
Hiába a több mint egymillió aláírás. A Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek
Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését, amely szerint nem kíván jogalkotási javaslatokat benyújtani az európai polgári kezdeményezés alapján – tájékoztattak csütörtökön a kezdeményezők.
2025. június 05., 12:002025. június 05., 12:00
Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke és a Minority SafePack kezdeményezés koordinátora elmondta, hogy a Kezdeményező Bizottság, a FUEN és partnerei elfogadják a Bíróság döntését, de úgy vélik, az Európai Unió elmulasztott igazságosabb és egyenlőbb társadalmat biztosítani minden polgára számára.
„A döntés éles ellentétben áll a Bíróság korábbi, az MSPI-t támogató döntéseivel. Az EU részéről érkező jelek egyértelműek voltak: továbbra sem kívánnak foglalkozni a kisebbségvédelem kérdésével, amely egyes tagállamok számára érzékeny téma. Ezt a szándékot már a háromtagú bírói testület kinevezése egyértelművé tette: ennek elnöke és egyik tagja is olyan országok állampolgárai, amelyek a leghatározottabban ellenzik a kisebbségek ügyének európai rendezését.
– idézte a közlemény az EP-képviselőt.
A FUEN elnöke szerint az őshonos kisebbségek érdekében folytatott munkát nem fogják feladni.
„Bár célunkat nem sikerült elérnünk, nem adjuk fel. Az MSPI-vel sikerült európai szintű szolidaritást teremteni, felhívtuk a figyelmet az őshonos kisebbségekre, a több mint egymillió aláírással, az Európai Parlament, a Bundestag, az Országgyűlés, a holland parlament és számos régió döntésével társadalmi és politikai támogatást szereztünk az ügynek, és sikerült a kisebbségek védelmét az EU napirendjére tűzni. Ezekre az eredményekre építve folytatjuk a küzdelmet az uniós kisebbségvédelemért!” – szögezte le Vincze.
amely jövőképet és közös cselekvési tervet vázol fel minden európai kisebbségi szervezet számára. A kezdeményezés az EU-hoz, az Európa Tanácshoz, az EBESZ-hez és az ENSZ-hez fordul, hogy védjék és támogassák a kisebbségi kultúrákat és nyelveket, valamint biztosítsák jogaik védelmét.
A FUEN elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a Minority SafePack kezdeményezéshez: a Kezdeményező Bizottságnak, az RMDSZ-nek, az SVP-nek és a YEN-nek mint alapítóknak; a több száz résztvevő szervezetnek; a több mint egymillió támogató polgárnak; a Thomas Hieber jogász vezette védelemnek; valamint az Európai Parlamentnek, a Bundestagnak, az Országgyűlésnek és a holland parlamentnek, továbbá a kezdeményezést támogató regionális parlamenteknek.
Mint ismeretes, a Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek. Az Európai Bizottság 2021-ben döntött úgy, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó ember és egy millió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében. Az Európai Törvényszék 2023-ban alapfokú, az Európai Bíróság pedig mostani jogerős döntésével a brüsszeli testület oldalára állt.

Fellebbezett a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága hétfőn az Európai Bizottság (EB) elleni eljárása keretében – közölte Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
2 hozzászólás