Budapest hibrid háborút folytat a román állam ellen a székelyföldi románok fóruma szerint

Azt mondta: míg három évtizede jelentős volt a térségben a vegyes házasságok száma, mára már „az etnikai szeparatizmus” jellemzi az oktatást, a kultúrát és a sajtót. „A románok sajnos egyre kevesebben vannak és egyre elkülönültebben élnek, a magyarok pedig elszigetelődtek az oktatási intézményekben és az önkormányzatokban. Ez természetesen elősegíti egy olyan negatív forgatókönyv kialakulását, amelyben a másik fél mindig az ellenség” – idézte Burgheliát az Agerpres hírügynökség.

A FCRCHM elnöke fontosnak nevezte a térségben konkrét változásokat eredményező hosszú távú közpolitikák kidolgozását. Példaként említette a román kulturális projektek támogatását, a román történelmet népszerűsítő helyszínek fejlesztését, a román nyelvű oktatás és média finanszírozását. Ionuţ Neagu, a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) szenátora a nyári egyetemen a régióban élő románok problémáinak megoldására tett lépésekről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, megszűnhet Hargita és Kovászna megye egyetlen színháza, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház, ha a kormány elfogadja a takarékossági intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet.

Az ajánlás szerint ugyanis ha egy ország többségi lakossága egy adott régióban kisebbségben él, az országnak ugyanolyan jogokat kell biztosítania a közösség számára, mint a nemzeti kisebbségeknek, beleértve a költségvetési támogatásokat is.

Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Közalapítványának elnöke felszólalásában drámainak nevezte a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét. Azzal vádolta a román államot, hogy egyre kisebb mértékben van jelen ebben a két megyében. Kijelentette, hogy az állam kivonulása a régióból nemzetbiztonsági problémákat is felvethet. Aggasztónak nevezte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat Brassóba költöztette a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi részlegét, és ezzel „átadta a helyet” a térség iránt érdeklődő magyar titkosszolgálatoknak.

Popescu azt is hangoztatta, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében „a magyar állam hibrid háborút folytat a román állam ellen”. Szerinte a háború egyik elemét a magyar közösségnek nyújtott budapesti anyagi támogatások jelentik, de része a budapesti kormány politikai befolyása is, amely révén „az RMDSZ gyakorlatilag a Fidesz fiókpártjává vált”. A nyári egyetemen felszólalt egy kovásznai ortodox pap, Vasile Antonie Tămaş is, aki azt javasolta a román pártok képviselőinek és szenátorainak, hogy alakítsanak „fogadóbizottságot”, amikor legközelebb Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tusnáfürdőre érkezik.

A határon túli románok huszadik nyári egyeteme augusztus 15-20. között zajlik Marosfőn, főszervezője a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma.