
Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
A Maros megyei Mezőszengye község lakosságának több mint fele, azaz 52,2 százalék igennel szavazott a település polgármesterének, Vasile Grecnek a leváltásáról szóló népszavazáson, míg 47,8 százalék nem értett egyet a polgármester távozásával; a különbség 50 szavazat volt.
2026. június 15., 10:002026. június 15., 10:00
A választási részvétel 65,23 százalék volt, a választói névjegyzékben 1763 választópolgár szerepelt. A település lakóit arra kérték, hogy „igen” vagy „nem” válasszal feleljenek a következő kérdésre: „Egyetért-e Vasile Grec úr menesztésével a Maros megyei Mezőszengye község polgármesteri tisztségéből?”.
A szavazás előtti napon a hivatalban lévő polgármester a következőket írta a Facebookon: „Emlékeztetem önöket, hogy holnap a település újjáépítéséről van szó, olyan projektek támogatásával, amelyek szembeszállnak a 2024-ben talált káosszal és pusztítással! Gondoljanak a gyermekeikre, és tegyék félre a személyes érdekeiket!”
A News.ro emlékeztet a hivatalban lévő polgármester leváltását a korábbi polgármester, Alexandru Măgheran kezdeményezte, aki
A népszavazás akkor érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplő személyek legalább 30 százalék-a vesz részt rajta. A népszavazás eredményét akkor érvényesítik, ha az érvényesen leadott szavazatok a választói névjegyzékben szereplők legalább 25 százalékát képviselik.
Mezőszengyel Marosvásárhelytől 33 km-re nyugatra a Mezőségi-patak mellett fekszik. A községközponton kívül Borza, Fodorkút, Keménytelke, Pripora, Sárkihíd, Gladur, illetve Zapodia tartozik hozzá. 1333-ban Scengyel alakban írva említik először. A falu magyar lakossága 1848. október 18-án a román vérengzések áldozata lett. A Betegh család udvarháza ma mezőgazdasági központ. 1910-ben 1657, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint jelenleg a településen 2133-an élnek, akik közül 1530 román, 77 magyar és 404 roma nemzetiségű. (Forrás: Wikipédia)
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!