Az RMDSZ az iskolaelhagyás csökkenését reméli gyermekpénz rendszerének átalakításától
Fotó: Barabás Ákos
Heves vitát váltott ki az RMDSZ-nek a gyermekpénz átalakítását célzó törvénytervezete, amely a támogatás egy részét iskolai jelenléthez és magaviseleti jegyhez kötné. Szabó Ödön, a törvénytervezet egyik kezdeményezője szerint a gyermekpénzrendszer átalakítása hozzájárulhat az iskolaelhagyás visszaszorításához. Ráduly Csongor Maros megyei iskolaigazgató szintén úgy látja, hogy a jelenléthez kötött támogatásoknak már most is érzékelhető ösztönző hatásuk van.
2026. május 09., 08:492026. május 09., 08:49
Több oldalról is kritikák érték az RMDSZ-nek a gyermekpénzrendszer átalakítását célzó törvényjavaslatát, amely jelentősen módosítaná a jelenlegi támogatási struktúrát. A tervezet szerint a jelenlegi, a 3 és 18 év közötti gyermekek után automatikusan járó 292 lejes gyermekpénz 100 lejre csökkenne, a fennmaradó összeget pedig – további 50 lejjel kiegészítve – úgynevezett „jelenléti ösztöndíjként” kapnák meg azok a családok, amelyek gyermekei rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába, és év végén 10-es magaviseleti jegyet vagy „nagyon jó” minősítést érnek el.
A javaslat támogatói szerint az intézkedés célja az iskolaelhagyás visszaszorítása és a rendszeres iskolalátogatás ösztönzése. Bírálói azonban attól tartanak, hogy a tervezet elsősorban a szegényebb családokat sújthatja, tovább mélyítve a társadalmi különbségeket. Többen azt is kifogásolják, hogy az anyagi támogatást jelenléthez és magaviseleti jegyhez kötnék, miközben sok gyermek hiányzásának hátterében nem hanyagság, hanem szociális problémák állnak.
A gyermekpénzrendszer átalakítására vonatkozó elképzeléseket Szabó Ödön RMDSZ-képviselő, a bukaresti alsóház oktatási bizottságának alelnöke, a javaslat egyik kezdeményezője ismertette a Krónikával. A politikus szerint a jelenlegi bírságolási rendszer önmagában nem elegendő az iskolaelhagyás visszaszorítására, ezért inkább olyan rendszert vezetnének be, amely anyagilag is ösztönzi a rendszeres iskolába járást.
Sok család számára hatalmas terhet ró a gyerekek iskoláztatása
Fotó: Orbán Orsolya
Szabó Ödön lapunknak hangsúlyozta: a törvénytervezetet nem egyszerű megszorításként vagy a gyermeknevelési pótlék „elvételének” szándékaként kell értelmezni. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a javaslat célja az, hogy a rendszeres óvoda- és iskolalátogatásnak valós, kézzelfogható anyagi ösztönzője legyen, és „pozitív motivációt” teremtsen azoknak a családoknak, amelyek odafigyelnek gyermekeik oktatására és jövőjére.
Szabó Ödön szerint jelenleg ugyanaz a támogatás jár azoknak a családoknak is, amelyek rendszeresen óvodába vagy iskolába küldik gyerekeiket, és azoknak is, amelyek ezt elmulasztják. Hangsúlyozta,
és bár törvény rendelkezik arról, hogy felelősségre vonható az a szülő, aki nem küldi iskolába a gyerekét, az ennek elmulasztását szankcionáló rendszer nem működik hatékonyan.
„A törvény lehetővé teszi, hogy azokat a szülőket, akik nem járatják gyermeküket iskolába, ezer és ötezer lej közötti bírsággal sújtsák. Ezek a büntetések azonban sok esetben behajthatatlanok, ugyanis annak a közegnek, ahol a legnagyobb probléma van, sokszor nincs olyan jövedelme vagy vagyontárgya, amiből a bírságot ki tudnák fizetni, így a valóságban a büntetésnek semmi következménye nincs. Éppen ezért az új tervezet célja, hogy ezek a családok nagyobb figyelmet fordítsanak gyermekeik oktatására és jövőjére, ugyanis meggyőződésünk, hogy a gyerek sokkal jobb helyen van az óvodában-iskolában, mint az utcán vagy egy olyan környezetben, ahol nincsenek valódi lehetőségei a társadalmi integrációra és fejlődésre” – magyarázta a nagyváradi honatya.
Szabó Ödön szerint a gyermekek iskolába járásához kötött támogatási rendszerek nem számítanak egyedülállónak Európában, sőt több országban ennél jóval szigorúbb szabályozások vannak érvényben.
„Vannak országok, ahol nemcsak a gyermekek után járó támogatást, hanem más szociális juttatásokat is az iskolába járáshoz kötnek. Sőt ennél jóval szigorúbb rendszerek is léteznek: ahol a gyerek nem jár iskolába, ott a gyámhatóság is közbeléphet” – fogalmazott az RMDSZ-es képviselő. Példaként Németországot és a skandináv országokat említette, ahol az állam sokkal következetesebben lép fel a tankötelezettség betartása érdekében.
Iskolai jelenléthez kötné a gyerekpénzt az új rendszer
Fotó: Pál Árpád
A támogatói érvek mellett ugyanakkor számos kritika is megjelent a törvénytervezettel kapcsolatban. Többen azt róják fel, hogy a rendszer aránytalanul érintheti a mélyszegénységben élő családokat, illetve azokat a közösségeket, ahol a hiányzás hátterében nem hanyagság, hanem infrastrukturális problémák állnak.
Szabó Ödön elismerte, hogy létező problémáról van szó, de szerinte ezek az esetek a hiányzások kisebb részét teszik ki. „Valóban van egy két-három százaléknyi olyan gyerek, akiknek gondot jelent eljutni az iskolába, és ezt a problémát meg kell oldani. Éppen ezért a törvénytervezet másik része arról szól, hogy azok számára, akiknek helyben nincs lehetőségük iskolába járni, ingyenes bentlakást és étkezést kell biztosítani. De mindenki erről a két-három százalékról beszél, miközben van egy sokkal nagyobb réteg, ahol helyben van iskola és óvoda, és a szülők mégsem küldik a gyereket” – hívta fel a figyelmet a politikus.
A kritikák között az is megjelent, hogy a javaslat aránytalanul érintheti a mélyszegénységben élő roma családokat. Szabó Ödön ennek kapcsán megjegyezte, az elmúlt napokban több pozitív visszajelzést is kapott roma közösségekből. Elmondása szerint többen úgy vélik, a rendszer végre különbséget tehet azok között a családok között, amelyek nehéz körülmények között is rendszeresen iskolába küldik gyermekeiket, és azok között, amelyek ezt nem teszik meg.
A politikus egy roma édesanya példáját is felidézte, aki szerint a javaslat segíthet abban, hogy a gyerekek számára is kézzelfoghatóvá váljon az iskolába járás jelentősége, és megértsék, azért kell iskolába menniük, mert így jobban tudnak élni.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a jelenléti ösztöndíjat a gyerekek a vakáció idején is megkapnák, tehát nem kizárólag a tanítási hónapokra járna.
A képviselő arról is beszélt, hogy a törvénytervezet egyik, a közbeszédben legkevésbé tárgyalt eleme az óvodai jelenlét ösztönzése, illetve a szociális ösztöndíj kiterjesztése az óvodáskorú gyermekekre is. Szabó Ödön szerint ennek köszönhetően a mélyszegénységből érkező, rendszeresen óvodába járó gyermekek esetében a támogatások összege akár meg is duplázódhatna. Mint mondta, ez azért lenne különösen fontos, mert a nemzetközi tanulmányok szerint azok a gyermekek, akik kimaradnak a korai oktatásból, jelentős hátránnyal kezdik az iskolát, amit később nagyon nehéz ledolgozni.
Külföldön szigorúbban lépnek fel az iskolaelhagyókkal szemben, mint nálunk
Fotó: Pexels
A javaslat másik, legtöbbet vitatott eleme, hogy a támogatás feltétele lenne a 10-es magaviseleti jegy vagy a „nagyon jó” minősítés. A törvénytervezetet kifogásolók szerint a magaviselet megítélése sok esetben szubjektív lehet, és fennáll a veszélye annak is, hogy a rendszer visszaélésekhez vezethet. Szabó Ödön ennek kapcsán emlékeztetett, a jelenlegi szociális ösztöndíjrendszerben már most is szerepel hasonló feltétel.
„Nem mi találtuk ki ezt a rendszert, csak egy már létező modellt emeltünk át. Lehet vitatkozni azon, hogy 10-es vagy 9-es legyen a határ, de annak igenis kell legyen következménye, hogy mi történik az iskolában. Egyre nagyobb probléma az iskolai erőszak, ezért nem lehet teljesen kiiktatni a nevelési eszközöket a rendszerből” – érvelt a honatya.
A törvénytervezet adminisztratív megvalósíthatóságával kapcsolatban is több kritika megfogalmazódott. Pedagógusok és iskolaigazgatók attól tartanak, hogy a jelenlétek követése és az igazolások kezelése tovább növelheti az amúgy is túlterhelt bürokráciát. Szabó Ödön szerint azonban a rendszer technikailag könnyen működtethető lenne, mivel az elektronikus napló már most is létezik a romániai oktatásban.
A képviselő úgy véli, elegendő lenne az elektronikus napló általánosítása és összekapcsolása a kifizetési rendszerrel. „Ez egy egyszerű informatikai rendszer lenne. A szülő akár heti bontásban is láthatná a gyereke hiányzásait, és egy automatikus program alapján történhetne a támogatás kifizetése” – magyarázta. Hozzátette:
A képviselő szerint sokan félreértették a törvénytervezetet, és a közbeszéd túlságosan arra a narratívára egyszerűsödött le, hogy az RMDSZ „csökkenteni akarja a gyermekpénzt”, miközben a tervezet mögött egy átfogóbb oktatási és szociális filozófia áll. A Bihar megyei politikus szerint a javaslat célja, hogy
Vannak települések, ahol hiányzik az infrastruktúra, nincsenek iskolabuszok
Fotó: Mariş Cristian Daniel/Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala
A törvénytervezetről erdélyi magyar oktatási intézmények vezetőit is megkérdeztük. Ráduly Csongor, a mezőpaniti Kádár Márton Általános Iskola igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, a gyermekpénz sok család számára fontos segítséget jelent a gyerekek iskoláztatásában, és a tapasztalatok azt mutatják, a rendszeres iskolába járást ösztönző anyagi támogatásoknak kézzelfogható hatásuk lehet.
„Van olyan szülő, aki valóban csak azért ragaszkodik ahhoz, hogy a gyereke be legyen íratva az iskolába, mert így kapja a gyermekpénzt. Ugyanakkor ennek a támogatásnak nagyon komoly jelentősége van, ugyanis sok család számára az iskoláztatás komoly anyagi terhet jelent” – fogalmazott a Mezőpanithoz tartozó falvakban − Csittszentivánon, Mezőbergenyében, Harcón és Székelykövesden − működő osztályokat tömörítő tanintézet vezetője.
A bölcsődétől egészen nyolcadik osztályig több mint hatszáz diákot számláló Maros megyei tanintézet vezetője szerint ugyanakkor
„Amióta bizonyos szociális támogatásokat az iskolai jelenléthez kötöttek, érezhető változás történt. Ha összehasonlítom a mostani helyzetet az öt-hat évvel ezelőttivel, akkor azt látom, hogy a gyerekek sokkal nagyobb számban és rendszeresebben járnak iskolába. Jó példa erre a székelykövesdi iskola, ahol korábban csak néhány gyermek járt rendszeresen foglalkozásokra, jelenleg viszont már közel húsz gyermek van beíratva, és naponta 15–16 gyermek vesz részt az órákon” – mutatott rá.
Az iskolaigazgató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy
ugyanis vannak olyan térségek, ahol továbbra is komoly problémát jelent az infrastruktúra hiánya, például a megfelelő közlekedés vagy az iskolába jutás megoldatlansága.
Mint mondta, Mezőpanit községben ebből a szempontból kedvezőbb a helyzet, mivel a gyermekek szállítását jelenleg két elektromos iskolabusszal biztosítják, így a közlekedés nem akadályozza az iskolába járást. A székely mezőségi tanintézet vezetője úgy látja, hogy ahol az alapvető feltételek adottak, ott az iskolába járáshoz kötött anyagi támogatások valóban ösztönzően hathatnak a családokra, hozzájárulhatnak a rendszeresebb iskolalátogatáshoz, és visszaszoríthatják a diákok lemorzsolódását.
Jóváhagyta a kormány csütörtöki ülésén a közoktatásbeli ösztöndíjak odaítélésének módszertanát. A kormányhatározat négy típusú ösztöndíjról rendelkezik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Medve sebesített meg két férfit hétfőn a Hargita megyei Kászonújfaluban. Mindkét áldozat több sérülést szenvedett, de nincsenek életveszélyben – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A Hunyad megyei környezetvédelem friss adatai szerint a térségben több mint 1000 barnamedve él, miközben a Román Akadémia szerint a megyében az ideális állomány 250 példány lenne.
A Magyar Talajtani Társaság Év Talaja versenyének történetében először neveztek erdélyi talajszelvényt a megmérettetésre. A bálványosfürdői Apor-lányok feredőjénél feltárt különleges mintára június 16-án déli 12 óráig szavazhat a közönség.
A budapesti Csodák Palotájához hasonló, még annál is nagyobb szabású tudományos játszóházat alakítanak ki Sepsiszentgyörgyön.
„Egyre gyorsabban épülnek az A1-es autópálya Lugos–Déva szakaszán kivételezés alatt álló alagutak” – tudatta Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára egy Facebook-bejegyzésében.
Országszerte különösen meleg lesz a következő napokban, de záporokra, zivatarokra is gyakran lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat június 15. és 28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Hanyagsággal vádolta meg Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt Dorin Toma tartalékos tábornok, a NATO Délkeleti Többnemzetiségű Hadosztály Parancsnokságának 2022 és 2025 közötti volt parancsnoka.
A Maros megyei Mezőszengye község lakosságának több mint fele, azaz 52,2 százalék igennel szavazott a település polgármesterének, Vasile Grecnek a leváltásáról szóló népszavazáson, míg 47,8 százalék nem értett egyet a polgármester távozásával.
Több mint 107 ezer lejjel károsítottak meg egy kolozsvári nőt azok a fiatal külföldi állampolgárok, akiket a rendőrség néhány órán belül azonosított és őrizetbe vett. A gyanúsítottak a jól ismert „hiteles csalás” módszeré
A Temesvári Műszaki Egyetem új fejezetet nyit a romániai felsőoktatásban: egy olyan képzési profil körvonalazódik az intézményen belül, amely a mesterséges intelligenciát, a humanoid robotokat és a drónokat helyezi a középpontba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!