Botrányba fulladt a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak (BKB) az a kísérlete, hogy magyar nyelvű feliratokat helyezzenek el a magát multikulturálisnak valló kolozsvári Babeº–
Bolyai Tudományegyetem (BBTE) folyosóin. Hantz Péter BKB-alelnöknek csak a táblák egy részét sikerült kifüggesztenie, estére már azokat is eltávolították az egyetem alkalmazottai. Az egyetem biztonsági szolgálata megakadályozta, hogy a sajtó képviselői szemtanúi legyenek a feliratozási akciónak.
2006. november 23., 00:002006. november 23., 00:00
A rektor törvényes következményeket helyezett kilátásba a vélt rendbontásért. A kolozsvári akcióval egy időben az egyetem Brüsszelben, az Európai Parlament épületében nyitott kiállítást, melyben a multikulturális oktatási hagyományok és az európai értékek romániai fáklyavivőjeként hirdeti magát. A Bolyai Kezdeményező Bizottság egyébként saját költségén készíttette el a magyar nyelvű feliratokat. Ezek színre, méretre és kivitelezésre a román feliratok másai, csupán a feliratozás nyelvében különböznek az egyetem által kifüggesztett tábláktól. Riadókészültség az egyetemen Az egyetem szerda délelőtt már felkészülten várta a BKB akcióját; főépülete előtt tucatnyi civil ruhás őr figyelte a gyülekezőket. Hantz Péter az épülettel szemben, az utcán tartott rövid sajtótájékoztatót. Bemutatta az elkészített táblákat, és ismertette a kezdeményezés célját. Kijelentette, csupán alkalmazni kívánják azt a szerintük elfogadott szenátusi határozatot, mely előírja az egyetemen belüli kétnyelvű feliratozást. Ugyanakkor bemutatta azt az angol nyelvű szórólapot, melyet az oktatási intézmény külföldön terjeszt, és tartalma szerint az intézményben a kisebbségek nyelvén is megjelennek a feliratok. Ezt követően a félórányi járásra levő kémia karra ment, több „Dohányozni tilos” táblácskát helyezett el a folyosókon. Ez az akció még nem ütközött különösebb akadályba. A kar arra sétáló alkalmazottjai és oktatói meglepetten figyelték az újságírók, operatőrök és fotósok hadát, de senki nem próbálta megakadályozni a táblák kifüggesztését. A bölcsészkarnál a kapus már csak őt volt hajlandó beengedni, a seregnyi újságíró a bejárati ajtó elé szorult. A román sajtósok is ingerülten vonták felelősségre a kapust, aki mindössze azzal védekezett, hogy ő az egyetem vezetésének döntéseit hajtja végre. A Krónika fotóriporterének az akadályoztatás ellenére sikerült bejutnia az épületbe, és szemmel követte, fényképezte a feliratozási akciót, míg a biztonságiak ki nem zavarták. Hantznak időnként létrára kellett másznia, hogy a román nyelvű feliratok magasságába függeszthesse ki a magyar táblácskákat. Tábla került a Magyar és Irodalomtudományi Tanszék ajtajára és az Ady Endre Teremre is. Elmondása szerint egy adott pillanatban valaki rákiabált, hogy „most már japán, kínai és koreai nyelveken is feliratozni kellene az épületet?”
Hantz vállalja a felelősséget A BBTE alkalmazottai megakadályozták az oktatót abban, hogy embermagasságú, négynyelvű táblát helyezzen el a Farkas utcai Egyetemiek Házán, a kolozsvári Jezsuita Kollégium alapításának 425. évfordulójára emlékeztető román és latin nyelvű plakett mellé. Több magyar oktató már a plakett júniusi elhelyezésén kifogásolta a magyar felirat hiányát, a tábla ugyanis román nyelven említi „Ştefan Báthory” erdélyi fejedelmet, és egy latin nyelvű szöveget tartalmaz. A BBTE Farkas utcai főépületébe csak heves vita után engedték be Hantz Pétert. Az újságírók ide sem léphettek be. A BKB alelnöke elmondta, a főépületben csak két táblát helyezett el, azt sem bonyodalmak nélkül. Az egyiket ugyanis kitépték a kezéből a biztonságiak, de sikerült visszaszereznie. Úgy kellett távoznia azonban az épületből, hogy mintegy húsz felirat a vállára akasztott tarisznyában maradt. „Kit zavarhat az a felirat, hogy Ady Endre Terem?” – tette fel a kérdést az általa sikeresnek tartott akció után az adjunktus. Elmondta: az egyetem szenátusa már múlt évben hozott egy olyan határozatot, mely szerint a kétnyelvűséget biztosítani kell az intézményben, azt azonban máig nem alkalmazták. Hangsúlyozta, vállalja a táblák kiszögezésével járó következményeket. „Ha kirúgnak, több külföldi kutatóintézethez hívtak már, készülőben van három könyvem – ecsetelte az oktató –, ha pedig itt maradok, jól fogom érezni magam.”
BBTE: szélsőséges a feliratozás A Babeş–Bolyai Tudományegyetem A szélsőségesség elítélése című közleményben reagált a BKB akciójára. A sajtóiroda által kiadott dokumentumban leírtak szerint az intézmény 1989 után akkor is ellenállt a szélsőségességnek, amikor ez a románok soraiban jelent meg. „Ma apró, de agreszszív magyar szélsőséges csoportokkal kell szembesülnünk” – írja a közlemény. „Minden erőnkből hangoztatjuk: a BBTE az európai szabályozásnak megfelelő multikulturális egyetem” – áll a dokumentumban, mely szerint az egyetem a szélsőségesség egyetlen formáját sem fogadhatja el, így a mai magyar szélsőségességet sem, melyet csupán egy szakmai eredmények nélküli, „maroknyi csoport” képvisel. A BBTE ugyanakkor a szélsőségesség vészes elterjedéséért való felelőségválalásra kéri a román kormányt. Felkéri ugyanakkor a prefektust és az állami hatóságokat, hogy „a törvényeknek megfelelően tegyék a dolgukat.” Hasonló hangnemű nyilatkozatot küldött szét a BBTE rektora is. Nicolae Bocşan rektor közölte, „elhatárolódik az úgynevezett BKB megnyilvánulásaitól, amely engedély nélkül tett ki különböző feliratokat a BBTE folyosóira”. Úgy véli, a feliratozás „áthágja a törvényes előírásokat, az egyetem belső szabályzatát, megzavarja az oktatás rendjét és az intézmény mindennapi életét.” Arra utalva, hogy Hantz Péter kezéből az alkalmazottak kitépték a táblát, Bocşan megjegyzi: „a szélsőséges roham idején az adminisztráció kénytelen volt megszorító intézkedésekhez folyamodni az agresszív személyekkel szemben.” n
Brüsszelben dicséri magát a BBTE
A multikulturális oktatási hagyományok és az európai értékek romániai fáklyavivőjeként hirdeti magát Brüszszelben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem. Az oktatási intézmény az Európai Parlament épületében rendezett kiállítást, melyet tegnap este lapzártánkkor nyitottak meg. A rendezvény védnökségét a francia Pierre Moscovici, az EP alelnöke, a romániai országjelentés beterjesztője vállalta. A kiállítást épp az országjelentésről szóló végszavazás előtti napokra időzítették. A negyven kiállított pannón az egyetem valamennyi kara bemutatkozik, kilenc pannót az egyetemen történt jeles eseményeknek, valamint a BBTE díszdoktori címét elnyerő jelességek bemutatására szánnak. n G. Á.
Interjú Nagy Lászlóval, a BBTE rektorhelyettesével Munkahangulat kell, nem botránykeresés
Rektorhelyettes úr, hogyan vélekedik a BKB feliratozási akciójáról? n Az ilyen típusú akciókat nem tartom jóra vezetőnek. Ezek csak konfliktust gerjesztenek, és elmérgesítik a viszonyt a román és a magyar oktatók között. Körülbelül másfél éve hivatalosan kérjük a magyar feliratozást. Igényünket továbbra is fenntartjuk, de nem ez a megoldás. Akkor hogyan lehet elérni, hogy az egyetem vezetése tartsa be a többnyelvű feliratozásra vonatkozó szenátusi határozatot? n Ez akkor valósulhat meg, ha az egyetemen normális munkahangulat uralkodik, és nem a botránykeresők szabják meg a hangulatot. Arról értesültünk, hogy a rektor összehívta a dékánokat a magyar feliratozási akció megvitatására. n Valóban volt egy dékáni gyűlés, amikor a rektor röviden ismertette a helyzetet, és felhatalmazást kért ahhoz, hogy törvényesen járjon el Hantz Péterékkel szemben. A többség megszavazta a javaslatát. Az Európai Parlamentben hirdeti multikulturális jellegét a BBTE. Önt nem hívták Brüsszelbe? n Ezt az akciót az egyetem imázsosztálya szervezte, tudtam róla, de engem nem hívtak oda. Helyesli, hogy modellértékűként mutassák be a BBTE multikulturalitását? n Helyeslem azt, hogy mind az országban, mind külföldön ismertté tegyük az egyetemünket. Ilyen vonatkozásban mindig jól jön a propaganda. Az azonban tény, hogy csakis a valóságot kell bemutatni. Nagyon remélem, hogy a brüsszeli kiállítás is valós képet mutat.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).