
Fotó: Tuchiluș Alex
Fajsúlyos témákat érintő előadásokkal indult a 33. Tusványos szerdai napja, Háború és béke címmel aktuális geopolitikai kérdésekről beszélgettek romániai és magyarországi politikusok a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva. A Kálnoky Boris újságíró által moderált beszélgetésen különböző nézőpontok és vélemények találkoztak, néha ütköztek.
2024. július 24., 18:472024. július 24., 18:47
2024. július 24., 19:112024. július 24., 19:11
A háború és béke kérdéskörét feszegette öt, magyar és román politikus, lehetőségeket és utakat keresve a konfliktusokkal tarkított jelenben. Az idei Tusványos egyik első előadása nem adott nagy válaszokat, inkább próbálta a hallgatóság számára is érthetővé tenni az aktuális geopolitikai helyzetet.
Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke a kritikai gondolkodás fontosságát emelte ki az aktuális geopolitikai helyzetben, a „körülnézés” fontosságát, valamint „a kooperáció értékének a hangsúlyozását a konfrontációval szemben”.
Leszögezte, a Patrióták Európáért alapításakor az alapítók szeme előtt lebegett a különbség a nacionalizmus és a patriotizmus között: „a nacionalista jogot sért, a patrióta jogot véd”. Hozzátette, nem csak az egyéni, hanem a közösségi jogok védelme is fontos, különösen nekünk, itt, a Kárpát-medencében.
– szögezte le Németh Zsolt.
Arra is rámutatott hogy a Patrióták Európáért egyesülés egyik kulcsfontosságú eszméje atlantizmus.
„Az atlantizmus mindenféleképpen közös nevező. Pedig megfelelő közelségből nézzük, a három – az osztrák, a magyar, illetőleg a cseh – alapító közül egyik liberális háttérből jön, a másik radikális jobboldali háttérből, a Fidesz meg – mondjuk úgy, hogy – az Európai Néppárt jobbközép hátteréből. És a közös nevező mégis ott van az atlantizmusban” – magyarázta. Hozzátette, az Egyesült Államok egyértelműen az atlantizmus egyik pillére, az atlantizmus pedig azt a fajta biztonságot jelenti, „amelyben mi Európában, Közép-Európában jelenleg is élhetünk”.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán rámutatott, hogy „az oroszbérencség egyfajta gettó, egyfajta cordon sanitaire-t von az ezen gondolatot képviselők köré, és ebből mindenféleképpen ki kell törnie a béketörekvéseknek, a békepolitikának.
Németh Zsolt azt mondta, meglátása szerint az ukránoknak nem dolgozik az idő, számukra az európai, demokratikus és szuverén jövő akkor lesz lehetséges, ha a lehető legrövidebb időn belül sikerül elérni a tűzszünetet, és sikerül elindítani azt, hogy ne a tábornokok, hanem a diplomaták befolyásolják a folyamatokat.
Azt is elmagyarázta, hogy Európa jövője szempontjából különösen fontos a keleti kérdés is, hiszen a déli front eseményei, annak alakulása szoros kapcsolatban állnak például a migráció kérdésével. Hozzátette, a biztonságos jövő szempontjából fontos lenne az afrikai viszonyok megismerése.
„Egyre intenzívebb a kínai-amerikai egymásra utaltság, és a kínai-amerikai együttműködés is. Van egy hasonlat, hogy nem tudjuk, hogy amikor az elefántok ütköznek, akkor éppen harcolnak vagy szeretkeznek. A csiga szempontjából, aki az elefántok körül mozog, azt gondolom, hogy teljesen mindegy, akár harcolnak, akár szeretkeznek. Tehát meg kell találnunk a pillanatot, hogy akár az amerikai, akár a kínai viszonylatból miként tudjuk a legtöbbet kihozni a magunk számára, és ez az elkövetkezendő időszakban a sikerünk kulcsfontosságú összetevője lesz” – vélekedett Németh Zsolt.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt volt elnöke felidézte az első Tusványost, amikor egy rendszer megszűnése után a stabilizálódásában reménykedtek, de egyúttal bizonytalanok is voltak, hozzátéve, hogy ma még nagyobb a bizonytalanság, még nagyobbak a kérdőjelek.
„Most olyan változásokat élünk, hogy nem túlzás azt mondani: a világ nem lesz többé olyan, mint amilyen volt azelőtt” – hangsúlyozta. Hozzátette,
A politikus bírálta Ursula von der Leyen újraválasztását, a megújulás esélyének elmulasztását.
„Két logika figyelhető meg a nyugat-európai országoknak az orosz háborúhoz való viszonyulásában. Az egyikre én azt mondanám, hogy kicsit hidegháborús logika, és ezt mondta az Európai Bizottság elnöke is, akit most újraválasztottak. Európa elmulasztotta tulajdonképpen a megújulás esélyét, mert alsó hangon az lett volna a jó az egész európai intézményrendszernek és az európai bizalomnak, hogy váltsa le a korrupciógyanús, az ötéves sikertelenséget maga mögött tudó bizottsági elnököt” – szögezte le Szilágyi. Kifejtette, a hidegháborús logika nem vált be a jelen helyzetben, hisz az orosz gazdaság nem torpant meg, hanem hatékonyan átállt hadigazdaságra, és ehhez hozzátartozik az is, hogy a szankciós csomagok sem voltak körültekintően megalkotva – hiszen például a drágakőkereskedelem kérdése csak a tizedik csomagba került be.
Véleménye szerint a másik logika a diplomáciai logika, amely azt mondja, hogy nincs a konfliktusnak megoldása, vége a harctéren, mert beállhat egy kisebb-nagyobb intenzitással létező állófront, amely nem tűzszünetet jelent, hanem egy háborús állapot konszolidálását. Ami viszont tovább fogja gyengíteni Európa gazdaságát és Európa esélyeit. Szerinte Magyarországnak, a magyarságnak tisztában kell lennie az értékeivel és az érdekeivel egyaránt, amik ebben a Közép-Kelet-Európai régióban különösen fontosak.
Zárógondolatként azt is felidézte, hogy
Mesterházy Attila, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) korábbi elnöke és miniszterelnök-jelöltje Mádl Ferenc egykori köztársasági elnököt parafrazálva mutatott rá, hogy Magyarország kompország, amely az ország uniós csatlakozásakor lehorgonyzott azon az oldalon, a nyugati világén, ahova mindig is tartozott. Ellenben ez a komp most nem jó irányba tart, mutatott rá, kritikát fogalmazva meg a magyar külpolitikai gondolkodás kapcsán.
„A miniszterelnök tavaly Tusnádfürdőn azt mondta, hogy a politikát három idősíkon érdemes értelmezni. Van egy taktikai idősík, egy stratégiai idősík és van egy történelmsi idősík. Én azt tudom önöknek mondani, hogy a miniszterelnök politikája a külpolitika tekintetében téves a taktikai, a stratégiai és a történelmi idősíkban is” – jelentette ki. Kifejtette, hogy
Masterházy kritikusan szólt Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról, amely szerinte téves jövőképen alapul.
A béke elérésének lehetőségeit tárgyalva Mesterházy példaként említette a két Korea közötti tűzszüneti állapotot, amely Dél-Korea gazdasági fejlődését nem akadályozta meg. Ukrajna esetében is hasonló kompromisszumok szükségességét hangsúlyozta, amelyek biztosíthatják az ország jövőjét.
Csoma Botond RMDSZ.es parlamenti képviselő rámutatott, hogy az ukrajnai háború nagyjából állóháborúvá vált, így katonai szempontból nehéz jóslatokat tenni a kimenetele kapcsán. Mint mondta, bár van néhány tényező, amit figyelembe lehet venni, például Oroszország és Ukrajna katonai mozgósítási képességeit, de a konkrét végeredmény bizonytalan. Másfelől a béketárgyalások jelenleg nem tűnnek reális opciónak, mivel az ukrán politikai elit úgy véli, hogy az orosz érdekeket szolgálnák, Zelenszkij elnök és más vezetők a teljes területi integritást tartják elfogadhatónak Ukrajna számára.
Csoma Botond a Kína és az Egyesült Államok közötti feszültség kapcsán – ami szerinte jelentős globális konfliktus forrása –, elmondta, a helyzet tulajdonképpen hasonlít a 20. század elején Németország és Nagy-Britannia közötti feszültséghez, ami az első világháborúhoz vezetett.
Meglátása szerint Európának több figyelmet kell fordítania a saját védelmére, mivel az Egyesült Államok egyre inkább a csendes-óceáni térségre koncentrál és Amerika afganisztáni kivonulása is azt mutatja, hogy az USA csökkenti katonai jelenlétét más régiókban. „Ennek megfelelően Európának újra kell gondolnia saját biztonságpolitikai stratégiáit és több erőforrást kell fordítania a védelemre” – mondta Csoma Botond.
Mihai Răzvan Ungureanu, Romániai egykori kormányfője tréfásan azzal indított, hogy mindig az utolsó előadó a legkevésbé fontos, így ennek tudatában igyekszik rövidre fogni mondanivalóját. Rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben a háborúról és békéről szóló vitákban nincsenek egyértelmű válaszok, a háborúk és békefolyamatok sokszor nem az elvárt minták szerint alakulnak. Kiemelte, hogy
Arról is beszélt, hogy a béke megteremtése, fenntartása sok erőforrást igényel, és kompromisszumokra van szükség, ami jelenleg hiányzik. Ungureanu hangsúlyozta, hogy az összefogás és az együttműködés kulcsfontosságú, de a jövőbeni megoldások továbbra is bizonytalanok.
Feltette a kérdést, hogy vajon milyen drága lesz Ukrajna újraépítése a háború után, rámutatva: hogyan is tudhatná bárki a pontos választ, amikor azt sem tudjuk, hogy mivé kell majd újjá építeni.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
szóljon hozzá!