Daniel David miniszter (középen) a Kolozsvári Magyar Napokon
Fotó: Facebook/KMDSZ
„A romániai oktatásban most nem reform, hanem túlélés zajlik” – hangsúlyozta Daniel David oktatási miniszter a Kolozsvári Magyar Napokon. Szerinte a jelenlegi megszorítások nem átalakításról, hanem a pénzügyi válság és a hatalmas költségvetési hiány kezeléséről szólnak. Daniel David úgy véli, valódi tantervi és módszertani fordulatot csak a krízis lecsengése után lehet elindítani.
2025. augusztus 25., 19:172025. augusztus 25., 19:17
A Kolozsvári Magyar Napok idei kiadásán különösen nagy érdeklődés övezte az oktatásügyi panelbeszélgetést, amelynek központi témája a romániai oktatás modernizációja és reformja volt. Az eseményen részt vett Daniel David oktatási és kutatási miniszter, Szabó Ödön parlamenti képviselő, az alsóház oktatási bizottságának alelnöke, Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője, valamint Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke is. A beszélgetést László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke moderálta.
A panel során a résztvevők a modernizáció jelentéséről, a rendszer gyengeségeiről, a funkcionális analfabetizmus riasztó arányáról, valamint az oktatás társadalmi és gazdasági szerepéről értekeztek, de természetesen felmerültek – elsősorban a közönségből érkezett kérdések nyomán – olyan aktuális kérdések is, mint a megnövelt óraszámok vagy a diákok ösztöndíjai.
A beszélgetés elején a moderátor arra kérte a résztvevőket, fejtsék ki, mit értenek az oktatás modernizációja alatt: pusztán technológiai újításokat, tantervi reformot, vagy inkább egy átfogó szemléletváltást. Az előadók egyetértettek abban, hogy a modernizáció több tényező kombinációját jelenti.
Mint elhangzott, az oktatás befektetés a jövőbe: befektetés a fiatalok karrierjébe, de egyben az ország fejlődésébe is, hiszen a jól képzett generációk hosszú távon adókon és hozzáadott értéken keresztül gazdagítják az országot. A modernizáció részét képezik a strukturális fejlesztések is: infrastruktúra, laborok, korszerű tankönyvek, valamint a szakképzés és a munkaerőpiac összehangolása.
Szerinte újra kell gondolni az oktatási intézmények alapfeladatát: az iskolák és egyetemek feladata az, hogy minden gyermeket – a legkisebb falusi óvodától a legnagyobb egyetemig – olyan kompetenciákkal ruházzanak fel, amelyek húsz év múlva is értékesek lesznek. Történelmi párhuzamokat hozott: minden technológiai ugrás – az állatok háziasításától a gépesítésen át a robotikáig – sajátos válságokat hozott. Most a mesterséges intelligencia jelent új kihívást, amely már az emberi gondolkodás helyettesítésének lehetőségét is felveti. Ha az oktatás nem készít fel erre, az új generáció elveszettnek érezheti magát. A cél: kompetenciák átadása, amelyek alkalmazkodást és rugalmasságot biztosítanak.
Ez azt jelenti, hogy a diákok jelentős része nem tudja a megszerzett ismereteket a mindennapokban alkalmazni. Ez a tárcavezető szerint a rendszer súlyos kudarca. Elismerte, hogy vannak kiváló tanárok, elkötelezett pedagógusok, jó iskolák és kiemelkedő diákok, de összességében a struktúra nem működik megfelelően.
Daniel David tíz reformot javasolt a QX jelentésben, amelyek a diagnózis felállítása után születtek. A legfontosabbak között említette:
A korábban a BBTE rektori tisztségét betöltő oktatási miniszter hangsúlyozta: a tantervi viták sokszor politikai vagy szakmai ellenállásba ütköznek, például a tárgyak és az óraszámok körüli nézeteltérések országos botrányokat okoznak, szerinte mégis szükséges a reform, mert a jelenlegi rendszer zsákutcába jutott.
Szilágyi Dóra MIÉRT-elnök, Szabó Ödön parlamenti képviselő, Daniel David oktatási miniszter, Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese, a magyar tagozat vezetője és László Petra KMDSZ elnök (balról jobbra) a panelbeszélgetésen
Fotó: Facebook/KMDSZ
A miniszter részletesen beszámolt arról, hogyan képzelik el a líceumi tantervi reform menetét. Elmondta, hogy a kerettervek (planuri-cadru) kérdésén már túljutottak, vagyis a tantárgystruktúra és az óraszámok nagyjából kialakultak. Most a tartalmakon dolgoznak: azon, hogy pontosan milyen tudást kell közvetíteni az egyes tárgyakon belül. Ebben három nagy nemzetközi mintát vesznek figyelembe annak érdekében, hogy
A munkát nemcsak minisztériumi szakértők végzik: vegyes bizottságok dolgoznak rajta, amelyekben a közoktatás, az egyetemek és az akadémiai szféra képviselői együtt ülnek az asztalnál. A cél, hogy a felsőoktatás pontosan lássa, meddig jutnak el a diákok a líceumi képzés végére, és így jobban lehessen hangolni az átmenetet az egyetemre.
A tankönyveket is átalakítanák: a jövőben a klasszikus és online elemeket ötvöző, vizuálisan vonzóbb és játékos feladatokkal (gaming) kiegészített kiadványokat képzelnek el. Ehhez szorosan kapcsolódik a pedagógusok módszertani továbbképzése is: a miniszter szerint a tanári kar modern, technológiát bátran alkalmazó eszköztár nélkül nem tudja majd közvetíteni az új tartalmakat.
A rendezvényen arról is szó esett, hogy vidéki oktatás helyzete elsősorban nem a hozzáférés hiányában, hanem a minőségben mutatkozik meg: a PISA-felmérések szerint a falusi teljesítmények gyakran 2–3-szor gyengébbek az országos átlagnál. A rendszeren belül előfordulnak szélsőségesen kislétszámú osztályok, akár egy 8. osztály esetében is, ahol mindössze 1–3 tanuló van.
Valószínű, hogy a vidéki térségekben hibrid megoldásra lesz szükség: egyes vidékeken campus-jellegű, koncentrált iskolák, máshol pedig jól szervezett szimultán oktatás biztosítaná a tanulók megfelelő szintű képzését.
Szilágyi Dóra, a MIÉRT elnöke a stabilitást és kiszámíthatóságot kérte számon, hisz a gyakori miniszterváltások, a hirtelen reformok bizonytalanságot szülnek az oktatási rendszerben. Szerinte rendszerszintű hiány a pályaorientáció és tanácsadás (már nyolcadik osztályban nagy döntést kell hozni), de az egyetem után is sokan bizonytalanok, hogy mit kell majd csináljanak az első munkanapjukon, hiába van a zsebükben egy diploma.
Az ösztöndíjak körüli vita kapcsán rámutatott, hogy tavaly hétféle ösztöndíjtípusig jutott a rendszer, most azonban válsághelyzetben kell „hidegzuhanyt” elviselni. Szerinte épp ezért különösen fontos lenne, hogy erről nyílt párbeszéd legyen.
Természetesen érintették az ösztöndíjak igencsak aktuális kérdését is, aminek kapcsán a tanügyminiszter hangsúlyozta, hogy a csökkentés ideiglenes, válságkezelő lépés, aminek senki sem örül, de jelenleg a pénzügyi válság miatt nincs más lehetőség. Leszögezte, hogy elsőként az ösztöndíjakat szeretnék helyreállítani, amint a költségvetési helyzet engedi.
A miniszter a deficitcsökkentő intézkedések kapcsán elmondta, hogy az oktatás a kormány 1-es számú csomagjába került, mivel a szeptemberi tanévkezdés miatt azonnali döntések voltak szükségesek.
A tanári normák esetében a pluszórák válságintézkedésként kerültek bevezetésre, és a miniszter szerint a pedagógusok jelentős százaléka a saját iskoláján belül tudta teljesíteni a kötelezettségeit. Emellett több könnyítést vezettek be, például a rokon tantárgyak tanításának engedélyezését, amely a líceumokra is kiterjed bizonyos feltételekkel.
Bár a titularizáció és a módszertani sztenderdek bizonytalansága kapcsán is érkezett kérdés a közönség soraiból, a miniszter elhalasztotta a válaszadást, mondván, hogy a válság lecsengése után nyitnák meg a széles vitát; az ágazati bérrendezés az új bértörvény feladata lesz.
Nagyon nehéz megmondani, hogy szeptember 8-án megkezdődik-e a tanév, tekintettel a rendszerben dolgozók elégedetlenségére és arra, hogy további tiltakozásokat jelentettek be – jelentette ki Daniel David oktatási miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!