Kurátorok. Mitu Melinda, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze és Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője
Fotó: Kiss Judit
Bem József tábornok lovaglóostora, sárgaréz pecsétnyomója, kehelyformájú talpas pohara, szarvasbőrrel bélelt fatokban található nagyítója, darabkák az aradi vértanúk bitófájából, de az ágyúöntő Gábor Áron tárcája, és számos tárgyi emlék látható a Petőfi emlékezete és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ereklyéi című kiállításon, amelyet hétfőn délután nyitottak meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
2023. augusztus 14., 16:342023. augusztus 14., 16:34
2023. augusztus 14., 16:432023. augusztus 14., 16:43
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából nyílt meg a kincses városbeli Református Múzeumban a tárlat, amely a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy és a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum együttműködéseként valósult meg.
Fotó: Kiss Judit
A tárlat betekintést nyújt az 1848–49-es kolozsvári Ereklyemúzeum történetébe, az alapításától kezdve a gyűjtemény gyarapodásán – legdicsőbb korszakában 5000 műtárgyat számlált – a szétszóratáson át a jelenkori állapotokig.
A 97 éves korában nősülő egykori honvéd menyegzőjén készült ez a kuriózumszámba menő fotó
Fotó: Kiss Judit
A megnyitón a kiállítás kurátorai, Mitu Melinda, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történésze, valamint Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője beszélt a különleges gyűjteményről. Szebeni Zsuzsa elmondta, hogy az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi-bicentenárium alkalmából a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy Petőfi emlékezete és az 1848-as ereklyék Háromszéken címmel 3 hónapig nyitva tartó kiállítást szervezett, a kolozsvári tárlaton ennek anyaga is látható.
Az ágyúöntő Gábor Áron notesze, gyöngybetűs bejegyzésekkel
Fotó: Kiss Judit
Szebeni Zsuzsa kiemelte Mitu Melinda következetes munkáját, amellyel a történész igyekszik feltérképezni az 1848-as ereklyéket, amelyekből ma is lehetnek fellelhetőek.
Szintén nagyon érdekes a Teleki Blanka által készített, 2-szer 2 centiméteres kis, sötétkék bársonnyal szegett, Kufstein várát ábrázoló grafika, amelyet a nőnevelés úttörője raboskodása idején készített: a pici kartonlap a Gábor Áron noteszében volt található, amely szintén megtekinthető a tárlaton” – emelte ki Szebeni Zsuzsa.
Darabkák az aradi vértanúk bitófáiból
Fotó: Kiss Judit
Mitu Melinda felelevenítette, hogy
az 1949-es államosítás után pedig már csupán 600 tárgy szerepelt a leltárban – nem lehet tudni, hogy hová tűntek el. Az 1960-as évek elején a szabók bástyájába költöztették a gyűjteményt, amely 1976-ban került az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumba megfogyatkozva: mintegy 300 tárgy.
Fotó: Kiss Judit
„Vannak köztük fegyverek, rabok által faragott gyönyörű tárgyak, tálkák, poharak, de iratok, fényképek is. Remélem, hátha előkerülnek korabeli tárgyak még valahonnan” – mondta Mitu Melinda, aki hosszú ideje foglalkozik a forradalom és szabadságharc emlékeinek feltérképezésével. Azt is elmondta, hogy szerdától az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban lesz megtekinthető egy kiállítás a Petőfihez köthető tárgyakból.
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
Teleki Blanka arcképe
Fotó: Kiss Judit
Fotó: Kiss Judit
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2023–2024 című kiadvány az olvasót a város régmúltján vezeti végig egészen a jelenig – ebbe az érdekes, gazdag világba nyert betekintést a kötet bemutatóján
Népes közönség gyűlt össze a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában, ahol a 14. Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombaton délután nyitották meg az In memoriam Kántor Lajos című képzőművészeti kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!