„Formálni a jövő közeledő Kolozsvárját”. Hivatalosan is megnyitották a magyar napokat a kincses városban

„Nemcsak a mienk, magyaroké ez a város, hanem a németek, a románok és a zsidók, valamint más nemzetiségűek városa is. A latin névből gondoljunk arra is, hogy Kolozsvár mindenkié, aki a művelt Európához tartozónak vallja magát és dolgozott e település fejlődéséért az elmúlt években, évtizedekben, vagy akár az elmúlt évszázadokban” – idézte az MTI Potápit.

Kiemelte, hogy 2017 óta már magyarul is ki van írva a város neve a helységnévtáblákra. „Önökkel együtt akkor én is úgy éreztem, hogy visszakaptunk, mi, magyarok valamit, amit a történelem elvett tőlünk az elmúlt évszázadban. Ma már hivatalosan is azt hirdetik ezek a háromnyelvű táblák, hogy Kolozsvár a mi városunk is” – fogalmazott az államtitkár.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy Kolozsvár évszázadok óta Erdély fővárosa, a többi erdélyi város közösségének példaképe, mérce, szellemi-kulturális iránytű. A politikus szerint ma is igaz, hogy Székelyföldtől Máramarosig, a moldvai csángó magyar közösségektől Dél-Erdélyig minden tekintet Kolozsvár fele fordul, és van verseny a magyar napok megszervezésében. „A Kolozsvári Magyar Napok ma mérce szerte Erdélyben, és bátorkodom megkockáztatni azt, hogy a Kárpát-medencében, igazodási pont augusztusban és nemcsak a kolozsvári magyarok számára” – hangoztatta a szövetségi elnök, hozzátéve, a Gergely Balázs vezette Kincses Kolozsvár Egyesület kezdeményezése találkozott a kolozsvári magyar közösség igényeivel, elvárásával.

Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke beszédében a múlt egyre távolodó, a jelen élhető és a jövő Kolozsvárjáról is beszélt. Elmondta, hogy a közösségi emlékezet egyre kopik, de tovább kell örökíteni a múlt szellemiségét. „Azt a Kolozsvárt, amit a múltból hoztunk, és ami egyre inkább távolodik, csak mi tudjuk itt tartani, megtartani” – mondta, hozzátéve, hogy a jövő közeledő Kolozsvárját a jelenlévők tudják formálni.

korábban írtuk

Térillúziók, nemesen elvont képek, „kötések a szívben” – Gazdáné Olosz Ella textilművész alkotásaiból nyílt tárlat Kolozsváron

Gazdáné Olosz Ella textilművész alkotásaiból nyílt meg A csend értelmezése című reprezentatív emlékkiállítás a kolozsvári Bánffy-palotában hétfőn délután.

Gergely Balázs kitért a felújított Farkas utcára, mely templomai, iskolái, egyeteme révén minden kolozsvári „közös lakcíme”. A jövőhöz Szent György itteni szobra lehet a példa – mondta –, a kolozsváriaknak hozzá hasonlóan kell felvenni a harcot a mindennapokban. Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a magyar napok kapcsán kiemelte, hogy Erdélyben sokan ehhez mérve szervezik meg nyári szabadságukat, hazalátogatásukat.