és más vezetők a teljes területi integritást tartják elfogadhatónak Ukrajna számára.

Csoma Botond a Kína és az Egyesült Államok közötti feszültség kapcsán – ami szerinte jelentős globális konfliktus forrása –, elmondta, a helyzet tulajdonképpen hasonlít a 20. század elején Németország és Nagy-Britannia közötti feszültséghez, ami az első világháborúhoz vezetett.

Meglátása szerint Európának több figyelmet kell fordítania a saját védelmére, mivel az Egyesült Államok egyre inkább a csendes-óceáni térségre koncentrál és Amerika afganisztáni kivonulása is azt mutatja, hogy az USA csökkenti katonai jelenlétét más régiókban. „Ennek megfelelően Európának újra kell gondolnia saját biztonságpolitikai stratégiáit és több erőforrást kell fordítania a védelemre” – mondta Csoma Botond.

Mihai Răzvan Ungureanu, Romániai egykori kormányfője tréfásan azzal indított, hogy mindig az utolsó előadó a legkevésbé fontos, így ennek tudatában igyekszik rövidre fogni mondanivalóját. Rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben a háborúról és békéről szóló vitákban nincsenek egyértelmű válaszok, a háborúk és békefolyamatok sokszor nem az elvárt minták szerint alakulnak. Kiemelte, hogy

a világháborúk soha nem már zajló háborúkból alakultak ki, sem az első, sem a második világháború nem előzményháborúkból eszkalálódott, hanem váratlanul tört ki. Mint mondta, ő nem hiszi, hogy a sokak által beharangozott harmadik világháború fenyegetné a világot.

Arról is beszélt, hogy a béke megteremtése, fenntartása sok erőforrást igényel, és kompromisszumokra van szükség, ami jelenleg hiányzik. Ungureanu hangsúlyozta, hogy az összefogás és az együttműködés kulcsfontosságú, de a jövőbeni megoldások továbbra is bizonytalanok.

Feltette a kérdést, hogy vajon milyen drága lesz Ukrajna újraépítése a háború után, rámutatva: hogyan is tudhatná bárki a pontos választ, amikor azt sem tudjuk, hogy mivé kell majd újjá építeni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Megbírságolták a Kolozsváron sportkocsikkal versenyző agresszív sofőröket

Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.

Megbírságolták a Kolozsváron sportkocsikkal versenyző agresszív sofőröket
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Sóhivatal a javából: a hódokra is ráfogták a parajdi bányakatasztrófát

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.

Sóhivatal a javából: a hódokra is ráfogták a parajdi bányakatasztrófát
2026. április 17., péntek

Nem tartja „elegánsnak” az RMDSZ, hogy feljelentették Magyar Péternél

Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.

Nem tartja „elegánsnak” az RMDSZ, hogy feljelentették Magyar Péternél
2026. április 17., péntek

Vérnyomok vezettek a rablókhoz: sürgősségin bukott le a fogarasi banda

Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.

Vérnyomok vezettek a rablókhoz: sürgősségin bukott le a fogarasi banda
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Úgy törekszik jó kapcsolatra az RMDSZ a Tiszával, hogy nem fordít hátat a Fidesznek

Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.

Úgy törekszik jó kapcsolatra az RMDSZ a Tiszával, hogy nem fordít hátat a Fidesznek
2026. április 17., péntek

Levélszavazatok: feljelentette az ügyészségen az RMDSZ-t egy Tisza-párti kolozsvári szervezet

A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.

Levélszavazatok: feljelentette az ügyészségen az RMDSZ-t egy Tisza-párti kolozsvári szervezet
2026. április 17., péntek

Gyanús közbeszerzés: mintegy 80 ezer euróval csökkent az elektromos iskolabuszok ára az ügyészségi vizsgálat nyomán

Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.

Gyanús közbeszerzés: mintegy 80 ezer euróval csökkent az elektromos iskolabuszok ára az ügyészségi vizsgálat nyomán
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Nicușor Dan meggyilkolására hirdetett gyűjtést egy Temes megyei férfi a Facebookon

Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.

Nicușor Dan meggyilkolására hirdetett gyűjtést egy Temes megyei férfi a Facebookon
2026. április 17., péntek

Nagyváradi premontrei-ügy: apró reménysugár a rend számára, párbeszédet szorgalmaz az RMDSZ

Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.

Nagyváradi premontrei-ügy: apró reménysugár a rend számára, párbeszédet szorgalmaz az RMDSZ
2026. április 16., csütörtök

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester

A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester
Hirdetés
Hirdetés