
Fotó: Videófelvétel
A székelyföldi románok egyik legégetőbb problémája a demográfiai fogyás, fennáll a veszély, hogy néhány emberöltőn belül fizikailag eltűnnek – jelentette ki csütörtökön a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának (FCRCHM) elnöke.
2023. augusztus 17., 20:212023. augusztus 17., 20:21
2023. augusztus 17., 20:242023. augusztus 17., 20:24
Dragoş Burghelia a határon túli román közösség idén huszadik alkalommal megtartott marosfői nyári egyetemén szólalt fel. Beszédében kifejtette: a fogyás oka, hogy a Hargita és Kovászna megyei román fiatalok elhagyják a régiót, mert az állam nem ösztönzi őket a szülőföldön maradásra. Ezen szerinte úgy lehet segíteni, ha az állam esélyt teremt a térség fejlődésére, és anyagi lehetőséget kínál a fiataloknak.
Azt mondta: míg három évtizede jelentős volt a térségben a vegyes házasságok száma, mára már „az etnikai szeparatizmus” jellemzi az oktatást, a kultúrát és a sajtót. „A románok sajnos egyre kevesebben vannak és egyre elkülönültebben élnek, a magyarok pedig elszigetelődtek az oktatási intézményekben és az önkormányzatokban. Ez természetesen elősegíti egy olyan negatív forgatókönyv kialakulását, amelyben a másik fél mindig az ellenség” – idézte Burgheliát az Agerpres hírügynökség.
A FCRCHM elnöke fontosnak nevezte a térségben konkrét változásokat eredményező hosszú távú közpolitikák kidolgozását. Példaként említette a román kulturális projektek támogatását, a román történelmet népszerűsítő helyszínek fejlesztését, a román nyelvű oktatás és média finanszírozását. Ionuţ Neagu, a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) szenátora a nyári egyetemen a régióban élő románok problémáinak megoldására tett lépésekről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, megszűnhet Hargita és Kovászna megye egyetlen színháza, a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureşanu Színház, ha a kormány elfogadja a takarékossági intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet.
Az ajánlás szerint ugyanis ha egy ország többségi lakossága egy adott régióban kisebbségben él, az országnak ugyanolyan jogokat kell biztosítania a közösség számára, mint a nemzeti kisebbségeknek, beleértve a költségvetési támogatásokat is.
Eugen Popescu, a Határon Túli Románok Közalapítványának elnöke felszólalásában drámainak nevezte a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetét. Azzal vádolta a román államot, hogy egyre kisebb mértékben van jelen ebben a két megyében. Kijelentette, hogy az állam kivonulása a régióból nemzetbiztonsági problémákat is felvethet. Aggasztónak nevezte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat Brassóba költöztette a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi részlegét, és ezzel „átadta a helyet” a térség iránt érdeklődő magyar titkosszolgálatoknak.
Popescu azt is hangoztatta, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében „a magyar állam hibrid háborút folytat a román állam ellen”. Szerinte a háború egyik elemét a magyar közösségnek nyújtott budapesti anyagi támogatások jelentik, de része a budapesti kormány politikai befolyása is, amely révén „az RMDSZ gyakorlatilag a Fidesz fiókpártjává vált”. A nyári egyetemen felszólalt egy kovásznai ortodox pap, Vasile Antonie Tămaş is, aki azt javasolta a román pártok képviselőinek és szenátorainak, hogy alakítsanak „fogadóbizottságot”, amikor legközelebb Orbán Viktor magyar miniszterelnök Tusnáfürdőre érkezik.
A határon túli románok huszadik nyári egyeteme augusztus 15-20. között zajlik Marosfőn, főszervezője a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
szóljon hozzá!