Hiába a több mint egymillió aláírás. A Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek
Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését, amely szerint nem kíván jogalkotási javaslatokat benyújtani az európai polgári kezdeményezés alapján – tájékoztattak csütörtökön a kezdeményezők.
2025. június 05., 12:002025. június 05., 12:00
Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke és a Minority SafePack kezdeményezés koordinátora elmondta, hogy a Kezdeményező Bizottság, a FUEN és partnerei elfogadják a Bíróság döntését, de úgy vélik, az Európai Unió elmulasztott igazságosabb és egyenlőbb társadalmat biztosítani minden polgára számára.
„A döntés éles ellentétben áll a Bíróság korábbi, az MSPI-t támogató döntéseivel. Az EU részéről érkező jelek egyértelműek voltak: továbbra sem kívánnak foglalkozni a kisebbségvédelem kérdésével, amely egyes tagállamok számára érzékeny téma. Ezt a szándékot már a háromtagú bírói testület kinevezése egyértelművé tette: ennek elnöke és egyik tagja is olyan országok állampolgárai, amelyek a leghatározottabban ellenzik a kisebbségek ügyének európai rendezését.
– idézte a közlemény az EP-képviselőt.
A FUEN elnöke szerint az őshonos kisebbségek érdekében folytatott munkát nem fogják feladni.
„Bár célunkat nem sikerült elérnünk, nem adjuk fel. Az MSPI-vel sikerült európai szintű szolidaritást teremteni, felhívtuk a figyelmet az őshonos kisebbségekre, a több mint egymillió aláírással, az Európai Parlament, a Bundestag, az Országgyűlés, a holland parlament és számos régió döntésével társadalmi és politikai támogatást szereztünk az ügynek, és sikerült a kisebbségek védelmét az EU napirendjére tűzni. Ezekre az eredményekre építve folytatjuk a küzdelmet az uniós kisebbségvédelemért!” – szögezte le Vincze.
amely jövőképet és közös cselekvési tervet vázol fel minden európai kisebbségi szervezet számára. A kezdeményezés az EU-hoz, az Európa Tanácshoz, az EBESZ-hez és az ENSZ-hez fordul, hogy védjék és támogassák a kisebbségi kultúrákat és nyelveket, valamint biztosítsák jogaik védelmét.
A FUEN elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a Minority SafePack kezdeményezéshez: a Kezdeményező Bizottságnak, az RMDSZ-nek, az SVP-nek és a YEN-nek mint alapítóknak; a több száz résztvevő szervezetnek; a több mint egymillió támogató polgárnak; a Thomas Hieber jogász vezette védelemnek; valamint az Európai Parlamentnek, a Bundestagnak, az Országgyűlésnek és a holland parlamentnek, továbbá a kezdeményezést támogató regionális parlamenteknek.
Mint ismeretes, a Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek. Az Európai Bizottság 2021-ben döntött úgy, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó ember és egy millió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében. Az Európai Törvényszék 2023-ban alapfokú, az Európai Bíróság pedig mostani jogerős döntésével a brüsszeli testület oldalára állt.
Fellebbezett a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága hétfőn az Európai Bizottság (EB) elleni eljárása keretében – közölte Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás