Fotó: Veres Nándor
Románia messzemenően nem fordít elegendő pénzt és figyelmet a szívbetegségek másodlagos megelőzésére – derül ki az európai raportőri csoport jelentéséből. Az eredményt a magas elhalálozási rátából lehet a leginkább lemérni.
2021. október 01., 08:102021. október 01., 08:10
2021. október 01., 08:102021. október 01., 08:10
Annak ellenére, hogy Romániában az iszkémiás szívbetegség és a népiesen szélütésnek nevezett stroke okozza az elhalálozások csaknem 38 százalékát, megelőzve a rákos betegségek okozta halálesetek számát, a hazai politikum és az általa irányított egészségügyi rendszer még mindig nem fordít kellő komolyságot és pénzt a szívbetegségek szekunder megelőzésére. (A másodlagos megelőzés célja a megbetegedés, illetve az annak kialakulásához kapcsolódó kóros állapotok korai, lehetőleg a preklinikai szakaszban való felismerése, hogy a hatásos kezelés mielőbb megkezdődhessen. A korai felismerés alapvető lehetőségeit a szűrővizsgálatok jelentik – szerk. megj.)
Ezt nemcsak az Európai Bizottság közegészségügyi kérdésekért felelős The Health Policy Partnership munkacsoportjának raportőre, Theodora Benedek állítja, a statisztikai adatok is erről tanúskodnak. A marosvásárhelyi szívorvos szerint a magas elhalálozási arány elsősorban a kezelésre szánt alacsony költségvetésnek tudható be.
– szemléltette számadatokkal a helyzetet Theodora Benedek. Az évi 16 euróval az ország az európai ranglista utolsó előtti helyét foglalja el Albánia és a volt Szovjetunió utódállamai mögött. Ilyen körülmények között senkit nem lephet meg, hogy hazánkban háromszor akkora a szívbetegségek által okozott elhalálozási ráta, mint Európa más országaiban. A stroke esetében valamivel jobban áll az ország: „csak” kétszer annyian halnak meg, mint a kontinens többi országaiban. A pénzhiány, illetve az összegek szakszerűtlen felhasználása oda vezetett, hogy az utóbbi évtizedben megugrott azon halálesetek aránya, amelyek megfelelő kezeléssel megelőzhetők lettek volna. A pénzhiányon túl a koherens egészségügyi szakpolitika hiánya is megteszi a maga hatását.
Nem csak az egységes elképzelés hiányzik, pontos felmérések sem léteznek. Az országban nagyon kevés rehabilitációs központ működik, a betegek többsége egy hét után úgy hagyja el a kórházat, hogy semmiféle utókezelést nem kap.
„A pácienseknek kevesebb mint negyede kapott szaktanácsot a rekuperációs módszerekről. Közülük is csak 14 százalékának adatott meg, hogy azt betartsa.
– mutatott rá egy másik lényeges gondra a marosvásárhelyi egyetemi tanár. Mivel az országos biztosító pénztár nem téríti meg a jellegzetes rehabilitációs kezeléseket, a rendszer évente csaknem 120 ezer beteget bíz a sors kezére. Ennél is érthetetlenebb, hogy központi szinten nem léteznek útmutatók, amelyeket a kórházból kibocsátott személyek kezébe adhatnának. Az illetékesek még azokat az európai eligazító szövegeket sem fordítják le minden esetben, amelyekhez biztosított az ingyenes hozzáférés. Más esetben oly későre készül el a román nyelvű változat, hogy az útmutatóba foglaltak egy része képtelen tartani a lépést a tudománnyal, és aktualitását veszíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!