
Az ozsdolaiak attól tartanak, hogy a bíróság az állam javára dönt, holott minden dokumentum bizonyítja, hogy jogosan igényelték vissza az erdőket
Fotó: Asociatialaros.ro
Szemet vetett a bukaresti pénzügyminisztérium az ozsdolai közbirtokosság 2900 hektár erdejére, amelyet 16 éve visszaszolgáltattak a háromszékieknek. Az ügy sokak szerint rendkívül veszélyes precedenst teremthet a visszaállamosításra, hiszen Székelyföldön több mint százezer ember érintett a közbirtokosságok működésében.
2018. november 20., 18:462018. november 20., 18:46
2018. november 20., 19:062018. november 20., 19:06
Visszaállamosítástól tartanak az ozsdolai közbirtokosság képviselői, akik nem értik, hogy a román állam nevében eljáró pénzügyminisztérium miért nyújtott be keresetet a 2900 hektár erdő tulajdonjogát rögzítő birtoklevél érvénytelenítése érdekében.
Pál István, a tulajdonosi társulás elnöke a Krónikának elmondta, már csak a Jóistenben bíznak – tartanak tőle, hogy a bíróság az állam javára dönt, holott minden dokumentum bizonyítja, hogy jogosan igényelték vissza az erdőket.
A közbirtokosság egyébként évekig szélmalomharcot folytatott, hogy visszaperelje azt a további 2000 hektár erdőt, amely az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyéhez került, és végül a moldvaiaknak osztották vissza. Még most is további 33 hektárért pereskednek – ebben a bírósági eljárásban éppen kedden tartottak tárgyalást a kézdivásárhelyi bíróságon.
Pál István elmondta, a bukaresti pénzügyminisztérium által indított perben még ki sem tűzték a tárgyalást, ám aggódnak, hiszen már 2000 hektárt elveszítettek, és most a visszakapott 2900 hektárra is szemet vetett az állam.
– fogalmazott lapunknak a periratot jól ismerő Tamás Sándor.
A Kovászna Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, a közbirtokosság ügyvédet fogadott, ám politikai téren is próbálnak segíteni, hiszen „ez nagyon veszélyes játék”. A háromszéki közgyűlés elnöke rámutatott, a pénzügyminisztérium arra hivatkozva akarja érvényteleníteni a birtoklevelet, hogy a román állam az 1921-es földreform végrehajtása során, 1923-1924-ben kártérítés ellenében kisajátította az ozsdolai erdőket. Csakhogy a közbirtokosság a két világháború között pert indított a kisajátítás ellen, és 1934-ben a brassói táblabíróság nekik adott igazat, elismerve, hogy kevés volt az összeg, amit a román állam kártérítésként felajánlott. Az erdőket az állam Ozsdola község javára próbálta kisajátítani, ám
Tamás Sándor rámutatott, 1948-ban a közbirtokosságtól vették el az erdőket, sőt a Roman városában működő erdészeti kutatóközpont levéltárában megtalálták az állami erdők kezelésére 1951-ben készített, első üzemterveket, és azokban is az áll, hogy az ozsdolai erdőket a közbirtokosságtól vették el.
„Egyértelmű, hogy huncutsággal próbálkoznak. Az állam kiragad egy neki kedvező periódust, és arra hivatkozik, de a történetet egészében kell látni: kétségtelen, hogy ki akarták sajátítani az ozsdolai erdőket, de az eljárást nem vitték végig, a telekkönyvben csak a közbirtokosság szerepel tulajdonosként” – szögezte le a háromszéki közgyűlés elnöke. Hozzátette,
Különben megfigyelők szerint az ozsdolai közbirtokossággal szemben kezdeményezett eljárás kísértetiesen hasonlít a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének, valamint a Maros megyei Bánffy-erdők visszaállamosítására. Nem véletlen, hogy az ügy Budapesten is aggodalmat keltett, és a közbirtokosságok kérdése terítékre került a magyar kormány múlt szerdai ülésén. Lapunk úgy tudja, az Orbán-kabinet illetékesei a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) múlt pénteki ülésének alkalmával arról biztosították az erdélyi magyar politikai alakulatokat, hogy a magyar hatóságok minden támogatást megadnak az ozsdolai közbirtokosság vagyona újraállamosításának megakadályozása érdekében.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!