
Csak kiindulópont. A tankönyv a román szemléletet tükrözi, így a magyar iskolákban nem alkalmas a város történetének oktatására
Fotó: Istorielocala.ro
A román történelemszemléletet tükrözi, így aránytalan a korszakolása a nagyváradi diákok számára készült helytörténeti kiadványnak. Kormányos László történész, történelemtanár úgy véli, inkább csak kiindulópontként szolgálhat a város történelmének a bemutatásához.
2022. december 28., 17:152022. december 28., 17:15
Nagyvárad történetének oktatását szorgalmazza választható tantárgyként a megyeszékhely iskoláiban a Bihar megyei tanfelügyelőség, amely egy, az önkormányzat által megjelentetett tankönyvet ajánl a célra. A város történetéről több könyvet is publikáló Kormányos László történész, történelemtanár a Krónika érdeklődésére elmondta: véleménye szerint a kiadvány keretként szolgálhat, és minden tanárnak a saját értékrendje, történelemszemlélete, városismerete szerint kellene kiegészítenie.
Az Utazó Nagyvárad történelmében (Călător prin istoria orașului Oradea) című kiadványt egy, a nagyváradi iskolaigazgatókkal pár hete tartott egyeztetésen ajánlotta az intézményvezetők figyelmébe Horea Abrudan Bihar megyei főtanfelügyelő. A könyv 2018-ban jelent meg a polgármesteri hivatal kezdeményezésére négy román történész – Ramona Iştoc, Elena Cristina Marian, Elisaveta Roşu és Antonia Silaghi – tollából.
Az Ebihoreanul beszámolója szerint a 2000 példányban megjelent tankönyv és munkafüzet kiadása 44 ezer lejébe került a városvezetésnek. Ugyan a 7. osztály számára készült, de Abrudan szerint más, kisebb vagy akár nagyobb osztályokban is bevethető. Mint elhangzott, a tankönyvet két iskolában, a Lucian Blaga Gimnáziumban és a Roman Ciorogariu ortodox gimnáziumban alkalmazzák, de a jövőben több iskola is be akarja vezetni.
A „Nagyvárad-tankönyv” ötlete egyébként Ilie Bolojan korábbi polgármestertől, a Bihar megyei önkormányzat jelenlegi elnökétől származik, aki a Nagy Egyesülés centenáriumára rendelte a kiadványt. Elmondta, a kezdeményezés lényege, hogy a diákok megismerjék városuk történelmét, és annak „nagyköveteivé” váljanak. Az Ebihoreanul a tanfelügyelőség adatai alapján arról számolt be, hogy a jövőben 11 nagyváradi iskola vezetné be választható tantárgyként a helytörténet-oktatást, míg 16 másik tanintézetben a történelmi körön tanulmányoznák a diákok. Az első csoportba tartozik a Szent László Római Katolikus Gimnázium is, írta a hírportál.
A Nagyvárad történetéről több könyvet is írt Kormányos László történész, a Szent László Római Katolikus Gimnázium történelemtanára a Krónikának elmondta, az egyházi tanintézetben legkorábban jövő szeptembertől vezetnék be Nagyvárad történetének az oktatását, de erről egyelőre csak ötlet szintjén esett szó. A pedagógus szerint az önkormányzat kezdeményezésére megjelent kiadvány inkább csak támpont lehet az oktatók számára, ugyanis ez inkább a román történelemszemléletet tükrözi. Tudomása szerint a magyar történészekkel nem is volt egyeztetés a témában.
Kérdésünkre elmondta: a könyv hiányossága, hogy nagyon aránytalan a korszakok beosztása, a középkoron és a dualizmus korszakán van a hangsúly, illetve az 1918 utáni időszakon, amikor román fennhatóság alá került a város.
– mondta Kormányos László, aki szerint azok az időszakok, melyek a magyarság számára sarokkövek a várostörténetben – Szent László király uralkodása, a reneszánsz kor vagy az 1848-as forradalom –, nem kapnak hangsúlyt.
„A magyarság történetfelfogása szerint a magyar várostörténet folyamatosan tartott, egy folyamat, melyben minden korszaknak megvan a maga kellő jelentősége. Itt viszont a hangsúlyok másra vannak helyezve, azokra a korszakokra, amelyek a román történelemszemléletben – eredetmítoszok, az 1918 utáni helyzet – kapnak nagyobb szerepet” – magyarázta.
A pedagógus úgy vélte, hogy
Kormányos László szerint a Szent László-gimnáziumban egyelőre csak ötletként merült fel, hogy jó lenne helytörténetet tanítani, nem született konkrét döntés. „A váradi gyerekek számára meglenne az értelme, talán érdekesnek is tartanák” – mondta a történész, de szerinte korai arról beszélni, hogyan illesztenék be a tanmenetbe. Az, hogy ki hogyan pótolja a hiányzó részeket, szerinte minden pedagógusnak a maga szakmai felelőssége.
„Ez a tankönyv keretnek, kiindulási pontnak elfogadható, de minden kollégának a feladata, hogy a saját értékrendjével, történelemszemléletével, városismeretével gazdagítsa, kiegészítse” – fogalmazott lapunknak a Nagyvárad krónikája című monográfiát is jegyző Kormányos László. Hozzátette, városnéző sétákat is lehet kapcsolni ehhez, hiszen „a hely adja magát”, de inkább az újkortól kezdődően, a korábbi időszakokat inkább képek vagy régészeti leletek révén lehetne illusztrálni. „Minden korszak esetében van valami, ami vizuálisan is megjeleníthető a város történetéből” – összegzett a történész.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
szóljon hozzá!