Fotó: Veres Nándor
Románia messzemenően nem fordít elegendő pénzt és figyelmet a szívbetegségek másodlagos megelőzésére – derül ki az európai raportőri csoport jelentéséből. Az eredményt a magas elhalálozási rátából lehet a leginkább lemérni.
2021. október 01., 08:102021. október 01., 08:10
2021. október 01., 08:102021. október 01., 08:10
Annak ellenére, hogy Romániában az iszkémiás szívbetegség és a népiesen szélütésnek nevezett stroke okozza az elhalálozások csaknem 38 százalékát, megelőzve a rákos betegségek okozta halálesetek számát, a hazai politikum és az általa irányított egészségügyi rendszer még mindig nem fordít kellő komolyságot és pénzt a szívbetegségek szekunder megelőzésére. (A másodlagos megelőzés célja a megbetegedés, illetve az annak kialakulásához kapcsolódó kóros állapotok korai, lehetőleg a preklinikai szakaszban való felismerése, hogy a hatásos kezelés mielőbb megkezdődhessen. A korai felismerés alapvető lehetőségeit a szűrővizsgálatok jelentik – szerk. megj.)
Ezt nemcsak az Európai Bizottság közegészségügyi kérdésekért felelős The Health Policy Partnership munkacsoportjának raportőre, Theodora Benedek állítja, a statisztikai adatok is erről tanúskodnak. A marosvásárhelyi szívorvos szerint a magas elhalálozási arány elsősorban a kezelésre szánt alacsony költségvetésnek tudható be.
– szemléltette számadatokkal a helyzetet Theodora Benedek. Az évi 16 euróval az ország az európai ranglista utolsó előtti helyét foglalja el Albánia és a volt Szovjetunió utódállamai mögött. Ilyen körülmények között senkit nem lephet meg, hogy hazánkban háromszor akkora a szívbetegségek által okozott elhalálozási ráta, mint Európa más országaiban. A stroke esetében valamivel jobban áll az ország: „csak” kétszer annyian halnak meg, mint a kontinens többi országaiban. A pénzhiány, illetve az összegek szakszerűtlen felhasználása oda vezetett, hogy az utóbbi évtizedben megugrott azon halálesetek aránya, amelyek megfelelő kezeléssel megelőzhetők lettek volna. A pénzhiányon túl a koherens egészségügyi szakpolitika hiánya is megteszi a maga hatását.
Nem csak az egységes elképzelés hiányzik, pontos felmérések sem léteznek. Az országban nagyon kevés rehabilitációs központ működik, a betegek többsége egy hét után úgy hagyja el a kórházat, hogy semmiféle utókezelést nem kap.
„A pácienseknek kevesebb mint negyede kapott szaktanácsot a rekuperációs módszerekről. Közülük is csak 14 százalékának adatott meg, hogy azt betartsa.
– mutatott rá egy másik lényeges gondra a marosvásárhelyi egyetemi tanár. Mivel az országos biztosító pénztár nem téríti meg a jellegzetes rehabilitációs kezeléseket, a rendszer évente csaknem 120 ezer beteget bíz a sors kezére. Ennél is érthetetlenebb, hogy központi szinten nem léteznek útmutatók, amelyeket a kórházból kibocsátott személyek kezébe adhatnának. Az illetékesek még azokat az európai eligazító szövegeket sem fordítják le minden esetben, amelyekhez biztosított az ingyenes hozzáférés. Más esetben oly későre készül el a román nyelvű változat, hogy az útmutatóba foglaltak egy része képtelen tartani a lépést a tudománnyal, és aktualitását veszíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!