„Sokkoló valótlanságokat” tartalmaz az Európai Bizottság elutasító válasza az SZNT elnöke szerint

Izsák Balázs keddi, az SZNT közösségi oldalán élőben közvetített sajtótájékoztatóján többször elmondta: tisztában vannak azzal, hogy az EB-nek jogában áll úgy dönteni, egy polgári kezdeményezés kapcsán nem kezdeményez jogszabályt. „Ugyanakkor, mint minden határozatot, ezt is meg kell indokolnia” – jelentette ki. Az SZNT elnöke hozzátette, az indoklásnak megvannak a törvényes feltételei, melyeket az Unió kormányának tiszteletben kell tartania, például

• koherensnek kell lennie,
• nem lehet önellentmondásos,
• összhangban kell lennie a közösségi joggal, illetve
• nem mondhat ellent magasabb szintű jogszabályoknak, valamint az EU általános jogelveinek.

Úgy vélte, hogy az EB által az SZNT-nek küldött 25 oldalas hivatalos válasza nem felel meg ezeknek a feltételeknek, nem tudták megindokolni az elutasítást.

korábban írtuk

Ismét az őshonos nemzeti kisebbségek ellenében döntött az Európai Bizottság

Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.

Izsák Balázs egyébként arra hivatkozva nem kívánta részletesen megindokolni az SZNT-nek az elutasító határozattal kapcsolatos kifogásait, hogy szerinte úgy helyes, ha Brüsszel az érveiket a keresetükből ismeri majd meg. Különben az SZNT küldöttségét idén márciusban az Európai Bizottság képviselői zárt ülésen hallgatták meg a polgári kezdeményezés ügyében, és az akkori találkozót követően Izsák úgy értékelte: pozitív előjelnek tekinthető, hogy az EB konstruktívan állt a párbeszédhez.

Izsák elmondta, nem kíván logikát keresni az EB diplomáciai tevékenységében, ugyanakkor megismételte, hogy márciusban nagyon kedvesen, diplomatikusan kezelték őket a brüsszeli végrehajtó szerv illetékesei. Ígéretet tettek például arra, miszerint nem az a célja a meghallgatásnak, hogy újabb ellenérveket keressenek az SZNT kezdeményezése ellen, vagyis nem fogják felhasználni az elhangzottakat a szervezet ellen. „Ezzel szemben a mostani határozat visszatérés a 2019-ben lezárult jogvitához. Rám sokkolóan hatott a dokumentum több megjegyzése. Megszoktam korábban, hogy megpróbálják elferdíteni a tényeket, csúsztatnak. De arra nem számítottam, hogy nyíltan valótlant állítanak, szembemennek az egyértelmű igazságokkal, ami azonnal kiütközik, mindez egyenesen sokkoló volt” – válaszolta a Krónika kérdésére Izsák Balázs.

Aki ilyen „sokkoló valótlanságnak” nevezi az EB állítását, miszerint a testület annak idején „korlátozottan vette nyilvántartásba” az európai polgári kezdeményezést. Az SZNT vezetője szerint ez nem igaz, a Bizottság nem részlegesen, hanem egészében iktatta a kezdeményezést, amit aztán ennek ismeretében írta alá több mint egymillió polgár. Izsák Balázs közölte, nagyon súlyos dolgok történtek az EB közleményében, amely ellen ügyvédjük összeállítja a keresetet, és november 3-áig iktatni fogják.

korábban írtuk

Perelni készül az SZNT az Európai Bizottságot régiós polgári kezdeményezése elutasítása miatt

A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezése is.

Egyébként elutasító határozatában az Európai Bizottság arra hivatkozik: az EU nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy jogi lépéseket tegyen a „nemzeti régiók” meghatározására, az ilyen régiók azonosítására vagy felsorolására. Sőt arra sem terjed ki a hatásköre – állapítja meg az EB –, hogy a Területi statisztikai rendszer nómenklatúrájának (NUTS) létrehozása során a nyelvi, etnikai és kulturális határok figyelembe vegye, vagy hogy jogi lépéseket tegyen az annak biztosítására irányuló javaslattal kapcsolatban, hogy a tagállamok betartsák a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásaikat. Magyarul: Brüsszel az uniós tagállamok belügyének tekinti, miként bánnak a nemzeti kisebbségekkel. Ugyanakkor az EB úgy véli, nincs elegendő bizonyíték azon állítás alátámasztására, hogy a környező régiókétól eltérő nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőkkel rendelkező régiók következetesen hátrányos helyzetben vannak.

A kezdeményezés az EU működéséről szóló szerződés 174. cikkelyéhez köthető, amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is. A polgári kezdeményezés több mint 1,2 millió aláírója azt kéri: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

A koronavírus-járvány körülményei között a szervezők két év alatt gyűjtöttek össze több mint egymillió kétszázezer hitelesített aláírást. Idén március 4-én terjesztették a javaslat teljes szövegét és a támogató aláírásokat a Bizottság elé. Két meghallgatás és egy európai parlamenti vita után az EB szeptember 3-án kibocsátott közleményében tájékoztatta a szervezőket, hogy a javaslat alapján nem kezdeményez jogszabályt, ami egyenértékű a sikeres kezdeményezés elutasításával.

korábban írtuk

Székely Nemzeti Tanács: a nemzeti régiók védelme európai ügy

A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.

Egyébként négy évvel ezelőtt ugyanígy döntött az uniós bizottság a Minority SafePack nevű kezdeményezés esetében is, mint most az SZNT előterjesztése kapcsán. A 2011-ben a FUEN, az RMDSZ és partnerszervezetei által útjára indított Minority SafePack célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és védelmet, támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek.

Bár az MSPI az európai polgári kezdeményezés keretében több mint egymillió hiteles aláírást gyűjtött össze 11 uniós tagállamban – jócskán túlteljesítve a vonatkozó minimumkövetelményeket –, az EB 2021-ben úgy döntött, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó polgár és az egymillió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében.

Ezt a döntést 2022-ben az Európai Unió Törvényszéke helybenhagyta, majd miután az MSPI 2023-ban fellebbezést nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, utóbbi igazságszolgáltatási fórum idén júniusban – érdemi indoklás nélkül – véglegesen elutasította azt.

korábban írtuk

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.