Az Európai Bizottság elutasította az SZNT polgári kezdeményezését
Fotó: Kocsis Boldizsár János
A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezése is. Izsák Balázs, az SZNT elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság úgy döntött: nem kezdeményez jogalkotást a nemzeti régiók támogatásáért. Az ügyben várhatóan pereskedés következik.
2025. szeptember 04., 08:062025. szeptember 04., 08:06
Elfogadhatatlannak tartja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az Európai Bizottságnak a nemzeti kisebbségek védelmére indított polgári kezdeményezésre adott elutasító válaszát, és az ügy folytatását ígéri. „Számunkra ez a döntés elfogadhatatlan” – reagált a bizottság szerdán délután ismertetett döntésére Izsák Balázs, a polgári kezdeményezést elindító SZNT elnöke a Facebook-oldalán.
„Ez egyenértékű az elutasítással” – írta Izsák Balázs. Hozzátette: az SZNT számára ezzel a küzdelem nem ért véget. Azt ígérte, hogy miután elemzik a 25 oldalas indoklást, ismertetik a további cselekvési tervet. Izsák Balázs korábban előrebocsátotta, az SZNT felkészült arra, hogy ismét megküzdjön az Európai Bizottsággal, és pert indítson, ha elutasítaná a nemzeti régiókra vonatkozó polgári kezdeményezését.
Az SZNT március 4-én nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezését, amely az EU működéséről szóló szerződés 174. cikkelyéhez köthető, és amely felsorolja, melyek azok az uniós régiók, melyeket az EU kohéziós politikájában kiemelt figyelemben részesít. Az SZNT meggyőződése szerint ebbe a felsorolásba beleillenek a nemzeti régiók is. A polgári kezdeményezés több mint 1,2 millió aláírója azt kéri: az unió kohéziós politikájában kezeljék kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
A döntésről elsőként Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője számolt be, elkeserítőnek és felháborítónak nevezve, hogy az Európai Bizottság immár másodszor utasította vissza a jogalkotást az Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt szerint az EB döntése nem tekinthető váratlannak, a brüsszeli végrehajtó testület ugyanis következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében.
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
„Egyszerűen nem akar tudomást venni róluk. Most azt mondja, hogy nincsen lehetősége meghatározni a nemzeti régiókat és nem gondolja úgy, hogy a kisebbségek által lakott régiókat hátrányos megkülönböztetés éri a kohéziós politikában. Az Európai Bizottság azt is állítja, hogy a jelzett problémák már megoldódtak, mi viszont semmilyen intézkedést nem láttunk, azok hatását nem éreztük. Az Európai Bizottság elszakadt a polgároktól, hiszen az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió európai polgár véleményét másodszor is semmibe vette” – állapította meg az erdélyi eurohonatya.
Kitért arra, miközben a lisszaboni szerződés több mint tíz éve lehetőséget biztosít az európai polgároknak, hogy a polgári kezdeményezések intézménye révén beleszóljanak az Európai Unió működésébe, eddig minden egyes kezdeményezésnek ugyanaz lett az eredménye: semmi. „Ez elfogadhatatlan” – állapította meg az EP-képviselő, hozzátéve, folytatódik a küzdelem az őshonos nemzeti közösségek ügyének európai támogatásáért.
Az SZNT polgári kezdeményezéséhez több mint 1,2 millió aláírás gyűlt össze
Fotó: Kocsis Boldizsár János
Egyébként négy évvel ezelőtt ugyanígy döntött az uniós bizottság a Minority SafePack nevű kezdeményezés esetében is, mint most az SZNT előterjesztése kapcsán. A 2011-ben a FUEN, az RMDSZ és partnerszervezetei által útjára indított Minority SafePack célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek, és védelmet, támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek. Bár az MSPI az európai polgári kezdeményezés keretében több mint egymillió hiteles aláírást gyűjtött össze 11 uniós tagállamban – jócskán túlteljesítve a vonatkozó minimumkövetelményeket –, az EB 2021-ben úgy döntött, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó polgár és az egymillió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében.
Ezt a döntést 2022-ben az Európai Unió Törvényszéke helybenhagyta, majd miután az MSPI 2023-ban fellebbezést nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, utóbbi igazságszolgáltatási fórum idén júniusban – érdemi indoklás nélkül – véglegesen elutasította azt.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.
Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!