Hiába a több mint egymillió aláírás. A Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek
Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését, amely szerint nem kíván jogalkotási javaslatokat benyújtani az európai polgári kezdeményezés alapján – tájékoztattak csütörtökön a kezdeményezők.
2025. június 05., 12:002025. június 05., 12:00
Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke és a Minority SafePack kezdeményezés koordinátora elmondta, hogy a Kezdeményező Bizottság, a FUEN és partnerei elfogadják a Bíróság döntését, de úgy vélik, az Európai Unió elmulasztott igazságosabb és egyenlőbb társadalmat biztosítani minden polgára számára.
„A döntés éles ellentétben áll a Bíróság korábbi, az MSPI-t támogató döntéseivel. Az EU részéről érkező jelek egyértelműek voltak: továbbra sem kívánnak foglalkozni a kisebbségvédelem kérdésével, amely egyes tagállamok számára érzékeny téma. Ezt a szándékot már a háromtagú bírói testület kinevezése egyértelművé tette: ennek elnöke és egyik tagja is olyan országok állampolgárai, amelyek a leghatározottabban ellenzik a kisebbségek ügyének európai rendezését.
– idézte a közlemény az EP-képviselőt.
A FUEN elnöke szerint az őshonos kisebbségek érdekében folytatott munkát nem fogják feladni.
„Bár célunkat nem sikerült elérnünk, nem adjuk fel. Az MSPI-vel sikerült európai szintű szolidaritást teremteni, felhívtuk a figyelmet az őshonos kisebbségekre, a több mint egymillió aláírással, az Európai Parlament, a Bundestag, az Országgyűlés, a holland parlament és számos régió döntésével társadalmi és politikai támogatást szereztünk az ügynek, és sikerült a kisebbségek védelmét az EU napirendjére tűzni. Ezekre az eredményekre építve folytatjuk a küzdelmet az uniós kisebbségvédelemért!” – szögezte le Vincze.
amely jövőképet és közös cselekvési tervet vázol fel minden európai kisebbségi szervezet számára. A kezdeményezés az EU-hoz, az Európa Tanácshoz, az EBESZ-hez és az ENSZ-hez fordul, hogy védjék és támogassák a kisebbségi kultúrákat és nyelveket, valamint biztosítsák jogaik védelmét.
A FUEN elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a Minority SafePack kezdeményezéshez: a Kezdeményező Bizottságnak, az RMDSZ-nek, az SVP-nek és a YEN-nek mint alapítóknak; a több száz résztvevő szervezetnek; a több mint egymillió támogató polgárnak; a Thomas Hieber jogász vezette védelemnek; valamint az Európai Parlamentnek, a Bundestagnak, az Országgyűlésnek és a holland parlamentnek, továbbá a kezdeményezést támogató regionális parlamenteknek.
Mint ismeretes, a Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek. Az Európai Bizottság 2021-ben döntött úgy, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó ember és egy millió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében. Az Európai Törvényszék 2023-ban alapfokú, az Európai Bíróság pedig mostani jogerős döntésével a brüsszeli testület oldalára állt.
Fellebbezett a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága hétfőn az Európai Bizottság (EB) elleni eljárása keretében – közölte Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás