„Huncut” visszaállamosítás – veszélyes precedenst teremthet az ozsdolai közbirtokosság ellen indított eljárás

Az ozsdolaiak attól tartanak, hogy a bíróság az állam javára dönt, holott minden dokumentum bizonyítja, hogy jogosan igényelték vissza az erdőket •  Fotó: Asociatialaros.ro

Az ozsdolaiak attól tartanak, hogy a bíróság az állam javára dönt, holott minden dokumentum bizonyítja, hogy jogosan igényelték vissza az erdőket

Fotó: Asociatialaros.ro

Szemet vetett a bukaresti pénzügyminisztérium az ozsdolai közbirtokosság 2900 hektár erdejére, amelyet 16 éve visszaszolgáltattak a háromszékieknek. Az ügy sokak szerint rendkívül veszélyes precedenst teremthet a visszaállamosításra, hiszen Székelyföldön több mint százezer ember érintett a közbirtokosságok működésében.

Bíró Blanka

2018. november 20., 18:462018. november 20., 18:46

2018. november 20., 19:062018. november 20., 19:06

Visszaállamosítástól tartanak az ozsdolai közbirtokosság képviselői, akik nem értik, hogy a román állam nevében eljáró pénzügyminisztérium miért nyújtott be keresetet a 2900 hektár erdő tulajdonjogát rögzítő birtoklevél érvénytelenítése érdekében.

Az ozsdolaiak ügyvédet fogadtak, ám értetlenül állnak a helyzet előtt, hiszen a tulajdonukat már 16 éve visszaszolgáltatták.

Pál István, a tulajdonosi társulás elnöke a Krónikának elmondta, már csak a Jóistenben bíznak – tartanak tőle, hogy a bíróság az állam javára dönt, holott minden dokumentum bizonyítja, hogy jogosan igényelték vissza az erdőket.

A közbirtokosság egyébként évekig szélmalomharcot folytatott, hogy visszaperelje azt a további 2000 hektár erdőt, amely az 1968-as megyésítéskor Vrancea megyéhez került, és végül a moldvaiaknak osztották vissza. Még most is további 33 hektárért pereskednek – ebben a bírósági eljárásban éppen kedden tartottak tárgyalást a kézdivásárhelyi bíróságon.

Pál István elmondta, a bukaresti pénzügyminisztérium által indított perben még ki sem tűzték a tárgyalást, ám aggódnak, hiszen már 2000 hektárt elveszítettek, és most a visszakapott 2900 hektárra is szemet vetett az állam.

Idézet
Rendkívül veszélyes precedenst teremthet ez az ügy, hiszen Háromszéken több tízezer, Székelyföldön több mint százezer ember érintett a közbirtokosságok működésében. Egyértelmű huncutság, amit a román állam el akar követni: ez nem jogi kérdés, hanem a láthatatlan erők politikai akaratát próbálják érvényesíteni”

– fogalmazott lapunknak a periratot jól ismerő Tamás Sándor.

A Kovászna Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, a közbirtokosság ügyvédet fogadott, ám politikai téren is próbálnak segíteni, hiszen „ez nagyon veszélyes játék”. A háromszéki közgyűlés elnöke rámutatott, a pénzügyminisztérium arra hivatkozva akarja érvényteleníteni a birtoklevelet, hogy a román állam az 1921-es földreform végrehajtása során, 1923-1924-ben kártérítés ellenében kisajátította az ozsdolai erdőket. Csakhogy a közbirtokosság a két világháború között pert indított a kisajátítás ellen, és 1934-ben a brassói táblabíróság nekik adott igazat, elismerve, hogy kevés volt az összeg, amit a román állam kártérítésként felajánlott. Az erdőket az állam Ozsdola község javára próbálta kisajátítani, ám

a terület soha nem került be a község vagyonleltárába, a telekkönyvbe sem vezették be a község vagy az állam tulajdonjogát: csak a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.

Tamás Sándor rámutatott, 1948-ban a közbirtokosságtól vették el az erdőket, sőt a Roman városában működő erdészeti kutatóközpont levéltárában megtalálták az állami erdők kezelésére 1951-ben készített, első üzemterveket, és azokban is az áll, hogy az ozsdolai erdőket a közbirtokosságtól vették el.

„Egyértelmű, hogy huncutsággal próbálkoznak. Az állam kiragad egy neki kedvező periódust, és arra hivatkozik, de a történetet egészében kell látni: kétségtelen, hogy ki akarták sajátítani az ozsdolai erdőket, de az eljárást nem vitték végig, a telekkönyvben csak a közbirtokosság szerepel tulajdonosként” – szögezte le a háromszéki közgyűlés elnöke. Hozzátette,

az ozsdolai közbirtokosság az egyik legnagyobb: jól működik, 986 tagjának biztosít tűzifát és pénzosztalékot, ami megélhetés-kiegészítést jelent számukra.

Különben megfigyelők szerint az ozsdolai közbirtokossággal szemben kezdeményezett eljárás kísértetiesen hasonlít a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének, valamint a Maros megyei Bánffy-erdők visszaállamosítására. Nem véletlen, hogy az ügy Budapesten is aggodalmat keltett, és a közbirtokosságok kérdése terítékre került a magyar kormány múlt szerdai ülésén. Lapunk úgy tudja, az Orbán-kabinet illetékesei a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) múlt pénteki ülésének alkalmával arról biztosították az erdélyi magyar politikai alakulatokat, hogy a magyar hatóságok minden támogatást megadnak az ozsdolai közbirtokosság vagyona újraállamosításának megakadályozása érdekében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt