Hirdetés

Csángó származású író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat

Iancu Laura csángó származású író

Iancu Laura csángó származású író, költő, néprajzkutató a díjátadón

Fotó: Facebook/Demeter Szilárd

Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

MTI

2025. június 19., 21:502025. június 19., 21:50

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány rendezvényén mondott köszöntőjében kiemelte: „a mi 21. századi sorskérdésünk, amelyre közösen kell választ adnunk, az az, hogy miként kerülheti el a magyarság azt a lelki, szellemi, gazdasági és politikai gyarmati sorsot, amelyre az új idők urai ismét kárhoztatni akarják”.

A díjazottat méltatva hangsúlyozta:

Hirdetés
Idézet
neki a magyarság elsősorban megélés, egzisztenciális valóság. Megérkezett, egy olyan célba ért, amelyet nem földrajzi koordináták jelöltek ki”.

A házelnök szólt arról, hogy a moldvai magyarság három ok miatt is a nemzet legmostohább közössége volt. Mint felidézte, az elmúlt évszázadokban a magyar állam gyakran megfeledkezett a Kárpát-medencén kívül élő közösségeiről, emellett a moldvai magyarokat az az állam, amelynek lojális állampolgárai voltak, túl sokszor akarta megváltoztatni, rájuk próbálván erőltetni egy másik nyelvet és kultúrát.

Arra is kitért Kövér László, hogy a katolikus egyház, amelynek a moldvai magyarok az egyik leghűségesebb és legalázatosabb hívei, túl sokáig áldozta fel az anyanyelvi hitélet biztosítását más világi szempontok oltárán.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeumot is magában foglaló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy

erős magyar nemzet nélkül az erdélyi magyarság sem fog tudni erős maradni, a magyar jövő kulcsa pedig az erős nemzeti kormány.

„Az elszakított nemzetrészek nélküli Magyarország olyan, mint a Monty Python Gyalog galopp című filmjében a Fekete lovag, aki, miután a király levágja minden végtagját, szeretne kiegyezni döntetlenben. Együtt vagyunk erő, kompországból horgonyországgá kell válnunk” – fogalmazott Demeter Szilárd.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány alapítója arról beszélt, hogy a Lőrincz Csaba-díjat az erdélyi származású politikus, egyetemi oktató és publicista emlékére alapították 2009-ben, és azok munkáját ismeri el, akik sokat tesznek a magyar összetartozás szellemének erősítéséért.

Mint hangsúlyozta, Lőrincz Csaba meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját. „1986-ban települt át Erdélyből Magyarországra, 1988-tól bekapcsolódott a Fidesz külpolitikájába, kisebbségi és külügyi szakértő volt, 2000 és 2002 között a Külügyminisztériumban helyettes államtitkári pozíciót töltött be, 2008-ban hunyt el” – idézte fel Németh Zsolt. Kitért arra is, hogy

a Lőrincz Csaba-díjat minden évben június 19. körül adják át, mert 2001-ben ezen a napon fogadta el az Országgyűlés a státusztörvényt, a határon túli magyarság szülőföldjén megmaradását célzó jogszabályt, amelynek egyik kidolgozója Lőrincz Csaba volt.

Németh Zsolt azt mondta, Trianon 105 évvel ezelőtt nemzeti sokk volt, de tovább kell lépni, előre kell nézni, a tartalom előjelét átfordítani összetartozásba, az egymásra utaltságba, a „a minőség forradalmába”.

Németh Zsolt kiemelte, hogy a moldvai magyarság a mi őshonos kisebbségünk, jóformán sohasem élhettek magyar állami keretek között, a történelem viszontagságai között mégis, csodával határos módon mind a mai napig megőrizték a magyar népi kultúra, szokások, dalok, balladák, zene, tánc, a nyelv páratlan archaikus elemeit.

A Lőrincz Csaba-díjjal elismert Iancu Laurát Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója méltatta. Kitért arra, hogy Iancu Laura a legtávolabbi magyarok lakta településen, Magyarfaluban született, ott, ahol évszázadokon át nem volt magyar nyelvű oktatás, és még a magyar beszéd is tiltott volt. Innen került a rendszerváltás után a székelyföldi Csíkszereda magyar iskolájába, majd onnan később a magyar fővárosba.

A most 46 éves Iancu Laura Budapesten óvodapedagógia, politikai kommunikáció és katolikus hittanári szakot végzett, majd Szegeden tanult néprajztudományt, amelyből a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. 2011 óta az MTA ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa.

Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. 2000-től jelennek meg szépírásai, 2012-ben József Attila-díjat kapott. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja, 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A friss Lőrincz Csaba-díjas író, költő, néprajzkutató a rendezvényen a moldvai protestáns magyarság kérdéséről tartott előadást.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
2026. július 15., szerda

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk

Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk
2026. július 15., szerda

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut

Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut
2026. július 14., kedd

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben

Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
2026. július 14., kedd

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron

Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron
2026. július 14., kedd

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron

Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés