Fotó: Veres Nándor
Románia messzemenően nem fordít elegendő pénzt és figyelmet a szívbetegségek másodlagos megelőzésére – derül ki az európai raportőri csoport jelentéséből. Az eredményt a magas elhalálozási rátából lehet a leginkább lemérni.
2021. október 01., 08:102021. október 01., 08:10
Annak ellenére, hogy Romániában az iszkémiás szívbetegség és a népiesen szélütésnek nevezett stroke okozza az elhalálozások csaknem 38 százalékát, megelőzve a rákos betegségek okozta halálesetek számát, a hazai politikum és az általa irányított egészségügyi rendszer még mindig nem fordít kellő komolyságot és pénzt a szívbetegségek szekunder megelőzésére. (A másodlagos megelőzés célja a megbetegedés, illetve az annak kialakulásához kapcsolódó kóros állapotok korai, lehetőleg a preklinikai szakaszban való felismerése, hogy a hatásos kezelés mielőbb megkezdődhessen. A korai felismerés alapvető lehetőségeit a szűrővizsgálatok jelentik – szerk. megj.)
Ezt nemcsak az Európai Bizottság közegészségügyi kérdésekért felelős The Health Policy Partnership munkacsoportjának raportőre, Theodora Benedek állítja, a statisztikai adatok is erről tanúskodnak. A marosvásárhelyi szívorvos szerint a magas elhalálozási arány elsősorban a kezelésre szánt alacsony költségvetésnek tudható be.
– szemléltette számadatokkal a helyzetet Theodora Benedek. Az évi 16 euróval az ország az európai ranglista utolsó előtti helyét foglalja el Albánia és a volt Szovjetunió utódállamai mögött. Ilyen körülmények között senkit nem lephet meg, hogy hazánkban háromszor akkora a szívbetegségek által okozott elhalálozási ráta, mint Európa más országaiban. A stroke esetében valamivel jobban áll az ország: „csak” kétszer annyian halnak meg, mint a kontinens többi országaiban. A pénzhiány, illetve az összegek szakszerűtlen felhasználása oda vezetett, hogy az utóbbi évtizedben megugrott azon halálesetek aránya, amelyek megfelelő kezeléssel megelőzhetők lettek volna. A pénzhiányon túl a koherens egészségügyi szakpolitika hiánya is megteszi a maga hatását.
Nem csak az egységes elképzelés hiányzik, pontos felmérések sem léteznek. Az országban nagyon kevés rehabilitációs központ működik, a betegek többsége egy hét után úgy hagyja el a kórházat, hogy semmiféle utókezelést nem kap.
„A pácienseknek kevesebb mint negyede kapott szaktanácsot a rekuperációs módszerekről. Közülük is csak 14 százalékának adatott meg, hogy azt betartsa.
– mutatott rá egy másik lényeges gondra a marosvásárhelyi egyetemi tanár. Mivel az országos biztosító pénztár nem téríti meg a jellegzetes rehabilitációs kezeléseket, a rendszer évente csaknem 120 ezer beteget bíz a sors kezére. Ennél is érthetetlenebb, hogy központi szinten nem léteznek útmutatók, amelyeket a kórházból kibocsátott személyek kezébe adhatnának. Az illetékesek még azokat az európai eligazító szövegeket sem fordítják le minden esetben, amelyekhez biztosított az ingyenes hozzáférés. Más esetben oly későre készül el a román nyelvű változat, hogy az útmutatóba foglaltak egy része képtelen tartani a lépést a tudománnyal, és aktualitását veszíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Testfelületének 50 százalékán szenvedett égési sérüléseket egy nő a keddről szerdára virradó éjszaka a Szatmár megyei Ivácskó település egyik gazdaságában kitört tűzben.
Kedd este kiengedték a kórházból mind a hat személyt, akikre ráomlott a mennyezet az ötcsillagos nagyszebeni szálloda úszómedencéjében, egyikük esetében sem volt szükség beutalásra.
2026. január elsejétől a Brassóba és Brassópojánára látogató turistáknak napi 12 lejes idegenforgalmi adót kell fizetniük éjszakánként – az összeg egy része a helyi turizmus népszerűsítésére, a másik része a hegyimentőszolgálat kifizetésére megy majd.
A kolozsvári metróprojekt folytatódik, a munkálatokat nem állították le, és a kivitelezési határidő változatlan marad – jelentette be a városi tanács keddi ülésén Emil Boc.
Nagy teljesítményű, korszerű technológiával felszerelt hiperbár kamrát kapott a kolozsvári rehabilitációs kórház, amely ily módon az egyetlen állami egészségügyi intézmény az országban, mely ilyen felszereléssel büszkélkedhet.
Beomlott kedden egy nagyszebeni hotel beltéri medencéje fölötti mennyezet, a hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A hódmezővásárhelyi gépkocsivezető segélyszállítmányokat vitt Temesvárra, ám a szállítmány nem ért célba, mert az aradi várhíd közelében 1989. december 23-án hajnalban tüzet nyitottak rá, és az akkor 44 éves Tóth Sándor a helyszínen életét vesztette.
Miért ízetlen a mangó, savanyú a narancs és apró a citrom a romániai boltokban? Miközben az európai uniós szabályok elvben valamennyi tagállamban azonosak, a polcokra kerülő gyümölcsök minősége mégis élesen eltér a keleti és a nyugati tagállamokban.
Mintegy 1700 kilogramm illegálisan forgalmazott pirotechnikai eszközt kobzott el a hétvégén a kolozsvári rendőrség egy 65 éves nőtől. Az ügyben bűnvádi eljárás indult.
Három bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják azt a krasznahorváti férfit, akit a krasznai rendőrőrs egyenruhásai vasárnap délután 24 órára őrizetbe vettek. Az egyik vád ellene, hogy ittasan vezetett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!