Fotó: Veres Nándor
Románia messzemenően nem fordít elegendő pénzt és figyelmet a szívbetegségek másodlagos megelőzésére – derül ki az európai raportőri csoport jelentéséből. Az eredményt a magas elhalálozási rátából lehet a leginkább lemérni.
2021. október 01., 08:102021. október 01., 08:10
Annak ellenére, hogy Romániában az iszkémiás szívbetegség és a népiesen szélütésnek nevezett stroke okozza az elhalálozások csaknem 38 százalékát, megelőzve a rákos betegségek okozta halálesetek számát, a hazai politikum és az általa irányított egészségügyi rendszer még mindig nem fordít kellő komolyságot és pénzt a szívbetegségek szekunder megelőzésére. (A másodlagos megelőzés célja a megbetegedés, illetve az annak kialakulásához kapcsolódó kóros állapotok korai, lehetőleg a preklinikai szakaszban való felismerése, hogy a hatásos kezelés mielőbb megkezdődhessen. A korai felismerés alapvető lehetőségeit a szűrővizsgálatok jelentik – szerk. megj.)
Ezt nemcsak az Európai Bizottság közegészségügyi kérdésekért felelős The Health Policy Partnership munkacsoportjának raportőre, Theodora Benedek állítja, a statisztikai adatok is erről tanúskodnak. A marosvásárhelyi szívorvos szerint a magas elhalálozási arány elsősorban a kezelésre szánt alacsony költségvetésnek tudható be.
– szemléltette számadatokkal a helyzetet Theodora Benedek. Az évi 16 euróval az ország az európai ranglista utolsó előtti helyét foglalja el Albánia és a volt Szovjetunió utódállamai mögött. Ilyen körülmények között senkit nem lephet meg, hogy hazánkban háromszor akkora a szívbetegségek által okozott elhalálozási ráta, mint Európa más országaiban. A stroke esetében valamivel jobban áll az ország: „csak” kétszer annyian halnak meg, mint a kontinens többi országaiban. A pénzhiány, illetve az összegek szakszerűtlen felhasználása oda vezetett, hogy az utóbbi évtizedben megugrott azon halálesetek aránya, amelyek megfelelő kezeléssel megelőzhetők lettek volna. A pénzhiányon túl a koherens egészségügyi szakpolitika hiánya is megteszi a maga hatását.
Nem csak az egységes elképzelés hiányzik, pontos felmérések sem léteznek. Az országban nagyon kevés rehabilitációs központ működik, a betegek többsége egy hét után úgy hagyja el a kórházat, hogy semmiféle utókezelést nem kap.
„A pácienseknek kevesebb mint negyede kapott szaktanácsot a rekuperációs módszerekről. Közülük is csak 14 százalékának adatott meg, hogy azt betartsa.
– mutatott rá egy másik lényeges gondra a marosvásárhelyi egyetemi tanár. Mivel az országos biztosító pénztár nem téríti meg a jellegzetes rehabilitációs kezeléseket, a rendszer évente csaknem 120 ezer beteget bíz a sors kezére. Ennél is érthetetlenebb, hogy központi szinten nem léteznek útmutatók, amelyeket a kórházból kibocsátott személyek kezébe adhatnának. Az illetékesek még azokat az európai eligazító szövegeket sem fordítják le minden esetben, amelyekhez biztosított az ingyenes hozzáférés. Más esetben oly későre készül el a román nyelvű változat, hogy az útmutatóba foglaltak egy része képtelen tartani a lépést a tudománnyal, és aktualitását veszíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Medve miatt kellett riasztani a lakosságot Besztercén vasárnap este.
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!