„El kell kergetni onnan mindenkit!” A parajdi bányatársaság és a vízművek vezetőinek menesztését követeli az RMDSZ

A miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő Tánczos Barna pénzügyminiszter bejelentette: a kormány csütörtök délutáni ülésén azt kérte, hogy menesszék a bányavállalat és a vízügyi hatóság vezetőit. Az RMDSZ Hargita megyei szenátora elfogadhatatlannak nevezte, ami szerdán Parajdon történt.

„Miközben a helyszínen a minisztériumok vezetői, nemzetközi szakértők, a katasztrófavédelem és a helyi hatóságok is azon dolgoznak, hogy megvédjék a lakosságot és megoldást találjanak a bányakatasztrófa minél szakszerűbb kezelésére, Bukarestben azonnali anyagi támogatást biztosított a kormány a turizmusból élők támogatására, civil szervezetek és egyszerű emberek kezdtek adakozásba a helyiek segítésére, addig a két vállalat egymással vitatkozik, semmibe veszik a szakértők döntését, víz nélkül hagyva több tízezer lakost és tovább súlyosbítva a természeti károkat” – írta közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Tánczos.

Az elöljáró élesen bírálta a patakeltereléssel a Salrom által megbízott kivitelezőt amiatt, hogy lebontotta a nemzetközi szakértők ajánlásai alapján épített két vízhozamlassító küszöböt, és a patakot egy olyan új mederbe terelte, amely nem volt vízzáró, ennek következtében a sótömegen áthaladó víz a Kis-Küküllő folyó sótartalmának növekedéséhez vezetett. Bíró Barna Botond csütörtökön a Székelyhonnak nyilatkozva „hihetetlen felelőtlenségnek és amatőrizmusnak” minősítette a beavatkozást.

korábban írtuk

Tetézték a bajt: nőtt a Kis-Küküllő sótartalma, miután elkezdtek a Korond-patak elterelésén dolgozni

A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.

„Én nem látom értelmét annak, ami ott történik. Így nem lehet nemhogy megmenteni, de kezelni sem ezt a helyzetet. El kell kergetni mindenkit, aki ott van. El kell küldeni a kivitelezőt, mert szerintem nincs meg a szakmai tapasztalata, tudása ahhoz, hogy egy ilyen nehéz, kritikus helyzetet megfelelőképpen tudják kezelni. Sőt, túl magabiztosnak tűnik. Nekem jelezték már tegnap este, hogy ez nem lesz jó, mert amolyan hályogkovács módjára kezdett el dolgozni. Én nem látom, hogy a kivitelezőnek lenne ott keresnivalója, hacsak nem akarunk nagyobb problémát. Most nem arról beszélek, hogy a bányát mikor nyitjuk újra. Ha nem akarunk nagyobb ökológiai katasztrófát, vagy el akarunk kerülni egy ökológiai katasztrófát, neki onnan mennie kell” – jelentette ki felháborodva a tanácselnök a portálnak.

Ezzel egy időben a Salrom vezérigazgatója azzal magyarázza a történteket, hogy megnőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és emiatt kellett elbontani a nemrég megépített fenékküszöböt. Dan Constantin Dobrea csütörtöki parajdi sajtótájékoztatóján a Székelyhon tudósítása szerint elmondta, előző nap volt néhány komolyabb beszakadás a régi bányánál, amely kiszorította az ott lévő sós vizet a patak irányába. A kivitelező ennek nyomán kénytelen volt egy új, nem szigetelt helyre terelni a patakot, különben nem tudta volna folytatni a meder ideiglenes elterelése érdekében megkezdett munkálatokat.

Ezért a munkálatok csoportvezetője arra a hirtelen döntésre kényszerült, hogy a Korond-patak felső szakaszán lévő küszöböt (aminek megépítését egyebek mellett a víz kloridtartalmának csökkentése érdekében javasoltak a szakértők) elbontsa másfél méter szélességben. „Értsék meg, mi sem találkoztunk még hasonló esettel. Folyamatosan változik a helyzet, ami sokszor azonnali döntéseket követel” – idézte a Székelyhon Dobreát. Szerinte a munkálatokat végző cég nem bontotta le teljesen a víz áramlását lassítani hivatott gátat, csak rést vágott rajta, hogy csökkenjen a vízszint és tudjanak közlekedni az ideiglenes úton.

A Salrom országos vezetője hozzátette, a kivitelező folytatja a munkálatokat, ugyanakkor az elbontott fenékküszöböt egyelőre nem fogják visszaépíteni, hisz az ismét a munkatelep elárasztásához és az ottani építkezés ellehetetlenítéséhez vezethet. A vezérigazgató egyébként gúnyosan reagált arra, hogy Bíró Barna Botond a menesztését követelte: Dobrea szerint a tanácselnöknek „többet kellene terepen informálódnia, mielőtt nyilatkozik”. Jelen volt a sajtótájékoztatón a román vízügyi igazgatóság műszaki igazgatója, Luci Ervin is, aki megerősítette, hogy észleltek halpusztulást a folyókon, de nem tudta megmondani, hogy a jelenség mennyire elterjedt és milyen mértékű.

korábban írtuk

Több Maros megyei településen leáll a vízellátás a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt

Leállítják a vízellátást a Maros megyei Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva és Szászbogács településeken – jelentette be csütörtökön Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.

A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt leállították a gyulakuti vízművet, és a dicsőszentmártoni létesítmény is le fog állni. Az intézkedés nyomán 16 Maros megyei település mintegy 36 ezer lakója marad vezetékes víz nélkül. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtökön közölte, hogy a nap folyamán leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván és Százbogácson. A lakosságnak azt ajánlották a hatóságok, hogy háztartási célra tartalékoljanak a vezetékes vízből, és arra is felhívták a figyelmet, hogy az elpusztult halakat ne fogyasszák el.

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter csütörtökön a kormányülést követően közölte: folyamatos kapcsolatban állnak a parajdi munkálatokat koordináló illetékesekkel, akiknek meg kell érteniük, hogy az ottani intézkedések hatásai több száz közösséget érinthetnek, és emberek tízezreinek az ivóvizét veszélyeztetik. A tárcavezető szerint a román hatóságoknak ezért nem csak a parajdi katasztrófahelyzet kezelését kell ennek tudatában végezni, hanem a sóbányák működtetését és az ásványianyag-kitermelést általában.

A miniszter közölte: a parajdi sóbánya közelében a Korond-patak vizében literenkénti 30 grammos sótartalmat mértek, mely tovább folyva egyre hígul, és Nagylaknál hagyja el Romániát. A Kis-Küküllőbe jutott sós víz félméteres távot tesz meg másodpercenként, a déli órákban elérte Szovátát, és várhatóan nyolc órán belül Balázsfalvánál a Nagy-Küküllőbe, újabb nyolc óra után Gyulafehérvár térségében a Marosba jut. A folyók vizét a zeteváraljai és a bözödújfalusi víztározóból leengedett vízzel hígítják. A miniszter szerint ezt a megoldást csak sürgősségi esetekben, rövid ideig lehet alkalmazni, a bözödújfalusi mesterséges tó 14 millió köbméternyi vízéből ugyanis közel egymilliót már kiengedtek a parajdi bányakatasztrófa miatt.

A többi beavatkozással párhuzamosan zajló munkálatokkal árvíz esetén biztosítanák a sóbánya védelmét. Mircea Fechet újságírói kérdésre hangsúlyozta: a legfőbb prioritásuk jelenleg az, hogy biztosítsák a Kis-Küküllő alsó szakasza mentén élők védelmét, és ehhez el kell terelni a Korond-patakot a sóbánya közeléből, bármekkora összegbe is kerülne. „Ha ez nem történik meg, akkor a jövőben jelentős a veszélye annak, hogy áradásokkor ökológiai katasztrófa következzen be, és hatalmas sókoncentrációt okozzon a Maroson egészen a román–magyar határig, amit mindenáron el kell kerülni” – figyelmeztetett a környezetvédelmi miniszter.

korábban írtuk

Fechet: idővel csökkenni fog a Kis-Küküllő sótartalma, felelni fognak a parajdi bányakatasztrófa felelősei

A Kis-Küküllő sótartalma a folyásirány mentén lefele lefelé haladva idővel csökkenni fog – közölte csütörtökön Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.