Iancu Laura csángó származású író, költő, néprajzkutató a díjátadón
Fotó: Facebook/Demeter Szilárd
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
2025. június 19., 21:502025. június 19., 21:50
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány rendezvényén mondott köszöntőjében kiemelte: „a mi 21. századi sorskérdésünk, amelyre közösen kell választ adnunk, az az, hogy miként kerülheti el a magyarság azt a lelki, szellemi, gazdasági és politikai gyarmati sorsot, amelyre az új idők urai ismét kárhoztatni akarják”.
A díjazottat méltatva hangsúlyozta:
A házelnök szólt arról, hogy a moldvai magyarság három ok miatt is a nemzet legmostohább közössége volt. Mint felidézte, az elmúlt évszázadokban a magyar állam gyakran megfeledkezett a Kárpát-medencén kívül élő közösségeiről, emellett a moldvai magyarokat az az állam, amelynek lojális állampolgárai voltak, túl sokszor akarta megváltoztatni, rájuk próbálván erőltetni egy másik nyelvet és kultúrát.
Arra is kitért Kövér László, hogy a katolikus egyház, amelynek a moldvai magyarok az egyik leghűségesebb és legalázatosabb hívei, túl sokáig áldozta fel az anyanyelvi hitélet biztosítását más világi szempontok oltárán.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeumot is magában foglaló Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy
„Az elszakított nemzetrészek nélküli Magyarország olyan, mint a Monty Python Gyalog galopp című filmjében a Fekete lovag, aki, miután a király levágja minden végtagját, szeretne kiegyezni döntetlenben. Együtt vagyunk erő, kompországból horgonyországgá kell válnunk” – fogalmazott Demeter Szilárd.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány alapítója arról beszélt, hogy a Lőrincz Csaba-díjat az erdélyi származású politikus, egyetemi oktató és publicista emlékére alapították 2009-ben, és azok munkáját ismeri el, akik sokat tesznek a magyar összetartozás szellemének erősítéséért.
Mint hangsúlyozta, Lőrincz Csaba meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját. „1986-ban települt át Erdélyből Magyarországra, 1988-tól bekapcsolódott a Fidesz külpolitikájába, kisebbségi és külügyi szakértő volt, 2000 és 2002 között a Külügyminisztériumban helyettes államtitkári pozíciót töltött be, 2008-ban hunyt el” – idézte fel Németh Zsolt. Kitért arra is, hogy
Németh Zsolt azt mondta, Trianon 105 évvel ezelőtt nemzeti sokk volt, de tovább kell lépni, előre kell nézni, a tartalom előjelét átfordítani összetartozásba, az egymásra utaltságba, a „a minőség forradalmába”.
Németh Zsolt kiemelte, hogy a moldvai magyarság a mi őshonos kisebbségünk, jóformán sohasem élhettek magyar állami keretek között, a történelem viszontagságai között mégis, csodával határos módon mind a mai napig megőrizték a magyar népi kultúra, szokások, dalok, balladák, zene, tánc, a nyelv páratlan archaikus elemeit.
A Lőrincz Csaba-díjjal elismert Iancu Laurát Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója méltatta. Kitért arra, hogy Iancu Laura a legtávolabbi magyarok lakta településen, Magyarfaluban született, ott, ahol évszázadokon át nem volt magyar nyelvű oktatás, és még a magyar beszéd is tiltott volt. Innen került a rendszerváltás után a székelyföldi Csíkszereda magyar iskolájába, majd onnan később a magyar fővárosba.
A most 46 éves Iancu Laura Budapesten óvodapedagógia, politikai kommunikáció és katolikus hittanári szakot végzett, majd Szegeden tanult néprajztudományt, amelyből a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. 2011 óta az MTA ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének munkatársa.
Kutatói tevékenységének fókuszában a moldvai magyarság vallásosságának vizsgálata és identitásának kérdései állnak. 2000-től jelennek meg szépírásai, 2012-ben József Attila-díjat kapott. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Magyar Írószövetség tagja, 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. A friss Lőrincz Csaba-díjas író, költő, néprajzkutató a rendezvényen a moldvai protestáns magyarság kérdéséről tartott előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.
Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.
Az útviszonyokhoz képest túl nagy sebességgel vette be a kanyart a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen vasárnap délután felborult busz sofőrje, ez okozta a balesetet – közölte a rendőrség.
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!