Daniel David miniszter (középen) a Kolozsvári Magyar Napokon
Fotó: Facebook/KMDSZ
„A romániai oktatásban most nem reform, hanem túlélés zajlik” – hangsúlyozta Daniel David oktatási miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon. Szerinte a jelenlegi megszorítások nem átalakításról, hanem a pénzügyi válság és a hatalmas költségvetési hiány kezeléséről szólnak. Daniel David úgy véli, valódi tantervi és módszertani fordulatot csak a krízis lecsengése után lehet elindítani.
2025. augusztus 25., 19:172025. augusztus 25., 19:17
A Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán különösen nagy érdeklődés övezte az oktatásügyi panelbeszélgetést, amelynek központi témája a romániai oktatás modernizációja és reformja volt. Az eseményen részt vett Daniel David oktatási és kutatási miniszter, Szabó Ödön parlamenti képviselő, az alsóház oktatási bizottságának alelnöke, Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője, valamint Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke is. A beszélgetést László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke moderálta.
A panel során a résztvevők a modernizáció jelentéséről, a rendszer gyengeségeiről, a funkcionális analfabetizmus riasztó arányáról, valamint az oktatás társadalmi és gazdasági szerepéről értekeztek, de természetesen felmerültek – elsősorban a közönségből érkezett kérdések nyomán – olyan aktuális kérdések is, mint a megnövelt óraszámok vagy a diákok ösztöndíjai.
A beszélgetés elején a moderátor arra kérte a résztvevőket, fejtsék ki, mit értenek az oktatás modernizációja alatt: pusztán technológiai újításokat, tantervi reformot, vagy inkább egy átfogó szemléletváltást. Az előadók egyetértettek abban, hogy a modernizáció több tényező kombinációját jelenti.
Mint elhangzott, az oktatás befektetés a jövőbe: befektetés a fiatalok karrierjébe, de egyben az ország fejlődésébe is, hiszen a jól képzett generációk hosszú távon adókon és hozzáadott értéken keresztül gazdagítják az országot. A modernizáció részét képezik a strukturális fejlesztések is: infrastruktúra, laborok, korszerű tankönyvek, valamint a szakképzés és a munkaerőpiac összehangolása.
Szerinte újra kell gondolni az oktatási intézmények alapfeladatát: az iskolák és egyetemek feladata az, hogy minden gyermeket – a legkisebb falusi óvodától a legnagyobb egyetemig – olyan kompetenciákkal ruházzanak fel, amelyek húsz év múlva is értékesek lesznek. Történelmi párhuzamokat hozott: minden technológiai ugrás – az állatok háziasításától a gépesítésen át a robotikáig – sajátos válságokat hozott. Most a mesterséges intelligencia jelent új kihívást, amely már az emberi gondolkodás helyettesítésének lehetőségét is felveti. Ha az oktatás nem készít fel erre, az új generáció elveszettnek érezheti magát. A cél: kompetenciák átadása, amelyek alkalmazkodást és rugalmasságot biztosítanak.
Ez azt jelenti, hogy a diákok jelentős része nem tudja a megszerzett ismereteket a mindennapokban alkalmazni. Ez a tárcavezető szerint a rendszer súlyos kudarca. Elismerte, hogy vannak kiváló tanárok, elkötelezett pedagógusok, jó iskolák és kiemelkedő diákok, de összességében a struktúra nem működik megfelelően.
Daniel David tíz reformot javasolt a QX jelentésben, amelyek a diagnózis felállítása után születtek. A legfontosabbak között említette:
A korábban a BBTE rektori tisztségét betöltő oktatási miniszter hangsúlyozta: a tantervi viták sokszor politikai vagy szakmai ellenállásba ütköznek, például a tárgyak és az óraszámok körüli nézeteltérések országos botrányokat okoznak, szerinte mégis szükséges a reform, mert a jelenlegi rendszer zsákutcába jutott.
Szilágyi Dóra MIÉRT-elnök, Szabó Ödön parlamenti képviselő, Daniel David oktatási miniszter, Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője és László Petra KMDSZ elnök (balról jobbra) a panelbeszélgetésen
Fotó: Facebook/KMDSZ
A miniszter részletesen beszámolt arról, hogyan képzelik el a líceumi tantervi reform menetét. Elmondta, hogy a kerettervek (planuri-cadru) kérdésén már túljutottak, vagyis a tantárgystruktúra és az óraszámok nagyjából kialakultak. Most a tartalmakon dolgoznak: azon, hogy pontosan milyen tudást kell közvetíteni az egyes tárgyakon belül. Ebben három nagy nemzetközi mintát vesznek figyelembe annak érdekében, hogy
A munkát nemcsak minisztériumi szakértők végzik: vegyes bizottságok dolgoznak rajta, amelyekben a közoktatás, az egyetemek és az akadémiai szféra képviselői együtt ülnek az asztalnál. A cél, hogy a felsőoktatás pontosan lássa, meddig jutnak el a diákok a líceumi képzés végére, és így jobban lehessen hangolni az átmenetet az egyetemre.
A tankönyveket is átalakítanák: a jövőben a klasszikus és online elemeket ötvöző, vizuálisan vonzóbb és játékos feladatokkal (gaming) kiegészített kiadványokat képzelnek el. Ehhez szorosan kapcsolódik a pedagógusok módszertani továbbképzése is: a miniszter szerint a tanári kar modern, technológiát bátran alkalmazó eszköztár nélkül nem tudja majd közvetíteni az új tartalmakat.
A rendezvényen arról is szó esett, hogy vidéki oktatás helyzete elsősorban nem a hozzáférés hiányában, hanem a minőségben mutatkozik meg: a PISA-felmérések szerint a falusi teljesítmények gyakran 2–3-szor gyengébbek az országos átlagnál. A rendszeren belül előfordulnak szélsőségesen kislétszámú osztályok, akár egy 8. osztály esetében is, ahol mindössze 1–3 tanuló van.
Valószínű, hogy a vidéki térségekben hibrid megoldásra lesz szükség: egyes vidékeken campus-jellegű, koncentrált iskolák, máshol pedig jól szervezett szimultán oktatás biztosítaná a tanulók megfelelő szintű képzését.
Szilágyi Dóra, a MIÉRT elnöke a stabilitást és kiszámíthatóságot kérte számon, hisz a gyakori miniszterváltások, a hirtelen reformok bizonytalanságot szülnek az oktatási rendszerben. Szerinte rendszerszintű hiány a pályaorientáció és tanácsadás (már nyolcadik osztályban nagy döntést kell hozni), de az egyetem után is sokan bizonytalanok, hogy mit kell majd csináljanak az első munkanapjukon, hiába van a zsebükben egy diploma.
Az ösztöndíjak körüli vita kapcsán rámutatott, hogy tavaly hétféle ösztöndíjtípusig jutott a rendszer, most azonban válsághelyzetben kell „hidegzuhanyt” elviselni. Szerinte épp ezért különösen fontos lenne, hogy erről nyílt párbeszéd legyen.
Természetesen érintették az ösztöndíjak igencsak aktuális kérdését is, aminek kapcsán a tanügyminiszter hangsúlyozta, hogy a csökkentés ideiglenes, válságkezelő lépés, aminek senki sem örül, de jelenleg a pénzügyi válság miatt nincs más lehetőség. Leszögezte, hogy elsőként az ösztöndíjakat szeretnék helyreállítani, amint a költségvetési helyzet engedi.
A miniszter a deficitcsökkentő intézkedések kapcsán elmondta, hogy az oktatás a kormány 1-es számú csomagjába került, mivel a szeptemberi tanévkezdés miatt azonnali döntések voltak szükségesek.
A tanári normák esetében a pluszórák válságintézkedésként kerültek bevezetésre, és a miniszter szerint a pedagógusok jelentős százaléka a saját iskoláján belül tudta teljesíteni a kötelezettségeit. Emellett több könnyítést vezettek be, például a rokon tantárgyak tanításának engedélyezését, amely a líceumokra is kiterjed bizonyos feltételekkel.
Bár a titularizáció és a módszertani sztenderdek bizonytalansága kapcsán is érkezett kérdés a közönség soraiból, a miniszter elhalasztotta a válaszadást, mondván, hogy a válság lecsengése után nyitnák meg a széles vitát; az ágazati bérrendezés az új bértörvény feladata lesz.
Nagyon nehéz megmondani, hogy szeptember 8-án megkezdődik-e a tanév, tekintettel a rendszerben dolgozók elégedetlenségére és arra, hogy további tiltakozásokat jelentettek be – jelentette ki Daniel David oktatási miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!